Hol lehet a nullás kilométerkövet jelző Magyarok Nagyasszonya-szobor?

Written by on 2021. 02. 18

A második világháborúban tűnt el a Clark Ádám térről, a nullás kilométerkövet jelképező talapzatról a Magyarok nagyasszonya-szobor. Hogy megsérült-e, megsemmisült vagy valaki magával vitte az 1932-ben készült alkotást, a mai napig nem tudni.

A szobrot Körmendi Frim Jenő szobrászművész készítette el, a szoborállítás kezdeményezője gróf Festetics Pál alelnök volt. „A nullás kilométerkő … nem olyan lesz, mint a többi, hanem művészileg kiképzett oszlop, tetején Magyarország védasszonyával, oldalán domborművekkel, amelyek a közlekedő eszközök fejlődését ábrázolják. Fölállítását a kereskedelemügyi minisztérium előtti gyalogjáró szélén tervezik.” – írja az Előörs 1931. április 26-i számában.

A kilométerkő külsejét így írja le Liber Endre már idézett műve, A Budapest szobrai és emléktáblái:

A szobor a Pesti Hírlap 1932. május 8-ai számában

„Az egy méter magas ruskicai fehérmárvány Madonna-szobor két méter magas haraszti mészkőoszlopra van állítva, mely utóbbit három kőből faragott dombormű díszít. Az egyik a gyalogost, az országutak vándorát, a másik a kocsist, a harmadik az autóvezetőt ábrázolja. A talapzat negyedik oldalán a következő felírás olvasható: »A magyar országutak kiindulópontja. 0 kilométer. Állította a Hungária Automobil Club 1932.«”

A kecses márványalak 1932-től 1944-45-ig, Budapest ostromáig jelölte az ország útjainak kiindulópontját. Hogy ekkor pontosan mi történt vele, nem tudjuk. A szobor ostromban való elpusztulását valószínűsíti a Magyar Nemzet 1945. június 19-i száma: „A II. kerületben teljesen megsemmisült a Clark Ádám-téri 0-ás kilométerkő.” Ez a híradás kevéssel az ostrom után íródott, így korántsem valószínűtlen a megsemmisülés, vagy legalábbis súlyos sérülés, hiszen a szobor ott volt az ostromlott Vár és a fölrobbantott Lánchíd közvetlen közelében.

 

(Fotó: Közúti és Vízi Közlekedés, 1947. évi 9. szám)

Azonban a tulajdonképpeni kilométerkő, ha jelentős sérülésekkel is, de bizonyíthatóan megmaradt, amint arról a jobb oldalon látható fényképfelvétel is tanúskodik. Később annak is nyoma veszett. Ám a zűrzavaros háborús időket ismerve akár azt sem zárhatjuk ki, hogy a domborműves talapzaton álló alig egyméteres márványszobor, a Patrona Hungariae (Magyarok nagyasszonya) sem semmisült meg a harcokban, hanem esetleg magával vitte valaki.

Ezt a felvetést erősítheti az a tény, hogy huszonhárom évvel a háború befejezése után Körmendi Frim Jenő húga olyan felhívást tett közzé a Magyar Nemzetben, miszerint keresi testvére eltűnt szobrait, köztük a márványból faragott nullás kilométerkövet (csak a posztamensen álló Madonna készült márványból).

Keresem elhunyt fivérem, Körmendi Frimm Jenő szobrászművész eltűnt szobrait. Nem eladni óhajtom őket, hanem az a célom, hogy ezek a szobrok a Szépművészeti Múzeumba kerüljenek. Eltűnt Buda ostromakor a Lánchíd budai hídfője közelében, az Alagút bejárata mellett álló márványból faragott, aprólékos gonddal készített Nullás kilométerkő”

A szobor eltűnése a mai napig rejtély.  Az ’50-es években – a kor szellemének megfelelően –  egy távolba néző munkásalak került a helyére, majd 1975-ben avatták fel Borsos Miklós alkotását, ami ténylegesen egy nullát mintáz.

Forrás: pestbuda.hu

 

Jazzy Lexikon minden hétköznap 10:00 és 16:00 között; hétvégén 13:00 és 16:00 között, a 90.9 Jazzy-n.


90.9 Jazzy

Jazzy Rádió