Az ötödik Nagy Rádiós Napon kiderült, hogy a rádió nemcsak túlélte a temetéseket, hanem a figyelemhiány korában különleges előnyt élvez. Nagy Marcell, a MiértRádió? projektmenedzsere a kutatások és esettanulmányok alapján mutatta be, miért éri meg audioeszközt használni a kampányokban, és hogyan szervezi a rádió a figyelmet a mindennapi rutinban.
„A rádió köszöni szépen, jól van és jól érzi magát.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Nagy Marcell, a MiértRádió? projektmenedzsere az ötödik alkalommal megrendezett nagy rádiós nap tapasztalatait osztotta meg.
Az idei mottó szerint az audio a figyelem táguló univerzuma. A rádiót a televízió megjelenése óta temetik, 1981-ben a The Buggles Video Killed the Radio Star számával indult a folyamat, amit az MTV első klipjeként vetítettek. A médium mégis él és virul, a Music Television több országban már nem csak zenével foglalkozik, a rádió viszont itt van és jól érzi magát.
A 15 évesnél idősebb lakosság 71 százaléka napi szinten, 93 százaléka hetente hallgat rádiót, így nehezen megkerülhető. A feltevés, hogy csak reggel és este, az autóban szól, nem állja meg a helyét. A saját statisztikák szerint a 10 és 16 óra közötti sáv a leghallgatottabb, ebben az időszakban a rádiók hárommillió embert érnek el, és felveszik a versenyt a televízióval. A hétköznapi napközbeni elérés különösen erős, a hallgatók nagy tömegei vannak jelen folyamatosan.
Az audiofogyasztás folyamatosan növekszik, mert már nem csak a hagyományos rádió tartozik ide, hanem a podcast, a streaming és az ingame hangok is.
Egy európai kutatás szerint, amely a WARC Europe adatait gyűjtötte, 2016-ban átlagosan egy óra 13 percet hallgattak audiót az európaiak, 2025-ben ez már több mint három óra. A növekedés közel háromszoros, a tér és az igény kitágult az audio irányába. Ez magyarázza, hogy a médium képes bővülni a fragmentált figyelem korában is.
A reklámhatékonysági verseny adatbázisából a SISM kutatóintézettel közösen 1200 kampányt emeltek ki. Azok a kampányok, amelyekben audio is szerepelt, hatékonyabban növelték a márkabizalmat, az ügyfélszerzést és a profitot. A profit növekedés esélye 75 százalékkal nagyobb volt, a márkabizalom pedig 81 százalékkal erősödött az audio jelenléte mellett. A csak audio hirdetésekkel az agy jobban tud dolgozni, mint az audiovizuálisokkal, az észlelés és az emlékezés is pozitívabb.
Karácsony László vezetésével az Atmedia az elmúlt 12 hónapban vizsgálta a 12 legnagyobb rádiót és 76 tévécsatornát. Egy év alatt a televízióban körülbelül 47 napnyi reklám fut le, a vizsgált rádiókban mindössze négy nap, a legnépszerűbbeknél kilenc nap. A rövidebb reklámblokkok miatt az egyes hirdetésekre jutó figyelem és észlelés jobb, így hatékonyabban lehet reklámozni. A költséghatékonyság a figyelem szempontjából is kedvezőbb a rádiónál, a médiatervezők ezt kihasználhatják.
Bokor Tamás szerint nem figyelemhiány van, hanem átrendeződés.
A kor embere annyi ingerrel találkozik, hogy a figyelmünk fragmentáltabbá válik. A rádió ritmusával, hangjával és zenejével képes rendezni a figyelmet, mert csak egy érzékszervet köt le. Létezik a priming szakasz is, egy adott pillanatban a fogyasztók 95 százaléka nincs a piacon, csak az 5 százalék akar éppen vásárolni. A rádió a napi rutinban állandóan jelen van, és a legtöbb élethelyzetben ott tud lenni, így a rendszeres kommunikáció előnyt ad a hirdetőnek.
A rádió színház a fejben, mert nem kész képet ad, hanem a hallgató fantáziájára támaszkodik a hangok, ritmusok és zene által. A márka a fogyasztó fejében születik meg, jobban bevonja az imaginációs kortexet, ezért mélyebben megmarad az üzenet. Kapitány János előadásában külföldi és magyar spotokat játszottak le márkakitakarással, csak audio azonosítókkal, és a közönség mobiltelefonjával jelezte a felismerést. Ez pavlovi reflex, audiokondicionálás, elég egy hang, és azonnal tudni, melyik márkáról van szó. A keresztpromóciók is jobban működnek, ha a rádió kiegészíti a tévét vagy az online felületeket.
A nagy hirdetők visszatértek a rádióhoz, mert a túltargetált világban a jelenre fókuszálnak, a jövőre kevesebben, és a profitjaik nem úgy alakultak, ezért újra tömegekre lőnek.
Becker György pszichológus a posztmodern társadalom és a rádió kapcsolatáról beszélt. A fiataloknál erős a szorongás, a depresszió, az önértékelési válság, a rádió safe place lehet, biztonságos hely, ahol szűrt és nyugodt állapotba kerülnek. Ajánlást fogalmazott meg a fiatalok számára való újrapozicionálásra, a biztonság, támogatás és kontrollérzet erősítésére. A Z generáció egyszerre kiemelt célcsoport és sebezhető réteg, elutasítja a manipulatív üzeneteket, elvárja a fenntarthatóságot, az etikus viselkedést, a tiszteletet és a no bullshit szemléletet. Ezek az elvárások szinte minden generációra igazak a rengeteg zaj miatt.
Tengerdi Krisztina, a Carglass marketingese bemutatta a 40 országban egységes stratégiájukat, amely mindig rádióval indul. Az autós közönséget célozták, az auditív identitás egységes hangzásával, a jellegzetes hanggal építették fel a márkát. A spontán márkaismertség magas szintre jutott, a rendszeresség és folyamatosság miatt, amikor a szélvédőre kő csapódik, rögtön a Carglass jut eszébe. Később tévével egészítették ki, de az alap a rádió volt. Az előadások a miértradio.hu oldalon visszanézhetők, vannak szórakoztató és mélyebb anyagok is, érdemes felkeresni az érdeklődőknek.
Miért marad releváns a rádió a digitális korban?
A rádió a napi rutin része maradt, napközben is hárommillió embert ér el, és az audiofogyasztás Európában közel háromszorosára nőtt 2016 óta.
Mennyivel javítja az audio a kampányok eredményét?
Az audio-t tartalmazó kampányokban 75 százalékkal nagyobb a profitnövekedés esélye, a márkabizalom pedig 81 százalékkal erősödik, miközben a reklámzaj lényegesen alacsonyabb, mint a televízióban.
Hogyan épít márkát a rádió az autósoknál?
A Carglass példája mutatja, hogy a folyamatos rádiós jelenlét és az auditív azonosítók magas spontán ismertséget eredményeznek, így a problémás pillanatban azonnal eszébe jut a márka.
A magyar gyógyszeripar az export mintegy 4-5 százalékát adja, és GDP-arányosan a világ hatodik helyén áll, mégis egyre erősebb nyomás alá kerül. Az ázsiai gyártók olcsóbb termelése és a gyors technológiai változások a digitalizáció területén komoly alkalmazkodást követelnek a hazai cégektől. "A legnagyobb kihívás a szakemberek képzése, mert a gyártás innovációja a vegyész és az informatikus határterületén mozog." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1d105c-073c-6622-ac69-75ee252d118f%2Fdownload Vida Gábor, az IFUA Horváth gyógyszeriparért felelős partnere arról beszélt, hogy […]
