A Központi Statisztikai Hivatal október 1-jei közlése szerint a kormányzati szektor 2026 első felében 2809,5 milliárd forintos, a GDP 6,2 százalékának megfelelő hiánnyal zárt. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában azt járta körül, miből állt össze ez a szám, és milyen pályán férhet bele a 7,5 százalékos idei cél a 2030-as maastrichti vállalásba.
“A bevételek 2,9 százalékkal nőttek, a kiadások 10,8 százalékkal, és ebből a kormányzati hiány az első félévben a GDP 6,2 százalékára ugrott.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A kormányzati szektor első féléves hiánya a bruttó hazai termék 6,2 százalékára ugrott, ami több mint a duplája a tavalyi azonos időszak 2,9 százalékos értékének.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a Központi Statisztikai Hivatal október 1-jén közzétett eredményszemléletű leltárát vette sorra. A kimutatás az uniós módszertan szerint készült, és a központi költségvetés mellett az önkormányzatokat, az állami vállalatokat és a nonprofit intézményeket is beleszámítja. A 2809,5 milliárd forintos mínusz így a teljes kormányzati szektor első féléves egyenlegét mutatja, a pénzügyminisztérium havi pénzforgalmi jelentéseitől eltérő metszetben. A piac ezt a pályát a nyári kommunikációból már ismerte, a friss KSH-szám most tételesen is megerősítette.
A bevételek alig mozdultak, a kiadások viszont tempósan nőttek az év első hat hónapjában. A kormányzati szektor bevétele 19 018,1 milliárd forint volt, ez 2,9 százalékkal, 539 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A kiadások ugyanekkor 10,8 százalékkal, 2121 milliárd forinttal 21 827,6 milliárd forintra emelkedtek. Az egyenleg 1582 milliárd forinttal, a GDP arányában 3,3 százalékponttal lett kedvezőtlenebb, mint 2025 első felében. A második negyedév önmagában 758,2 milliárd forintos, a GDP 3,3 százalékának megfelelő hiánnyal zárult, a félév nagyját tehát az első hónapok húzták el. Ebből a szerkezetből rajzolódik ki az idei kormányzati hiány, és ez a szerkezet határozza meg a következő költségvetések mozgásterét is.
A választásokhoz kötődő egyszeri tételek magyarázzák a kiadási oldal kilengésének egy részét.
A fegyverpénz és a hasonló, kampányidőszakhoz kapcsolódó juttatások ebben a körben jelennek meg, a KSH közlése azonban összevont címeken bontja a tételeket, tételes listát a gyorstájékoztató nem ad. A munkavállalói jövedelmek sorában komoly emelkedés látszik, a kormányzati beruházásokra fordított összeg viszont több mint 20 százalékkal elmaradt a 2025 első félévi szinttől. A fókusz ebben az időszakban a folyó kiadásokon volt, a beruházási számla hátrébb sorolódott. A nyári kormányzati kommunikáció erre a pályára már felkészítette a piacot, az intézkedések nélküli éves egyenleget 8 százalék fölé tették.
Az idei törvényi hiánycél 7,5 százalék, és ebből az első félév 6,2 százaléka már bent van a számokban. A kormány programja 2030-ra a maastrichti kritériumok teljesítését vállalja, ezek közül a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá szorítása a legnehezebb tétel. Október második felében derül ki, milyen számok kerülnek a jövő évi költségvetésbe, és milyen középtávú pályán látja a kabinet a hiány lefaragását. A stratégia a kiadáscsökkentést teszi fő iránnyá, az adókulcsok érintése nélkül. Innen kell eljutni a 3 százalékos küszöbig, ami több év szigorú gazdálkodását feltételezi, és a kormányzati hiány idei szintje ehhez a munkához adja a kiindulópontot.
A megtakarítási tér a működési szerződéseknél, a vállalati támogatásoknál, a beruházások finanszírozásánál és a kamatszámlán rajzolódik ki.
A beszerzéseknél a versenyeztetés és az olcsóbb eszközvásárlás adhat eredményt, a nyomtatópatrontól a nagyobb szolgáltatási szerződésekig. A vállalatoknak adott pénzeknél az előző évek működőtőke-ösztönzése, az autó- és akkumulátorgyári megállapodások, valamint a kkv-támogatások hatékonysága kerülhet új mérlegre, ágazatonként eltérő mértékben. Az állami beruházások volumene nőhet, a finanszírozásukban viszont az uniós források nagyobb súlya csökkentheti a hazai adóforintból fedezett részt. Az államadósság kamatterhe az elmúlt években a GDP mintegy 4 százalékát vitte el, a hozamok nyári esése és a jegybanki kamatcsökkentések néhány év alatt 3 százalék közelébe vihetik ezt a tételt, az átárazódás a hatalmas állomány miatt időt vesz igénybe.
A hétköznapi kiadások többségét ez a pálya közvetlenül alig érinti. A kiadáscsökkentés a működési szerződéseken, a vállalati támogatásokon, a beruházások finanszírozási mixén és a kamatszámlán jelenik meg, egy általános, minden háztartásra kiterjedő megszorítási csomag helyett. Lesznek ágazatok és kedvezményezetti körök, amelyeknél a korábbi támogatás szűkül, a nagy többség pénztárcáján a változás alig hagy nyomot. A költségvetés számláján viszont évről évre látszania kell a különbségnek, különben a 2030-as vállalás papíron marad. A kormányzati hiány idei öröksége így a következő költségvetések keretfeltétele marad, és október második fele mutatja meg, milyen ütemben akarják ezt a keretet szűkíteni.
Mikor derül ki a jövő évi hiánypálya? Október második felében jelenik meg a jövő évi költségvetés és a középtávú hiánycsökkentési pálya, azokkal az intézkedésekkel, amelyek a 7,5 százalékról a 3 százalékos küszöb felé viszik az egyenleget.
Miből jött össze a 6,2 százalékos első féléves hiány? A bevételek 2,9 százalékkal nőttek, a kiadások 10,8 százalékkal. A választásokhoz kötődő egyszeri juttatások és a bérkiadások emelték a számlát, a kormányzati beruházások több mint 20 százalékkal csökkentek.
Érinti a háztartásokat a tervezett kiadáscsökkentés? A fő irány a működési beszerzés, a vállalati támogatás, az uniós forrásból finanszírozott beruházás és az olcsóbb adósságfinanszírozás. A nagy többség hétköznapi kiadásain ez alig hagy nyomot.
A 14. sajtmustrára mintegy 130 sajt érkezett Martonvásárra, a bírálat október 1-jén lezajlott, a főtéri sajtvásár október 3-án várja a közönséget. Harmath Csaba, a Gault&Millau magyarországi chief inspectora és sajtbíra a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a tejtől a piacig vette végig, mitől lett erősebb a hazai mezőny. Október 17-18-án a Rákóczi téri Vásárcsarnokban Cheese Budapest néven nyílik a fővárosi folytatás, a díjátadóval együtt. "A jó sajt első faktora […]
