10+1 dallam, ami mindenkinek ismerős, de nem tudja honnan


2020.09.25 11:35

90.9 Jazzy Radio on 2020. 09. 25

1. Csellengők

A szám, amit azért írtak, hogy kiakassza az édesanyákat. Az eltűntekkel foglalkozó Csellengők című műsor főcíméül választott szám elég egyértelmű húzás volt: az 1992-ben írt sláger eredetileg is az elveszett gyerekekről szól. Videoklipjében eltűntek képei láthatóak, és a mindenkit kiakasztó képsor, melyen egy nő elrabol egy kisbabát az anyjától. A szám az eltűntek himnusza lett: hatására sokan visszataláltak otthagyott családjukhoz.

2. MÁV-szignál

A mindenki által közismert, valószínűleg a valaha legtöbbet játszott mű, amit magyar szerző írt, közel ötven éves. 1972-ben írt ki pályázatot a vasúttársaság a szignálra, amire számosan jelentkeztek, köztük ismert zeneszerzők is. A győztes az a Székely Tamás lett, aki egyébként a MÁV rádió és elektronikai részlegének vezetőjeként a szignálok lejátszásához szükséges eszközök kifejlesztésével foglalkozott. Urbánfolklorisztikus jellegét mi sem jellemzi jobban, mint hogy sokan azt is tudják, hogy ritmusa a “vízvezetékszerelő” szóra rímel.

3. Delta tudományos híradó

Az elmúlt évtizedekben megannyi kisgyerek fejében alakult ki a tudományról valamiféle ijesztő-misztikus kép, köszönhetően a Delta tudományos híradó főcímének, melyben a kísérteties űrzenéhez hasonlóan borzongató képsorokat vágtak hozzá, a hómezőkön taposó Scott kapitánnyal, robbanással, furcsa szerkezetekkel. A főcímzene maga is zenetörténeti érdekesség: A hollandiai Philips gyár két kísérleti zenekutatója, Tom Dissevelt és Dick Raaijmakers, művésznevén Kid Baltan 1957-ben hozták össze a Song of the second moon című számot, teljes mértékben analóg technikai eszközökkel, évekkel a szintetizátorok megalkotása előtt. A páros az általuk kreált zenét Electrosonics név alatt bakeliten is megjelentette, amit Csehszlovákiából szerzett be Belohorszky Károly, a rádió technikai rendezője, majd néhány év múlva ezt a számot választották a Delta főcímzenéjének, némileg újrakeverve.

4. Malév-szignál

A szignált Presser Gábor írta, aki a nyolcvanas években az instrumentális elektronikus zenékkel is foglalkozott. A közhiedemmel ellentétben azonban nem Electromantic című albumáról származik a szám, hanem kifejezetten a Malév kérésére írta, 1988-ben, mikor a Malév logója is készült.

5. Körzeti híradó

A Malév szignállal ellentétben a budapesti körzeti híradó kapcsolása előtt hallható szintetizátoros prüntyögés szerepel az Electromantic albumon. Presser 1982-ben készítette el azt az albumot, eredetileg a Próba baletthez. A La Baletta No. 2 című szám azonban nem csak a körzeti híradó szignálja lett, hanem külföldi karriert is befutott: a BBC is felhasználta hasonló célokra.

6. Harminc perc alatt a föld körül

A Kossuth rádió nemzetközi magazinjának egészen a közelmúltig változatlan főcímzenéje a Commodores nevű legendás funky együttes Machine Gun című száma volt. Az 1972-ben alakult, Lionel Richie-t is felvonultató, klasszikus mikrofonfrizurás, flitteres inges fankizenekar `75-ös debütáló albumának instrumentális slágere amerikai sportesemények aláfestő zenéjeként, illetve különféle filmekben is hallható.

7. A cirkusz

Julius Arnost Wilhelm Fuèík, a 19-20 század fordulóján a Monarchiában élt cseh zeneszerző és katonazenekari karmester bizonyára nem gondolta volna, hogy pattogós katonai indulókból álló életművének Gladiátorok bevonulása (Vjezd gladiátorù) című darabja lesz világhírű, méghozzá azért, mert valahányszor bárhol a világon ez a zene hangzik fel, ha egy bohóc egykerekű biciklin, az orrán tányérokat egyensúlyozva, a kezeivel labdákkal zsonglőrködve keresztülugrat egy tüzes karikán. Július Fuèík darabja mára menthetetlenül a bohócok és egyéb cirkuszi attrakciók tudat alatt is működő aláfestő zenéje lett.

8. A Tenkes kapitánya

Zenthe Ferenc bizonyosan nem csak annak köszönhette több generáció gyerekei közti népszerűségét, hogy szúrós tekintetű cimborájával, Buga Jakabbal karikásostorral, fokossal, és mindenféle ravasz trükkökkel halálra szívatták Pityik őrmestert, hanem a fülbemászó sorozatfőcím zenének is, amit megszámlálhatatlan egyéb filmzenével együtt a szerb-magyar zenei multitalentum, Vujicsics Tihamér szerzett.

9., 10. Panoráma és Ablak

Mindkét műsor zenéje emblematikus: Chrudinák Alajos közel-keleti riportjait a német Tangerine Dream Chorozon című száma vezette be, míg Déri János, Bálint gazda, Papp Endre, a rákospalotai cipőipari gmk és a paradicsomültetési tanácsok a francia Space Final Signal című számának felvezetésével kerültek tízmillió tévénéző otthonába.

+1

Az utolsót nem áruljuk el, honnan van, csak a számot osztjuk meg. Na, vajon melyik műsorból lehet ismerős?

Cikk szövege: www.promenad.hu 


90.9 Jazzy

Jazzy Rádió