Gyógyszeripari digitalizáció dönt a magyar ipar jövőjéről

A magyar gyógyszeripar az export mintegy 4-5 százalékát adja, és GDP-arányosan a világ hatodik helyén áll, mégis egyre erősebb nyomás alá kerül. Az ázsiai gyártók olcsóbb termelése és a gyors technológiai változások a digitalizáció területén komoly alkalmazkodást követelnek a hazai cégektől.

„A legnagyobb kihívás a szakemberek képzése, mert a gyártás innovációja a vegyész és az informatikus határterületén mozog.”

Vida Gábor, az IFUA Horváth gyógyszeriparért felelős partnere  arról beszélt, hogy a magyar gyógyszeripar még mindig versenyképes, de a globalizáció és a technológiai ugrás új helyzetet teremt.

Az iparág hagyományosan hosszú távú gondolkodást igényel, egy új hatóanyag kifejlesztése és piacra lépése akár 15-20 évet is igénybe vehet. Közben a digitalizáció és a mesterséges intelligencia sokkal gyorsabb tempóban változtatja meg a gyártási folyamatokat. Magyarországon több ezer ember dolgozik a gyógyszergyártásban, többek között a Richter, az Egis és a korábbi Chinoin üzemeiben. Ezek a cégek a régió egyik legerősebb gyártási hagyományára építenek.

A versenyképesség ma már nem csak a hazai piacon, hanem az európai és a globális környezetben dől el. A Draghi-jelentés is kiemeli, hogy Kína, az Egyesült Államok és India egyre erőteljesebben szorongatja az európai gyógyszergyártást. Az ázsiai termelők nagyobb mennyiségben és alacsonyabb költséggel állítanak elő generikus készítményeket, ami a gyártási költségeket nyomja le. Egy régen piacon lévő gyógyszer esetében a gyártási költség a teljes árnak csak 30-40 százalékát teszi ki, a többi logisztikai és egyéb tétel. A hazai cégeknek ehhez a tempóhoz kell felzárkózniuk, különben a piaci részesedésük csökkenhet. Az európai szabályozás és az amerikai FDA valamint az EMA közötti harmonizáció ugyanakkor segíti a piacra lépést.

A gyógyszeripari digitalizáció azért különleges kihívás, mert az iparág 20-30 éves távlatban gondolkodik, míg a technológia hónapok alatt változik.

A meglévő üzemek beruházásai gyakran 30-40 évvel ezelőtt készültek, és ezekben még ma is gyártanak. A digitalizáció felforgatja a folyamatokat, de a validált környezet és a szigorú szabályok lassítják az átállást. Az innováció a vegyészmérnöki, gyógyszerészi és informatikai területek határán zajlik, ahol a szakmák eddig kevésbé keveredtek. Az autó- vagy gépiparban már léteznek mechatronikai képzések, a gyógyszeriparban ez a folyamat még kezdeti szakaszban jár. A hazai egyetemek és a gyártók közötti együttműködés a kutatás-fejlesztésben erős, a gyártási digitalizációban viszont elmarad.

A legnagyobb akadály a szakemberhiány mind a meglévő munkaerő, mind a jövőbeli utánpótlás tekintetében. Egy nemrég tartott kerekasztal-beszélgetésen a Pannon Egyetem és a BME rektora, az Egis műszaki vezetője, a Richter informatikai igazgatója és Tanács Zoltán technológiai miniszter is egyetértett abban, hogy több vegyészmérnökre és informatikusra van szükség. A silós szerkezetű iparágban a különböző szakmák képviselői nehezen működnek együtt, miközben a gyártási innováció pont ezeken a határterületeken születik. Budapesten 10-15 ezer ember dolgozik a gyógyszergyártásban, de a képzési együttműködés az utóbbi évtizedekben gyengült. A felnőttképzés és a keresztfunkcionális tudásfejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy a digitalizáció ne csak elmélet maradjon.

Az ökoszisztéma kiépítése segíthet a technológiai ugrás megvalósításában.

A cégek, egyetemek, startupok és beszállítók közös platformokon oszthatják meg tapasztalataikat, és együtt dolgozhatnak ki módszertanokat a szabályozó hatóságokkal. Nem feltétlenül egyesülésre van szükség, hanem közös fellépésre és tudásmegosztásra. Ha a befektetők azt látják, hogy Magyarországon bőségesen vannak olyan szakemberek, akik értik a digitalizáció szabályozási kérdéseit és a jövő gyártási kihívásait, akkor az ország vonzóbbá válik a hosszú távú beruházások számára. A Richter magyar tulajdonú, de a többi nagy gyártó nemzetközi, és ők akkor maradnak vagy bővülnek, ha a helyi tudás megfelel a jövő igényeinek. Az AI-t a FDA is úgy kezeli, mint egy emberi döntéshozót, amit ugyanúgy validálni kell.

A gyártásba való átültetés sebessége az a terület, ahol Európa jelenleg lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött. A kutatás-fejlesztésben az európai egyetemek és klinikák versenyképesek, a top gyógyszergyártók között is sok európai cég van. A probléma az új molekulából a tényleges gyártásig tartó út gyorsaságában és hatékonyságában rejlik. Az állam által támogatott platformok, ahol a gyártók, egyetemek és szabályozók egyeztethetnek, felgyorsíthatják ezt a folyamatot. Magyarország több mint száz éve gyárt gyógyszert, és ez a múltbeli erősség akkor marad meg, ha a szakemberek a jövő kihívásaira is felkészültek. A digitalizáció nem csak automatizálást jelent, hanem olyan tudást, amely a szabályozott környezetben is működik.

Az AI sok folyamatot automatizálhat, de a szakemberek szerepe megmarad.

Az ellenőrzési, laboratóriumi és validációs feladatokban emberi felügyeletre van szükség, mert a rendszert ugyanúgy kell ellenőrizni, mint egy dolgozót. Ha a hazai szakemberek a szabályozókkal együttműködve kidolgozzák a digitális működés módszertanait, Magyarország olyan hely lehet, ahol érdemes hosszú távon gyártani. A jelenlegi 20-30 ezer gyógyszeripari dolgozó többsége külföldi gyártóknál dolgozik. Az ország akkor marad vonzó, ha a képzés és az együttműködés folyamatosan erősödik. A versenyképesség megőrzése így nem egyetlen cég, hanem az egész ökoszisztéma feladata.

• Miért nehéz a digitalizáció a gyógyszeriparban?
  Az iparág 20-30 éves távlatban gondolkodik, míg a technológia sokkal gyorsabban változik. A régi üzemekben még ma is gyártanak, és a szigorú validációs szabályok lassítják az átállást.
• Mi a legnagyobb kihívás a magyar gyógyszeripar számára?
  A szakemberhiány, különösen a vegyészmérnöki és informatikai tudást ötvöző szakemberek esetében. A gyártási innováció ezeknek a területeknek a határán zajlik.
• Hogyan segíthet az ökoszisztéma?
  A cégek, egyetemek, startupok és szabályozók közös platformokon oszthatják meg a tudást és dolgozhatnak ki módszertanokat, így a technológiai ugrás gyorsabban megvalósítható.

Hasonló tartalmak:

Zöld gyógyszergyártás a BME laborjából
Az ipari mesterséges intelligencia a gyártósoron már dönt

Mik lehetnek a magyar gyógyszeripar kitörési pontjai?
Europe Is Losing the Pharma Investment Race – But the Comeback Is Within Reach