Maróy Krisztina, a Glamour főszerkesztője 22 éve vezeti a magyar kiadást. A Glamour-napok ötlete közösségi ünnepként indult, és mára a tudatos döntések egyik szimbólumává vált a túltermelés és a figyelemszegénység korában.
„A megspórolt összeget költsék a saját taníttatásukra, egy pihenésre vagy egy wellness hétvégére.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Maróy Krisztina, a Glamour főszerkesztője 22 éve vezeti a magyar kiadást, amely 2004-ben jelent meg először.
A lap kezdetektől a női témák teljes spektrumát fedi le, a szexualitástól a munka világán és a pszichológiai kérdéseken át a társadalmi ügyekig. A főszerkesztő mindig a közösség ünneplését helyezte előtérbe az önünneplés helyett. Ez a szemlélet vezetett a Glamour-napok elindításához is. A kezdeményezés mára az egyik legismertebb hazai shopping eseménnyé nőtte ki magát.
A Glamour-napok 2005-ben indultak 36 kuponnal, a kanadai szupermarketek gyakorlatából merítve ihletet.
Az ötlet az volt, hogy ne saját magukat ünnepeljék az első születésnapon, hanem az olvasóknak adjanak valamit, amire vágynak. Mára kurált eseménnyé vált, ahol a lényeg a tudatos döntés és az előre átgondolt vásárlás, nem a minél több termék beszerzése. A megspórolt összeget saját taníttatásra, pihenésre vagy wellnessre ajánlják fordítani. A Z generáció körében is népszerű ez a slow life forma a digitális zaj közepette, hiszen a pszichológusok szerint is szükség van az ollóval kivágott kuponokhoz hasonló tevékenységekre. Illés Fanni paralimpikon bevonása mutatja, hogy a társadalmi ügyek melletti kiállás is része a koncepcióknak.
A print magazin szerepe ma a kurátori feladatban és a morális szűrőben rejlik.
Az online világban algoritmusok irányítják, mi jelenik meg, gyakran amerikai vagy kínai rendszerek alapján, amelyek kulcsszavakra és aktuális témákra vannak hangolva. Herbert Simon már a hetvenes években leírta, hogy minél több információ áll rendelkezésre, annál nagyobb figyelemszegénység alakul ki. A nyomtatott lapban azt látod, amit választottál, és ami többé tesz, nem kevesebbé. A Glamour nem csak divatmagazin, hanem női magazin, amely komoly témákat is befogadhatóvá tesz a sok mindennel foglalkozó olvasók számára. Az amerikai Glamour öröksége is progresszív: 1968-ban elsőként tett fekete bőrű nőt címlapra, és már a negyvenes években a dolgozó nők magazinjaként hirdette magát.
A magyar nők helyzete 22 év alatt sokat fejlődött, de még mindig sok a tennivaló.
Gyakran magukat sorolják utolsó helyre a társadalomban, pedig ha ők jól vannak, akkor működnek jól a kapcsolatokban, a munkahelyen és a társaságban is. A Glamour-napok lehetőséget adnak az önmaguk felé fordulásra, akár barátnővel vagy édesanyával együtt. Most a női magazinok közös kiállása az Isztambuli Egyezmény ratifikálása mellett emberi jogokról szól, nem gender kérdésről. A bántalmazás elleni védelem, az edukáció és a megelőzés elengedhetetlen, mert jelenleg sok múlik a szerencsén egy veszélyeztetett kapcsolatban. A külföldi perspektíva is megerősíti, mennyire odaadóak, erősek és gyengédek a magyar nők egyszerre.
Az életfogytig tartó tanulás elengedhetetlen a gyorsan változó világban, ahol az AI mindent átalakít.
Maróy Krisztina áprilisban védte meg doktoriját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a kortárs divat és a média kapcsolatáról. A kutatás handbookot adott a válságban lévő divatipar és média számára, aktivista hozzáállást javasolva a passzív helyett. Az idősebb generáció kritikai érzéke kulcsfontosságú az AI-generált tartalmak felismerésében, mert egy AI-ba született fiatal mindent elhihet a gépeknek. A Glamour-napok és a magazin továbbra is ezt a tudatos, többé tevő hozzáállást képviselik a túltermelés és a figyelemszegénység korában. A megspórolt időt és pénzt érdemes az élet valódi értékeire fordítani.
Mikor indultak a Glamour-napok, és mi volt az alapötlet?
2005-ben, a magazin első születésnapján, kanadai szupermarketek kuponos gyakorlatából merítve, hogy közösségi ünnepet teremtsenek az önünneplés helyett.
Miért fontos ma a print magazin a digitális zajban?
Mert kurátori feladatot lát el és morális szűrőt biztosít, szemben az algoritmusok által irányított online tartalommal, amely gyakran figyelemszegénységet okoz.
Mit jelent a női magazinok kiállása az Isztambuli Egyezmény mellett?
Emberi jogokról szól, a bántalmazás megelőzéséről és a védelemről, nem gender kérdésről, és edukációs iránymutatást ad.
Glamour-napok, Maróy Krisztina, print magazin, tudatos vásárlás, női magazin, digitális zaj, Isztambuli Egyezmény, életfogytig tartó tanulás, kurátori feladat, slow life
A társadalmi egyeztetésen lévő vagyonadó-tervezet az egymilliárd forintos nettó vagyon feletti részre egy százalékos, a százmilliárd forint feletti sávra másfél százalékos kulcsot helyez. A szabályok a házastársakra külön vonatkoznak, és felértékelik a vagyonjogi szerződéseket az utódlás során. "A házastársak külön adóalanyok, az egymilliárd forintos határ mindkettőjükre érvényes." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1c606d-4cee-6cbe-bf32-71e26f7a82d2%2Fdownload A vagyonadó-tervezet családi hatásai A Grémium az Utódlásért Egyesület (GaUE) célja a privátbankárok és a szakma edukálása az utódlással kapcsolatban, valamint szakmai […]
