Október elején Budapest adott otthont a European Circular Economy Hotspotnak, ahol közel 300 szakértő, vállalatvezető és döntéshozó kereste a választ arra, hogyan tehető a körforgásos gazdaság üzletileg is működőképessé Magyarországon és Európában.
„A körforgásos gazdaság lényege, hogy az alapanyagokat minél hosszabb ideig tartsuk körforgásban, ne csak egyszer használjuk fel őket.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A budapesti European Circular Economy Hotspot megmutatta, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás nemcsak környezeti, hanem gazdasági szükségszerűség is.
Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletesen beszélt a háromnapos rendezvényről. A szervezet két évvel ezelőtt pályázaton nyerte el a rendezési jogot, így 45 nemzetközileg elismert szakember érkezett Budapestre. Közöttük volt Janez Potočnik, az ENSZ Környezetvédelmi Programja Nemzetközi Erőforrás Paneljének társelnöke, valamint Quentin Drewell, a World Business Council for Sustainable Development körforgásos termékekért és anyagokért felelős igazgatója. A részvétel minősége is kiemelkedőnek bizonyult, hiszen az utolsó pillanatban vissza kellett utasítani jelentkezéseket a helyhiány miatt.
A nemzetközi előadók egyértelművé tették, hogy Európa alapanyagokban szegény, ezért a körforgásos gazdaság versenyképességi kérdéssé vált.
Ha egy termék vagy alapanyag bekerül a kontinensre, azt itt kell tartani és a lehető legjobban hasznosítani. A finanszírozás külön témát kapott a konferencia napján, ahol az Európai Beruházási Bank és az Európai Fejlesztési Bank képviselői is jelen voltak. Ők kevés hazai jó példát tudtak említeni, ugyanakkor kiderült, hogy léteznek források, amelyek 40-60 százalékos támogatást is nyújthatnak, és ezekhez hazai kereskedelmi bankokkal együttműködve is lehet pályázni. A banki oldalról tehát megvan a nyitottság, de a projektek száma egyelőre alacsony.
Az új termékfejlesztés, például a moduláris, javítható és hosszú élettartamú megoldások beruházást igényelnek, de sok esetben egyszerű folyamatátgondolással is eredmény érhető el.
Egy hazai gyártónál belső pályázat keretében kiderült, hogy a beérkező termékek csomagolását a gyártásközi félkész termékek csomagolására is fel lehet használni. Ezzel egyetlen munkafolyamat költségét 30 százalékkal csökkentették, miközben a körforgásos elv is érvényesült. Tom Szaky, a TerraCycle és a Loop alapítója Franciaország példáját hozta, ahol a sörösüvegekhez hasonlóan több termék csomagolását tisztítás után újrahasználják, és a megtakarítást megosztják a fogyasztó, a kereskedő és a gyártó között. Ez nem igényelt hatalmas beruházást, csak a rendszer átgondolását.
A hazai másodlagos alapanyag-felhasználás központosított rendszere sok esetben nem teremti meg a piaci versenyhelyzetet, ami nehezíti a fejlődést.
A szabályozást úgy kell alakítani, hogy minden fél érdekeltté váljon az újrahasznosításban, és a pénzügyi haszon is megjelenjen. Nehezebb gazdasági helyzetben a nagy beruházások háttérbe szorulhatnak, viszont a folyamatok átvizsgálása és az eszközök újrahasználata pont ilyenkor válik aktuálissá. A konferenciát Dr. Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium miniszterhelyettese nyitotta meg, aki racionális és együttműködésre nyitott beszédet mondott. Ez jelezte, hogy a kormányzati oldalon is megvan a fogadókészség a változásra.
Az épített környezet témája is előkerült, hiszen Magyarországon több száz üres iroda áll, miközben a lakáspiacon korszerű megoldásokra van igény.
A meglévő épületek új funkcióra való átalakítása, akár energetikai javítással, jelentős lépés a körforgásos gazdaság irányába. A cohousing formák, ahol privát terek mellett közösségi helyiségek vannak, Nyugat-Európában évtizedek óta működnek, és Magyarországon is elterjeszthetők lennének. Ehhez azonban a végfelhasználók gondolkodásának is változnia kell. A délutáni beszélgetéseken egyértelművé vált, hogy egyedül nem lehet körforgásos gazdaságot építeni: szükség van finanszírozóra, ötletgazdára, megvalósítóra és középhosszú távú, kiszámítható szabályozásra.
Hollandia élen jár, mert kis területén megtanulta értékelni a rendelkezésre álló erőforrásokat, és az újrahasználat nagy méretben is működik.
Egészségügyi diagnosztikai berendezéseknél például a gyártó visszaveszi a régit, átvizsgálja, és egy másodlagos piacon értékesíti azokat a készülékeket, amelyek kevésbé részletes vizsgálatra tökéletesen megfelelnek. A közép-kelet-európai régióban Magyarország nem lóg ki lefelé, bár a mérési módszertan most változik a Global Circularity Protocol megjelenésével. Az országok közötti összefogás kulcsfontosságú lenne, hogy a másodlagos alapanyagok oda kerüljenek, ahol a legjobb feldolgozó kapacitás van. Az Európai Körforgásos Gazdasági Aktus célja pont az egységesítés, amely elősegíti a határokon átnyúló együttműködést.
A rendezvény harmadik napján site vizitek mutatták be a hazai jó példákat a nemzetközi közönségnek.
A Graphisoft Park barnamezős ipari környezetből lett korszerű irodaközpont, ahol a biodiverzitás helyreállítására is nagy hangsúlyt fektettek. A Pünkösdfürdőnél a Duna-part természeti környezetét állították helyre, a MATE Gödöllőn a komposztkutatást nézték meg, az Alteónál pedig a válogatórendszert, ahonnan már előkészített hulladékáramok mennek újrafeldolgozásra, köztük színesfémek visszanyerése. A BCSDH most a megszerzett tudást szeretné továbbvinni, hogy a hazai vállalatok is konkrét lépéseket tegyenek. A körforgásos gazdaságra való átállás hosszú folyamat, de a budapesti Hotspot megmutatta, hogy a nyitottság és a szakmai együttműködés megvan hozzá.
Miért volt különleges a budapesti European Circular Economy Hotspot? Mert a magyar szakembereknek nem kellett elutazniuk a világ másik tájára, hanem 45 nemzetközi szakértő jött ide, köztük Janez Potočnik és Tom Szaky, és közel 300 minőségi résztvevő töltötte meg a termet.
Hogyan csökkentheti egy vállalat a költségeit körforgásos megoldással? Egy hazai gyártónál a beérkező csomagolást a gyártásközi termékekre használták újra, amivel 30 százalékkal csökkent a munkafolyamat költsége, beruházás nélkül.
Mi kell a körforgásos gazdaság szélesebb elterjedéséhez Magyarországon? Szemléletváltás, összefogás a finanszírozók, a vállalatok és a szabályozók között, valamint középhosszú távú, kiszámítható keretek, amelyek megtérülővé teszik a beruházásokat.
Augusztusban a külföldi vendégek száma két számjegyű visszaesést mutatott, miközben a teljes év is elmarad a tavalyi rekordtól. A sportesemények és a marketing hiánya is szerepet játszottak a folyamatban. "Az erős forint megdrágította Magyarországot a külföldiek számára, ami nemcsak kevesebb érkezőt, hanem alacsonyabb költést is hozott." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c798b-9f69-6642-aeda-659ad6dd5abb%2Fdownload Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője arról beszélt, hogy az erős forint jelentős hatással volt a magyar turizmus idei teljesítményére. Augusztusban […]
