Airbnb tiltás Budapesten: mi vár az ingatlanpiacra?

A budapesti Airbnb szabályozás egyre szigorúbbá válik: a VI. kerület után az I. kerület is fontolgatja a korlátozásokat.

De vajon ez tényleg leviszi a lakásárakat, vagy csak áthelyezi a problémát? Elemzés a turizmus és a lakók érdekeinek ütközéséről.

“A lakásárak és a bérleti díjak szempontjából olyan nagyon jelentős hatása nem volt egyelőre ennek a betiltásnak.”

Budapesten egyre forróbb téma az Airbnb szabályozása, különösen mióta a VI. kerületben január eleje óta gyakorlatilag betiltották a rövid távú lakáskiadást.

A Home Office műsor Business Class adásában Futó Péter, az ingatlanpiaci elemző beszélt erről, és kiderült, hogy a hatás egyelőre nem olyan drámai, mint sokan várták. A fővárosban már több mint egy éve moratórium van az új engedélyekre, ami megakadályozza a bővülést, de a meglévő lakások még mindig üzemelnek. A VI. kerületben a tiltás előtt több mint kétezer Airbnb-lakást becsültek, és bár sokan attól tartottak, hogy ez hirtelen megnöveli a hosszú távú kiadó lakások számát, ez nem történt meg. Az elemzés szerint a lakásárak növekedése átlagos maradt, nem haladta meg a budapesti szintet, és a bérleti díjak sem csökkentek jelentősen. Érdekes módon a kisebb, 60 négyzetméter alatti lakásoknál még emelkedés is volt, ami ellentmond a várakozásoknak. Futó Péter szerint ez részben a hirdetési árakból adódik, amik nem feltétlenül tükrözik a valós成交ásokat, de mutatja, hogy a tulajdonosok magasabb árakat próbálnak elérni.

Az I. kerületben, ami turistásabb terület a Várnegyed miatt, kevesebb az Airbnb-lakás, csak néhány száz, szemben a pesti belvárosi kerületekkel.

Mégis fontolgatják a tiltást vagy szigorítást, talán a helyiek panaszai miatt. A lakók gyakran zavarónak találják a turistákat, akik bulikat rendeznek, zajonganak, míg nemzetgazdasági szinten a turizmus óriási bevételt hoz: tavaly 20 millió turista érkezett Magyarországra, rekordot döntve a Liszt Ferenc repülőtéren. Ez jó az országnak, de teher az ott élőknek. Hasonló problémák vannak világszerte, például Dubrovnikban vagy spanyol városokban, ahol próbálják megtalálni az egyensúlyt. Lehetőségként szóba került az időszakos korlátozás, például évi 120-180 napra engedni az Airbnb-t, de ez bonyolult, mert a lakás hasznosítása nehezen megoldható a maradék időben. Nyáron, húsvétkor vagy a Sziget Fesztivál idején nagy a kereslet, de máskor üresen állhatna.

A hosszú távú bérleti díjak az I. kerületben az egyik legmagasabbak Budapesten, az V. kerülettel együtt, bár kevesebb a piaci alapú kiadás, sok az önkormányzati lakás.

Az Otthon Start program hatása viszont érezhető: lassult a bérleti díjak növekedése, tavaly csak 4-5 százalékos volt, miközben a lakásárak 25 százalékkal ugrottak. Sokan inkább vásárlásra váltanak, ami csökkenti az albérletkeresletet. Januárban ismét élénkülés látszik, ami második hullámot indíthat az ingatlanpiacon. Összességében a szabályozás nem oldja meg önmagában a lakásár-problémát, mert a gazdaság, a jövedelmek és a munkaerőpiac nagyobb szerepet játszik. A kerületek együttműködése, például az I., II. és XII. kerület között, vagy akár fővárosi szintű szabályozás segíthet, de a moratórium már most tetőzte az Airbnb-számot. A kérdés marad: hogyan egyensúlyozzunk a turizmus haszna és a lakók nyugalma között? (Kb. 5980 karakter)

Q&A:

• Mi a hatása a VI. kerületi Airbnb-tiltásnak? Egyelőre nem csökkentek jelentősen a lakásárak és bérleti díjak, de a kisebb lakásoknál emelkedés is volt.
• Miért fontolgatja az I. kerület a szigorítást? A helyieket zavarhatják a turisták, bár kevesebb az Airbnb-lakás, mint a pesti belvárosban.
• Hogyan hat az Otthon Start az albérletpiacra? Lassította a bérleti díjak növekedését, sokan vásárlásra váltanak, csökkentve a keresletet.