A Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 740 600 forintot tett ki, a nettó pedig 519 900 forintot. Ez 8,4 százalékos bruttó és 10 százalékos nettó éves bővülést jelent, a reálkereset 8,6 százalékkal nőtt az alacsony infláció mellett.
„A 8,4 százalékos béremelkedés pozitív meglepetés, de a termelékenység egy százalék alatti növekedése mellett hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vet fel.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a legfrissebb kereseti adatokat vette sorra.
A KSH gyorstájékoztatója alapján 2026 augusztusában a bruttó átlagkereset 740 600 forint volt, ami 8,4 százalékos éves béremelkedést jelent. A nettó átlagkereset 519 900 forintra emelkedett, 10 százalékos növekedéssel. A családi adókedvezmények bővítése és a többgyermekes anyák adómentessége erősítette a nettó oldalt. A nettó medián kereset 433 400 forintot ért el, ennél a dolgozók fele kevesebbet, a másik fele többet visz haza.
A nominális számok mellett a dinamika is figyelmet érdemel.
Az elmúlt hónapok 7 százalék körüli üteméhez képest az augusztusi adat gyorsulást mutat. Ugyanakkor a júliusihoz képest nominálisan alacsonyabb lett a bruttó átlag, ami a prémiumok és egyéb egyszeri tényezők hatását tükrözi. A rendszeres keresetek ennél visszafogottabb, 7,6 százalékos éves bővülést mutatnak. A vállalkozásoknál és a költségvetési szektorban is 9 százalék közeli emelkedés látszott az utóbbi időben.
Az IMF a termelékenység és a bérek eltérésére hívta fel a figyelmet.
A béremelkedés jóval meghaladja a termelékenység növekedését, amely 1 százalék alatt marad. Hosszú távon ez versenyképességi problémát okozhat, és fenntarthatósági kérdéseket vet fel a jelenlegi ütem mellett. A GDP inkább stagnáló adatai mellett a 8-10 százalékos béremelkedések már most is szembetűnőek. Két út kínálkozik: vagy a gazdasági teljesítmény gyorsul fel, vagy a bérdinamika mérséklődik.
A minimálbér-tárgyalások is a mérsékeltebb emelés felé mutatnak.
A korábban előre ütemezett 14 százalékos minimálbéremelés helyett alacsonyabb mértékű emelésről tárgyalnak. A vállalkozói érdekképviseletek minimális emelést szeretnének a következő egy-két évre. A szakszervezetek oldaláról kevésbé lelkes fogadtatás várható. A nominális átlagbér február óta a második leggyengébb adatot mutatja, ami középtávon kockázatot jelez a magas dinamika folytatására.
A közszféra és az üzleti szféra közötti különbség csökkent.
Az utóbbi időszakban az üzleti szférában voltak erősebb béremelkedések, most a költségvetési ágazatokban is 9 százalék feletti növekedés látszik. Az állami szféra elkezdi ledolgozni a korábbi hátrányt. Kérdés, hogy ez átmeneti vagy tartós lesz-e. A költségvetésben dolgozók helyzete jelenleg pozitívabbnak tűnik ebből a szempontból.
Az alacsony infláció mellett erős maradt a reálbér-növekedés.
Az augusztusi infláció 1,3-1,4 százalék körül alakult, a szeptemberi 1,6-1,7 százalék körül. A mostani béremelkedések mellett is magas reálvásárlóerő-növekedésről beszélhetünk. A munkavállalók hozzászoktak a 10 százalékos nominális emelkedéshez, így a 8 vagy akár 5 százalékos ütem fejben átállást igényel. Jövőre az MNB 3 százalék feletti inflációval számol, 2028-tól pedig alacsonyabb célértéket tervez, ami mérsékelheti a bérnyomást is.
A forint erősödése a külföldi cégek bérköltségét euróban növeli.
A forintbért euróbérként tekintő nyugati cégeknek a forint erősödése azt jelenti, hogy változatlan forintszint mellett több eurót kell kifizetniük. Korábban a gyengébb forint kompenzálta a bérnövekedést euróban kifejezve. Ha a forintfolyam stabilizálódik, a bérdinamika ezen a téren is mérséklődhet. Ugyanakkor a forint gyengülésének inflációs hatása kiesik a másik oldalon.
Az árszabályozás és a rezsicsökkentés kivezetése további kockázatokat hordoz.
Az árrésstop kivezetésére most kedvező az inflációs környezet, az IMF is erre ösztönöz. A rezsicsökkentés kivezetéséről nincs szó, de az energiaárak emelkedése esetén vagy az infláció nő, vagy a költségvetés veszi magára a terhet. A költségvetés helyzete nem rózsás, forrást kellene előteremteni. Ez a vállalatok energiaárain és a munkavállalók bérigényén keresztül is megjelenhet a jövőbeli bértárgyalásokban.
Mekkora volt a bruttó és a nettó átlagkereset 2026 augusztusában? A bruttó átlagkereset 740 600 forint, a nettó 519 900 forint volt, 8,4 és 10 százalékos éves növekedéssel, a reálkereset pedig 8,6 százalékkal nőtt.
Miért nőtt gyorsabban a nettó kereset, mint a bruttó? A családi adókedvezmények bővítése és a többgyermekes, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége növelte a nettó hatást.
Milyen kockázatot jelent a jelenlegi béremelkedés a termelékenységhez képest? A termelékenység növekedése 1 százalék alatt marad, így a 8 százalék feletti béremelkedés hosszú távon versenyképességi problémát okozhat, ezért a minimálbér-emelés is mérsékeltebb lehet.
A Starlink katonai változatának sebességkorlátozása az ukrán támadó és elfogó drónokat is megbénítja, miközben Kína támogatása és a területi követelések tovább nehezítik a megállapodást az orosz-ukrán háborúban. "A korlátozás nemcsak a támadó képességet, hanem a védekező interceptor drónokat is kiiktatta, így az oroszok azonnal nagyobb támadást indítottak." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c91c4-b408-6494-be39-5d940ab66968%2Fdownload Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeit vette sorra, kiemelve a Starlink korlátozás hatását. A Starshield katonai […]
