Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában azt a francia belpolitikát rajzolta fel, amelyben Emmanuel Macron utolsó mandátuma kisebbségi kormánnyal és 17-18 százalékos népszerűséggel fut ki. A 2027-es elnökválasztás kampánya közben a hiány 5-6 százalék, az államadósság a GDP 119 százaléka körül jár, Marine Le Pen pedig 36-37 százalékon vezeti a népszerűségi listát.
„Az államadósság a GDP 119 százaléka körül jár, amivel Franciaország az euróövezet legkényesebb adósai közé került, Olaszország és Görögország mögé a piaci megítélésben.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A francia belpolitika 2026 őszén egyszerre visel kisebbségi kormányzást és a 2027-es elnökválasztás kampányát.
Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában ezt a kettős terhet járta körül. A 2024-es előrehozott választás óta a nemzetgyűlés összetett, többség nélküli terep, a kormányzás ezért naponta egyeztetésre szorul. Emmanuel Macron második, egyben utolsó egymás utáni mandátuma fut ki, a népszerűsége 17-18 százalék körül mozog. Ez az Ötödik Köztársaság 1958-as indulása óta mért legalacsonyabb sávok egyike. A 2017-es induláskor a megújulás ígérete vitte előre, most a gazdasági gondok és a bevándorlás körüli vita koptatja a támogatást, az ukrajnai háború pedig tovább osztja a közvéleményt.
A költségvetési vita idén ősszel már a francia belpolitika fő törésvonala.
A maastrichti 3 százalékos hiánycél helyett az idei deficit 5-6 százalék körül alakul, és a csökkenő pálya is ezen a szinten marad. Az államadósság a GDP 119 százaléka körül jár, amivel Franciaország az euróövezet legkényesebb adósai közé került, Olaszország és Görögország mögé a piaci megítélésben. A jövő évi büdzsében a legtöbb pénz a hitelek törlesztésére és a kamatokra megy. A francia és a német hozamok közötti távolság soha nem volt ilyen széles, miközben a két ország egymás első számú kereskedelmi partnere.
Németországban Friedrich Merz támogatottsága szintén a mélyben van, a két nagy gazdaság lakossága egyszerre fordult el a politikai elittől. A kiábrándulás a radikálisabb pártok felé tolja a szavazatokat. Marine Le Pen népszerűségét 36-37 százalék körül mérik, a sorban következő politikus 20 százalék körül áll. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés fiatal arca ugyanebben a mezőnyben a legismertebb nevek között van, és felmerült, hogy elnökjelöltként is előreléphet. Le Pen ügye igazságügyi eljárásban van, a büntetés egyelőre felfüggesztés alatt áll.
A francia elnökválasztás kétfordulós, 2027 áprilisában és májusában tartják, és minden választópolgár közvetlenül szavaz. Az első forduló két továbbjutót hoz, a májusi második forduló dönt az elnökről. Ha Le Pen centrista kihívóval, például Édouard Philippe-pel találkozik a fináléban, az első fordulós előny a másodikban elolvadhat, mert a neve a politikai többség egy részében máig ellenreakciót vált ki. Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője a fiatalabb választók között erős. Ha ő jut be Le Pen mellé, a mostani mérések 69 százalék körüli második fordulós győzelmet írnak a Nemzeti Tömörülésnek.
Jordan Bardella ügye az utóbbi napokban a Médiapart közlése nyomán került a kampány közepére.
A lap azt írta, hogy a politikus 17-18 évesen, 2013-ban antiszemita kijelentéseket tett közzé baráti körben, és a beszélgetést hitelesített kivonattal támasztotta alá. Bardella tagadja a szerzőséget. A történet kétfelé vágja a közönséget: egy rész a tinédzserkori posztot politikai felelősségként kezeli, más rész túlzásnak tartja egy 17 éves kori mondat elővételét. Jean-Marie Le Pen neve ettől újra a Nemzeti Tömörülésre ragad, a tábor védelme pedig egyelőre a tagadásra épül.
