Korani Eleni, az Ernst Galéria társtulajdonosa és művészeti szakértő a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában arra figyelmeztetett, hogy a tervezett vagyonadó nemcsak a csúcsműveket, hanem a hétköznapi családi örökségeket is érintheti, és hosszabb távon a műtárgypiac láthatóságát csökkentheti.
„A műtárgyakat nem oligarchák vásárolták, hanem a középosztály.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Korani Eleni, az Ernst Galéria társtulajdonosa és művészeti szakértő a tervezett vagyonadó műtárgypiacra gyakorolt hatásáról beszélt.
A szakember hangsúlyozta, hogy a művészeti piac nem csupán a kereskedelmi adásvételből áll, hanem a kulturális örökség láthatóvá tételéből is. Az elmúlt harminc-negyven évben a hazai műkereskedelem felhajtóereje segített abban, hogy a szétszóródott kárpát-medencei műkincsek ismét a közönség elé kerüljenek. A vagyonadó tervezete szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyon után egy százalékos adót kellene fizetni, és ebbe a hárommillió forintot meghaladó egyedi értékű műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek is beleszámítanak. Egy Herendi étkészlet vagy hasonló családi örökség már gyűjteménynek minősülhet, ha az egyedi értékek összege meghaladja a küszöböt.
Az értékelés módja jelenleg több ponton tisztázatlan, ami bizonytalanságot kelt a tulajdonosokban.
Az utolsó tizenkét hónap aukciós vagy nyilvános kereskedelmi árai alapján kellene meghatározni az értéket, de nem egyértelmű, hogy a kikiáltási ár, a becsérték vagy a leütési ár számít-e. A kínálati ár és a megvalósult ár között gyakran jelentős különbség van, és a szakértői felbecslés további költséget jelentene. Korani Eleni szerint a műkereskedők és galériák szövetsége, valamint a kortárs galériák is jelezték ezeket a problémákat a minisztériumnak. Hivatalos visszajelzés egyelőre nem érkezett, a szakma kivár.
A történelmi tapasztalatok miatt sokan nem a fizetendő összegtől, hanem a vagyonuk átláthatóságától tartanak.
Az elmúlt száz évben többször előfordult, hogy a személyes tárgyakat, függöny mögé rejtett értékeket számon tartották vagy elvették. Ezért most is riadalmat kelt, hogy a családi örökség részét képező tárgyakat be kellene vallani. A szállítók már decemberig tele vannak foglalással, mert többen külföldi letétbe helyezik a műtárgyaikat. A diszkréció a műkereskedelemben nem a kereskedők érdeke, hanem a múltból eredő óvatosság eredménye.
A műtárgypiac szereplői között sok a középosztálybeli gyűjtő, akik nem gazdagok, mégis értéket mentettek meg.
Tanárok, értelmiségiek kuporgatták össze az utolsó pénzüket, hogy megvegyék a képeket, amelyek később értékesebbé váltak. Ezek az emberek nem a pénzbeli érték miatt tartják a műtárgyakat, hanem a családtörténet részeként. Ha a vagyonadó miatt el kellene adniuk a gyűjtemény egy részét, vagy elrejteni a nyilvánosság elől, az a piacot is gyengíti. Az aukciókon csökkenhet az érdeklődés, és a művek inkább külföldre kerülhetnek, ahol már van kiviteli engedély.
A mecenatúra is veszélybe kerülhet, ha a gyűjtők visszavonulnak a nyilvános szerepléstől.
Magyarországon a múzeumok gyakran ingyen kapják kölcsön a magángyűjteményekből a műveket, miközben belépőjegyet szednek. Ez a megosztás is egyfajta támogatás. Ha a tulajdonosok félnek a számon tartástól, kevesebb mű kerülhet kiállításokra. Korani Eleni szerint a vagyonadó így nemcsak az adózást, hanem a kulturális láthatóságot is érintheti. A szakma arra számít, hogy a végleges szabályozás figyelembe veszi ezeket a szempontokat.
Mit jelent a gyűjtemény a vagyonadó tervezetében?
Ha több hasonló tárgy egyedi értékeinek összege meghaladja a hárommillió forintot, az már beleszámít a vagyonba, még akkor is, ha egyenként alatta maradnak.
Miért tartanak a tulajdonosok a bevallástól?
A történelmi tapasztalatok miatt attól, hogy a személyes tárgyaikról is adat keletkezik, és ez a múltban gyakran az értékek elvesztéséhez vezetett.
Hogyan hatna a vagyonadó a műtárgypiacra?
Csökkenhet az aukciós érdeklődés, a művek külföldre kerülhetnek, és a mecenatúra, a múzeumoknak adott ingyenes kölcsönzés is visszaeshet.
Az Interbrand Best Global Brands 2026-os rangsora ismét az Apple-t helyezi az élre több mint 514 milliárd dolláros márkaértékkel, miközben a technológiai cégek átveszik a vezetést a hagyományos márkáktól. Kőszegi András márkatanácsadó a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletezte, mit jelent mindez a vállalkozások számára, és miért értékelődik fel az emberi bölcsesség az AI korában. "A márka a vállalkozás legnagyobb értéke, és a vezetői döntések eredménye." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1d8f5c-c903-6f9c-846a-71c940772a25%2Fdownload Az Interbrand […]