Simon István Harangozó-díjas táncművész a Mindig itt leszünk… Mohács 500 színpadi mozgásáról mesélt a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában. A Szomor György-rockmusical Homonnay Zsolt rendezésében a csata ötszázadik évfordulóján Mohácson debütált, szeptembertől a Budapesti Operettszínházban látható.
“A tánc nyelve, ha jól van megfogalmazva, kikerüli a fejet, és egyenesen az érzésre hat.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A testeken át jut el a nézőhöz az, amit a zene és a szöveg önmagában nem bír elmesélni.
Simon István Harangozó-díjas táncművész, a Mindig itt leszünk… Mohács 500 rockmusical koreográfusa a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a színpadi mozgás szerepéről beszélt. A Budapesti Operettszínház produkciója Szomor György zenéjére és szövegére épül, Homonnay Zsolt rendezte. Az ősbemutató 2026. augusztus 29-én, a csata ötszázadik évfordulóján Mohács főterén volt, szeptember 11-től a kőszínház nagyszínpadán folytatódik.
A magyar emlékezetben Mohács csata, vereség, menekülés és halál.
A koreográfia mégsem történelmi képeskönyvet rakott a deszkákra. Simon István fél éven át hallgatta Szomor György dalait, mielőtt egyetlen lépést kitalált volna. Az atmoszférákhoz keresett színpadi dinamikát, és ahhoz a mozgást, amely a nagy tettek mögött meghúzódó személyes történetek mélyebb rétegeit is el tudja mondani.
A színpad szinte folyamatosan áramlik.
Emberek nyílnak szét, állnak össze, majd újra válnak. A főszereplők lelkülete az együttes mozgásában is megjelenik, mintha a tömeg a magányos érzést hosszabbítaná meg. A nyüzsgés mégsem csúszik káoszba. Homonnay Zsolt rendezése és a koreográfia annyira egybenőtt, hogy sokszor nem lehet megmondani, hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik.
Rockmusicalben könnyű túlkiabálni a zenét a mozgással.
A stílusjegyekhez való igazodás tartotta egyensúlyban az arányokat. Rockmozdulatok, néptánc és modern tánc váltakozik, és csak ott erősödik fel, ahol a jelenetnek hangsúly kell. II. Lajos és felesége intim jelenetei után a tömeg újra megduzzad, majd oldás következik. A darab aranymetszésénél a Csillagremény botolós, néptáncos energiája robban be, és a lecsengése viszi el az előadást a végéig.
Konkrét csatát nem vittek a színpadra.
A nagy leplek halálszimbólumként jelennek meg. Először Nándorfehérvárnál törnek be, majd újra és újra visszatérnek, a fináléban pedig teljes lefedésben zárul a kép. A második nyitány harca inkább álom, mint ütközet. A végén a török sereg ereje felsorakozik, a lányok zászlólengése azonban a halál suhintásaként hullajtja el a felkészült katonákat.
A megmaradást a darab keretezése viszi színre.
A Mindig itt leszünk kezdetű dalban a szereplők tömegben vonulnak fel, mint egykor a Globe Színházban. A történet végén ugyanígy állnak sorba. A keret azt üzeni: ma meséljük el ezt a történetet, ezekkel az emberekkel, rólunk.
A mozgásanyag három pilléren áll.
A báljelenet reneszánsz térformái modern elemekkel nyílnak meg. A csoportjelenetek mai színházi táncnyelven, kánonokban és összetett dinamikában dolgoznak. A magyar tánchagyomány a rockjelenetekben és a nagy néptáncos blokkokban ad erőt a darabnak.
Mohácson a színpad jobb és bal felé plusz három-három métert kapott, a nézők irányában is bővült.
A darab a házi színpadon készült, a nyári négy napos szabadtéri próba egészítette ki a teret. A kőszínházban más a lépték, a mozgás lényege ugyanaz maradt. A nézőnek nem kell tudatosítania minden lépés jelentését. A tánc nyelve, ha jól van megfogalmazva, kikerüli a fejet, és egyenesen az érzésre hat.
Miért nincs hagyományos csatajelenet a darabban? A koncepció szándékosan kerüli a történelmi illusztrációt. A harc álomszerűen, nagy leplekkel és zászlólengéssel jelenik meg, hogy a halál és a felkészülés legyen olvasható, ne a kardcsapás.
Hogyan fér meg egymás mellett a tömegmozgás és az intim jelenet? A dinamikus blokkok közé oldást és lírai szakaszt építettek. Így pulzál a darab II. Lajos magánélete és a nagy együttesek között, a Csillagremény pedig az aranymetszésnél adja a legnagyobb energiát.
Mit kellett átírni Mohács főtere után a kőszínházban? A szabadtéri játéktér minden irányban bővebb volt. A házi színpadon készült alapot a nyári próbákon egészítették ki, Budapesten a lépték szűkebb, a mozgás nyelvezete azonban ugyanaz maradt.
A zöld paprika és a paradicsom termelői ára a nyár közepén a 2022-es szintre esett vissza, miközben a hőség a növényházakban is megviselte az állományt. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a klíma, a fogyasztás és az árrésstop együttes hatását járta körbe. "Tíz százalékos árrésből a pulton tartás, a logisztika és a bolti munka díja sem fér bele." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1b31bd-fa70-6124-a7ce-136c222776f9/download A magyar zöldségtermelők helyzetét nem […]
