A Nemzetközi Valutaalap októberi magyarországi missziója után közzétett értékelése 2-2,5 százalékos hosszú távú növekedést és fokozatos hiánycsökkentést vetít előre, miközben az uniós források beáramlását üdvözli.
„Az IMF szerint a magyar gazdaság hosszú távon 2-2,5 százalékkal bővülhet, ami elmarad a korábbi magasabb várakozásoktól.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2026 októberében lezárt négyes cikkely szerinti konzultációja után közzétett előzetes értékelése a magyar gazdaság helyzetét és a költségvetési kilátásokat helyezi előtérbe.
László Csaba közgazdász a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class című műsorában áttekintette a hatfős delegáció szeptember 23. és október 6. közötti budapesti látogatását, amely a szokásos, másfél-kétévente ismétlődő eljárás része minden tagországban. Az IMF honlapján nyomon követhető, hogy a szervezet rendszeresen ellátogat az Egyesült Államoktól Japánon át Chiléig minden tagállamba, a problémásabb országokat akár évente is. Magyarországon a legutóbbi ilyen konzultáció tavaly júniusban zajlott, a mostani pedig a költségvetés benyújtása előtt érkezett, ami lehetővé teszi az időbeni javaslatokat. A dokumentum 8-10 oldalas terjedelemben értékeli a helyzetet, majd az igazgatóság hagyja jóvá, de a stáb véleménye már a látogatás után napokon belül nyilvánossá válik.
A jelentés üdvözli az uniós források megérkezését, amelyet mintegy 16 milliárd euróra becsül, és ez segítheti a növekedési kilátásokat. László Csaba közgazdász elemzése szerint az IMF realista megközelítést alkalmaz, hosszú távon 2-2,5 százalékos bővülést prognosztizál a korábbi magasabb számok helyett. Az új kormány eurózóna-csatlakozási elkötelezettségét is pozitívan értékeli, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a munkaerőpiac és a költségvetési politika rugalmasságának hiánya problémákat okozhat. A magyar gazdasági ciklus erős harmonizációja az EU-val előnyt jelent a csatlakozás szempontjából, mivel a kis nyitott gazdaságban a német autóipar teljesítménye közvetlenül befolyásolja a hazai folyamatokat. Alacsonyabb kamatok és csökkenő árfolyamkockázat jelentkezhet a lakosság és a vállalkozások számára is. Az IMF hangsúlyozza, hogy az euró bevezetése nem helyettesíti a széleskörű reformokat.
A költségvetési hiány tekintetében a tavalyi kormányzati célok irreálisnak bizonyultak, amikor még 2028-ra 2 százalék alá ígértek csökkenést az idei 8 százalék körüli szintről.
Az IMF jelentés szerint 2029-re elérhető a 3 százalékos hiány, és a 2027-es célnak 5 százalék alatt kellene lennie, ami arra utal, hogy a pénzügyminisztérium már közölte a középtávú számokat. A jövő évi költségvetés összeállítása nehéz helyzetben zajlik, mert számos nagy tétel, például az autópálya-koncesszió felmondása vagy a Paks 2 sorsa még nem dőlt el véglegesen, és ezek plusz-mínusz százmilliárd forintos hatást gyakorolhatnak. Az egészségügyre szánt 500 milliárd forintos többlet valószínűleg bekerül, ahogy a nyugdíjemelés is, miközben az infláció jövőre kismértékben magasabb lehet. Az uniós források és a fejlesztések terén 2027-ben nem várhatóak nagy kiadások, mert az új projektek elindítása közbeszerzést és tervezést igényel, ami másfél évet is igénybe vehet.
Az adórendszerrel kapcsolatban az IMF progresszív személyi jövedelemadót javasol, magasabb tőkejövedelem- és társasági adót, valamint a kedvezmények csökkentését, különös tekintettel a magas jövedelműek gyerekkedvezményére. Az áfa rendszerének óvatos kezelését sürgeti, mert a különféle termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó alacsonyabb kulcsok igénye torzításokat okozhat. A különadók csökkentése is szerepel a javaslatok között, különösen a pénzügyi szektorban. László Csaba közgazdász megjegyezte, hogy a vagyonadóról a jelentés egyáltalán nem szól, miközben a társasági adó emelése szóba kerülhet a globális minimumadó rendszer miatt, amely a nagy multiknál már közel 15 százalékos terhet jelent. A magyar vállalkozói szféra érzékenyen reagálhat az ilyen változásokra, ezért a kedvezmények szigorítása hatékonyabb bevételi forrás lehet. A jelentés hangsúlyozza a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát a demográfiai nyomás miatt.
A nyugdíjrendszer kapcsán az IMF a korhatár automatikus emelését javasolja a várható élettartam növekedéséhez kötve, hogy elkerüljék az egyszeri politikai döntéseket.
Ez a megközelítés már több országban működik, és szimmetrikusan alkalmazkodna az esetleges csökkenéshez is, bár hosszú távon mindenki a növekedésre számít. A korai nyugdíjazási lehetőségek csökkentése is szerepel a javaslatok között, különösen a nők 40 éves kedvezménye kapcsán, mert 2050-re a nyugdíjkiadások a GDP-hez képest 4 százalékponttal nőhetnek. Az energia-támogatások, vagyis a rezsicsökkentés terén az általános, mindenkire kiterjedő rendszer helyett célzott támogatást ajánl, ami a rászorulókat segítené, és javítaná a lakossági alkalmazkodást. A magyar vállalkozások Európa egyik legmagasabb energiaárát fizetik, ami további terhet jelent. Az IMF jelentés összességében a bankrendszer államkötvény-kitettségét is kockázatként jelöli, bár ez a gyakorlat más országokban is elterjedt, és a tőkemegfelelés szempontjából előnyös volt.
Miért rendszeres az IMF négyes cikkelyes konzultációja?
A négyes cikkely az alapszerződés alapján kötelezi a szervezetet, hogy másfél-kétévente minden tagországot meglátogasson, függetlenül a kormányváltásoktól vagy a gazdasági helyzettől.
Milyen növekedést prognosztizál az IMF Magyarországra?
Hosszú távon 2-2,5 százalékos bővülést vár, az uniós források beáramlása mellett, ami elmarad a korábbi magasabb várakozásoktól.
Milyen adóváltozásokat javasol az IMF?
Progresszív személyi jövedelemadót, magasabb társasági és tőkejövedelem-adót, valamint a kedvezmények és különadók csökkentését, miközben óvatosságot sürget az áfa terén.
Sziklai Ildikó, az Orfeum alapítója és tulajdonosa több mint tíz éve vezeti a budapesti Erzsébet körút 43-49. alatti helyszínt. A vacsoraszínház koncepciója ötvözi a gasztronómiát és a kultúrát úgy, hogy az evés és az előadás elválik egymástól. Saját darabok, zenés estek és megújuló programok várják a vendégeket. "Amikor eszünk, nem nézünk, és amikor nézünk, akkor nem eszünk, de mégis ez a kettő egy helyen meg tud valósulni." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c8514-b267-6246-8dbf-c5f3cd282c13%2Fdownload Sziklai Ildikó, […]
