Klimatikus vészhelyzet fenyegeti Budapestet nyáron
Budapestet klimatikus vészhelyzet fenyegeti a nyáron a csapadékhiány miatt, ezért minden budapesti segítségére szükség van a fák megmentéséhez. Bardóczi Sándor fő tájépítésze szerint a nyarak egyre szárazabbak, és már most is csak 70 milliméter csapadék hiányzik az átlagtól. Az önkéntes locsolási program tavaly hatalmas sikert aratott, civil szervezetek és magánszemélyek tömegesen csatlakoztak. A BeEco applikáció térképen mutatja a fiatal fákat, így bárki könnyen találhat magának örökbefogadható csemetét a közelében.
“A meglévő fáink gondozása sokkal fontosabb, mint az újak ültetése, mert a fiatal csemeték első évei döntik el a túlélésüket.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A fiatal fák első három éve a legkritikusabb időszak a túlélésük szempontjából.
A begyökerezés még nem teljes, a gyökerek nem érnek el mélyebb vízrétegekhez, ezért rendszeres locsolás nélkül könnyen elpusztulnak. Hetente kétszer legalább 60-70 liter víz jut egy fának, mert egy 10 literes vödör túl kevés a nagy párolgási veszteség miatt. A locsolást lehetőleg estefelé érdemes végezni, hogy a víz ne párologjon el azonnal. A Főkert már átalakította a faültetési protokollt, nagyobb tányérokat és vastag mulcsréteget használ, hogy a talaj nedvessége megmaradjon.
Az önkéntes vízadás programmal bárki aktívan részt vehet Budapest zöldítésében.
A BeEco applikációban láthatóak a főváros által ültetett fiatal fák, és idén több kerület is csatlakozik saját állományával. Így egy-egy közeli fát jelképesen örökbe lehet fogadni, és rendszeresen locsolni. A program sikere tavaly bebizonyította, hogy civilek, csoportok és családok együtt rengeteget tehetnek. A locsolás után az applikációban jelölni lehet az elvégzett munkát, ami motiváló jutalmakat is hozhat. Ez a közösségi összefogás segít életben tartani a fákat a száraz időszakokban.
Bizonyos fafajok különösen veszélyeztetettek a klímaváltozás miatt Budapesten.
A nyírfák, fenyők és legtöbb tűlevelű, valamint a bükkök már nem bírják a száraz, meleg nyarakat és a rövid hideg periódusokat sem. Helyettük juharok, hársak, a ginkgo, a mezei juhar, a déli ostorfa és a háromujjas juhar jöhet szóba, mert ezek jobban tűrik a szárazságot. A Magyar Díszkertészek Szövetsége városfásítási kiadványa táblázatokban mutatja a kockázatokat, így könnyű választani. Aki ültet, érdemes ezeket a klímafákat előnyben részesíteni.
A magánkertek tulajdonosai is óriási szerepet játszanak a város hűtésében.
Budapest zöldfelületeinek több mint egyharmada magántulajdonban van, így a kertekben végzett talajtakarás, mulcsozás és magasabbra hagyott fű hatalmas hatással bír. A mélylegelőzés és a kevesebb nyírással csökkentett párolgás segít megőrizni a talaj nedvességét. Így a kertek valódi élőhelyekké válhatnak ahelyett, hogy csak művelt gyep és sövény maradna. Ezek a kis lépések együttesen hűtik a várost és enyhítik a klimatikus vészhelyzet hatásait.
Budapest vízellátása még bírja a terhelést, de az agglomerációban már komoly gondok vannak.
A fővárosi rendszert két és fél millió emberre tervezték, miközben a lakosság folyamatosan csökken. Az agglomerációban viszont a zöldmezős beruházások miatt sok helyen alacsony az infrastruktúra, ezért alakul ki vízhiány. Aki a városban marad, az a jó vízszolgáltatás miatt is könnyebben gondoskodhat a fákról. A klímaváltozás miatt mindenkinek érdemes átgondolni, hol érdemes hosszú távon élni.
Mi az a BeEco applikáció és hogyan segíthet a fák locsolásában? A BeEco egy ingyenes mobilalkalmazás, amely térképen mutatja a főváros fiatal fáit. Bárki regisztrálhat, örökbe fogadhat egy csemetét, és jelölheti a locsolást. Hetente kétszer 60-70 liter víz elegendő egy fának, és az app mutatja a legközelebbi vízvételi pontokat is.
Mely fafajok bírják jobban a szárazságot Budapesten? A juharok, hársak, ginkgo, mezei juhar, déli ostorfa és háromujjas juhar jól tűrik a száraz nyarakat. Kerülendők a nyírfák, bükkök és a legtöbb tűlevelű, mint a tuja vagy ciprus, mert ezek érzékenyek a klímaváltozásra. A Magyar Díszkertészek Szövetsége kiadványa segít a választásban.
Mit tehetnek a magánkertek tulajdonosai a klímaváltozás ellen? Mulcsozzák a talajt, hagyják magasabbra a füvet, és csökkentsék a nyírást, hogy a talaj ne száradjon ki. Így a kertek valódi ökoszisztémákká válnak és segítenek hűteni a várost. Budapest zöldfelületeinek harmada magántulajdon, ezért minden kis lépés számít.
A közel-keleti feszültségek és az esetleges kerozinhiány jelentős átrendeződést hozhat az európai turizmusban. Németh Viktória szerint elsősorban a belföldi és rövid távú, autóval vagy vonattal elérhető célpontok kerülnek előtérbe, míg a mediterrán szigetek forgalma csökkenhet. A fapados légitársaságok vannak a legnagyobb veszélyben, és az utasok drágulásra, valamint bizalomvesztésre számíthatnak. Magyarország számára azonban pozitívum a 2026-os nagy sportesemények sora. „A kerozinhiány miatt elsősorban a fapados légitársaságok kerülhetnek komoly bajba, hiszen az […]