Aki 2027-ben beköltözik az Élysée-palotába, fenntarthatatlan nyugdíjrendszert és lyukas költségvetést örököl. A nyugdíjkorhatár 62 év, a jogosultság a ledolgozott évek számától is függ, a demográfia pedig nem tartja el a jelenlegi ígéretet. A reformot a társadalom nehezen fogadja el, nadrágszíjhúzást hirdetni kisebbségi kormánnyal szinte lehetetlen. Az elnöki mandátum önmagában kevés, életképes nemzetgyűlés és kormány kell hozzá. A parlamenti választás várhatóan jövő nyáron jön, a szenátusi voksoláson a Lázadó Franciaország bejutott, a Nemzeti Tömörülés frakciót alakíthat.
A bevándorlás a francia belpolitika állandó napirendi pontja, és a vitát a már Franciaországban született, bevándorló közegből jövő fiatalok körüli zavargások fűtik. A Charlie Hebdo elleni támadás elkövetői sem új bevándorlók voltak. A Lázadó Franciaország tudatosan épít ezekre a csoportokra, a rendőrség a közbiztonsági ügyek egy részénél bevándorló hátteret jelez. A spanyol-marokkói feszültség után Párizsban attól tartanak, hogy a csoportok a volt gyarmattartó Franciaországban telepednek le. A La Manche-csatornán százas nagyságrendű tömegek próbálnak Nagy-Britanniába átkelni, London visszatolja őket, Párizs pedig olyan emberekkel tárgyal, akik Franciaországban sem akarnak maradni.
A pártok többsége ebben a kérdésben közelebb áll egymáshoz, mint a kampányretorika mutatja.
Választott bevándorlást és kvótarendszert szeretnének, amelyben az ország még a határon kívül válogat. Az Európán kívülről érkező egyetemisták beiratkozási díját a 2025-ös költségvetés megemelte, mert egy részük a diploma után az országban marad. Az illegálisan tartózkodók számát félmillió és egymillió közé teszik a becslések. Ekkora szórás mellett a közigazgatás tervezése is bizonytalan marad.
A régi kétosztatú pártrendszer közben szétmállott. A gaulle-ista, később Nicolas Sarkozy nevével jelzett jobbközép és a François Mitterrand, majd François Hollande vonalát vivő szocialisták már nem fogják közre a mezőnyt. A szocialisták saját körükben hat jelölttel versenyeztetnek elnökjelöltet. Marine Le Pen mellett Éric Zemmour csoportja 5 százalék felett áll a mérésekben. A választó egy része hagyományból voksol, más része arra megy, amelyik párt az ő gondját hangosabban mondja ki. Charles de Gaulle régi mondata máig illik a tájra: ahány sajtja van Franciaországnak, annyi véleménye is.
Mikor van a francia elnökválasztás, és hogyan dől el? 2027 áprilisában és májusában, két fordulóban. Az első forduló két továbbjutót hoz, a második forduló dönt, ezért egy centrista kihívó a fináléban elviheti az első fordulós előnyt.
Mekkora a francia hiány és az államadósság? A deficit 5-6 százalék körül alakul a 3 százalékos maastrichti cél helyett. Az államadósság a GDP 119 százaléka körül jár, a francia-német hozamkülönbség pedig soha nem volt ilyen széles.
Mit örököl a következő elnök? 62 éves nyugdíjkorhatárra épülő, demográfiailag nehezen tartható rendszert és lyukas költségvetést. Mandátumához életképes nemzetgyűlés is kell, a parlamenti választás várhatóan jövő nyáron jön.
Szeptemberben az irodák és az iskolák újra egy térbe terelik azokat, akik nyáron alig találkoztak. Dr. Papp Magor gyakorló háziorvos, a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ igazgatója és életmódorvos a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában ezt a találkozást kötötte az őszi náthaszezon indulásához, és a hét óra alvást nevezte a legerősebb immunerősítőnek. "A legalább hét óra összefüggő alvás a legerősebb immunerősítő, ennél megbízhatóbb rutint a rendelői gyakorlat sem tud felmutatni." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c07bb-6cca-62fa-a762-33075c8054d6%2Fdownload […]
