A magyar média már most is nehéz helyzetben van, július 1-től pedig újabb csapás érkezik:
A kormány visszaállítja a reklámadót.
A 7,5 százalékos kulcs a 100 millió forint feletti reklámbevételre vonatkozik a közzétevőkre, de a hirdetők is számíthatnak másodlagos kötelezettségre, különösen a Google, Meta vagy influencerek esetében. Kövesdy Attila adózási szakember a Jazzy Business Class műsorában Kamasz Melinda és László Csaba mellett részletesen boncolgatta a változásokat, az adminisztratív terheket és a várható hatásokat.
„Ez egy brutálisan magas szám, ezért teljesen egyetértek, hogy ez gyakorlatilag egy árbevétel alapú adó.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class című műsorában április 2-án reggel Kamasz Melinda és László Csaba Kövesdy Attilát, jogászt és adózási szakembert látta vendégül. A beszélgetés középpontjában a július 1-jén életbe lépő reklámadó állt. A hatályos jogszabályok szerint a 2014-ben bevezetett, majd 2019-től 0 százalékos kulccsal felfüggesztett adó most 7,5 százalékos mértékkel tér vissza.
Kövesdy Attila szerint ez nem érint mindenkit egyformán.
A reklám közzétevője, azaz az újságok, tévék, online portálok az adó alanyai, ha éves reklámbevételük meghaladja a 100 millió forintot. E fölött egységesen 7,5 százalékos kulcs érvényes, sávok nélkül. Ez az iparágban különösen súlyos teher, hiszen a média marginjai gyakran 2-3 százalék körül mozognak, míg a helyi iparűzési adó legfeljebb 2-4 százalék között alakul, és abból még költségeket is le lehet vonni.
A szakember kiemelte, hogy a 7,5 százalékos árbevétel-alapú adó gyakorlatilag elvonja a nyereséget.
Ráadásul évközépi bevezetése miatt többlet adminisztrációt okoz: adóbejelentés, előlegfizetés, feltöltés, bevallás – mindezt azért, hogy a költségvetés mindössze 5-10 milliárd forint plusz bevételre számíthat. Ez a média számára különösen fájó, hiszen globálisan is nehéz időszakot él át a szektor.
Külön érdekesség a másodlagos adókötelezettség.
Ha a közzétevő nem ad nyilatkozatot arról, hogy ő fizeti az adót, akkor a hirdetőre hárul a teher. Ez különösen a nagy globális platformokat, a Metát, a Facebookot, a Googlet vagy a TikTokot érinti, amelyeknek nincs jelentős magyar adóalany jelenlétük, így nyilatkozatot sem adnak. A megrendelőknek – cégeknek, influencereknek – havi 2,5 millió forintos értékhatár felett 5 százalékos adót kell fizetniük, és ezt nekik kell befizetniük.
Kövesdy Attila szerint a szabályozás így próbálja „befogni” a nagy tech cégeket, de a gyakorlatban ez újabb adminisztratív terhet jelent a hirdetőknek.
Felszólíthatják a platformot nyilatkozatra, és ha nem kapják meg, a NAV felé igazolhatják, hogy próbálkoztak – így mentesülhetnek. Sportszervezetek mentesülnek, de karitatív szervezetek vagy kisebb médiumok nem.
A szakember szerint az adó visszaállítása részben a költségvetés extra kiadásait fedezi, részben pedig iparági-politikai motivációk állhatnak mögötte. Az EU korábban már elfogadta a hasonló adókat, de a nagy amerikai tech óriások adóztatása továbbra is megoldatlan. Érdekes módon a reklámadóval párhuzamosan szóba került a magyar-amerikai kettősadóztatási egyezmény hiánya is. Magyarország az egyetlen OECD-ország, amelyiknek nincs ilyen megállapodása az Egyesült Államokkal, és Kövesdy Attila szerint rövid távon nincs előrelépés. A politikai kapcsolatok jók, de a szakértői tárgyalások még el sem indultak érdemben, a ratifikáció pedig évekbe telhet.
Összességében a reklámadó visszatérése komoly kihívást jelent a magyar médiapiacnak és a hirdetőknek.
A magas kulcs, az adminisztratív teher és a nagy tech platformok elkerülése együttesen nehezíti a helyzetet. A szakma lélegzet-visszafojtva várja, hogy a Magyar Reklámszövetség tárgyalásai mit hoznak, és hogy július 1-jén valóban életbe lép-e az adó, vagy újabb halasztás jön. Egy biztos: a változás minden érintettet érint, és hosszú távú hatással lesz a reklámpiacra.
Milyen hatással van a reklámadó a magyar médiára? A 7,5 százalékos kulcs a 100 millió forint feletti reklámbevételre vonatkozik, ami sok esetben elvonja a nyereséget, hiszen a média marginjai alacsonyak.
Kiket érint a másodlagos adókötelezettség? A hirdetőket, ha a közzétevő (pl. Meta, Google) nem ad nyilatkozatot; influencereknél havi 2,5 millió forint felett 5 százalékos teher.
Mennyi bevételt hoz a költségvetésnek? Mindössze 5-10 milliárd forintot, miközben jelentős adminisztratív terhet ró a vállalkozásokra és a médiára.
Bár Magyarországon összességében csökken a halálos közúti balesetek száma, az autópályákon sajnálatos módon emelkedik a tragédiák aránya. A Jazzy Rádió Business Class műsorában Bögös Sándor autós újságíró Kamasz Melinda és László Csaba mellett elemezte a legfrissebb statisztikákat, a vezetői hibákat és azt, hogy mennyire bízhatunk a modern autótechnológiában. A beszélgetés rávilágít: a több kilométer autópálya és a növekvő forgalom mellett az emberi tényező és a sebességkülönbségek okozzák a problémát. „Ne bízzunk a technikában, ami az autóban van. Lehet, hogy benne […]
