A 17. századi Hollandia “aranykor” elnevezését bírálják múzeumok
Written by Szerkeszto on 2019. 10. 25
Nem csillogott minden a 17. században, amikor az a németalföldi régió, amelyet ma Hollandiának nevezünk, kereskedelmi, katonai és művészeti szuperhatalomnak számított, ezért egy holland múzeum elhatározta, hogy nem hívja többé ezt a korszakot „aranykornak”.
Az Amszterdam Múzeum kurátora, Tom van der Molen közleményében úgy fogalmazott, hogy miközben az aranykor elnevezés a virágzó élet és a béke miatt erős nemzeti érzésekhez kötődik, „figyelmen kívül hagyja a 17. század árnyoldalát: a szegénységet, a háborút, a kényszermunkát és az emberkereskedelmet”.
A múzeum döntése erős reakciókat váltott ki sokakból, Mark Rutte kormányfő például, aki holland történelmet is tanult az egyetemen, „nonszensznek” nevezte – később elismerte, hogy „bizonyosan voltak olyan dolgok, amelyekről azt gondoljuk, hogy nem voltak jók az aranykorban, de az elnevezés jó”. A holland oktatási miniszter, Arie Slob pedig közölte, hogy „már egy kicsit fárasztónak érzi a vitatkozást egyetlen kifejezésről”.
A 17. században az akkori Holland Köztársaság virágzó kereskedelmi, gazdasági központtá vált Európában, és jelentős gyarmatai is voltak. Ott születtek Rembrandt és Vermeer mesterművei, és az ország az alkotás, a szabad gondolkodás és a vallási tolerancia bástyája lett. Az utóbbi években azonban holland aktivisták azt szeretnék elérni, hogy a 17. század árnyoldalairól is beszéljenek, ne csak az ország virágzásáról, hanem például a rabszolgakereskedelemben betöltött szerepéről is.
A múzeum szerint azzal a lépéssel, hogy nem használják az aranykor kifejezést, befogadóbbak lesznek, és lehetőséget adnak arra, hogy azok az emberek és történetek is hangot kapjanak, amelyek eddig nem voltak jelen eléggé. A változás például abban nyilvánul meg, hogy a múzeumban a Hollandok az aranykorban című kiállítás ezentúl a Csoportos portrék a 17. században címen látható.
forrás: fidelio.hu
