A kétszeres bűvészvilágbajnok Hajnóczy Soma a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában beszélt arról, hogyan vált pénzügyi kontrollerből művésszé, miként tréfálta meg finom eszközökkel Krasznahorkai Lászlót, és milyen új, mindössze húsz nézőt befogadó előadást tervez márciusra a MOM Kulturális Központban futó Top Secret mellett. "A csoda mindig a néző fejében történik, és nem a bűvész kezében." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1cb7b4-f640-6a26-805a-9b477932fdc9%2Fdownload Hajnóczy Soma, kétszeres bűvészvilágbajnok osztotta meg gondolatait a művészetről, a versenyzésről és a […]
A labdarúgás globalizációja a 2000-es évek elején gyorsult fel igazán, amikor az első nagy külföldi tulajdonosok megjelentek az angol bajnokságban. Sziklai Attila blogger és sportújságíró a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletesen elemezte, hogyan alakult át a sport pénzügyi szerkezete a Bosman-szabálytól a mai eladósodott klubokig. A beszélgetésből kiderült, hogy az egyenlő esélyek illúziója régóta tartja magát, miközben a valóság egyre szűkebb elit felé tolódik.
„Az elit ma már nagyon szűk, és ha a Manchester City helyzete változik, az még tovább szűkíti a kereteket.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De…
Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A labdarúgás globalizációja a 2000-es évek elején indult igazán, amikor Roman Abramovics 2003-ban megvásárolta a Chelsea-t.
A Bosman-szabály korábban már megnyitotta a játékosok szabad mozgását, és ezzel nemzetközibbé tette a csapatokat. Angliában hamar magasra emelkedett a külföldi játékosok aránya, ma már 70 százalék körül jár. Ezt követte 2005-ben a Manchester United amerikai tulajdonosi háttere, majd a Liverpool, később a Manchester City és a Paris Saint-Germain belépése. Az NFL-klubokat birtokló tulajdonosok megjelenése átírta a korábbi, inkább hazai tulajdonosi mintákat.
Az UEFA bevételei az elmúlt években jelentősen nőttek a közvetítési jogokból és a szponzorációból.
A klubok mégis elégedetlenek, mert további potenciált látnak a rendszerben. Ugyanakkor a sportszerűség és az egyenlő esélyek elve szerint a kis klubok és a kisebb országok csapatai egyre nehezebben versenyeznek a nagy befektetőkkel. Amerikában a 30 csapatos ligákban könnyebb egyensúlyt teremteni, míg Európában egy bajnokságon belül is 20 csapat küzd, és a közvetítési díjak elosztása ligánként eltérő. Angliában igazságosabb a megosztás, de ez versenyhátrányt okoz a nemzetközi porondon, ahol a spanyol vagy német csapatok másként gazdálkodnak.
A mérkőzésszám is különbségeket teremt a bajnokságok között.
Franciaországban és Németországban 34 meccset játszanak a bajnoki idényben, Angliában és Spanyolországban 38-at, ehhez jönnek a hazai kupák. A Dortmund példája jól mutatja a problémát: amikor egyszer a Bayern München előtt nyerték a bajnokságot, a három legjobb játékosukat azonnal elvitték. Portugáliában az elmúlt 92 bajnokságból 90-et a Porto, a Benfica vagy a Sporting nyert. 1956 és 1986 között a Bajnokok Ligája elődjét lényegében ugyanazok az országok elitcsapatai uralták, a Real Madrid az első öt sorozatot elvitte.
A szuperliga ötlete éppen ezt a szűk elitproblémát próbálná oldani azzal, hogy a csapatok rendszeresen hozzáférnének a nagy pénzekhez.
Az Arsenal öt-hat évig kimaradt a Bajnokok Ligájából, ami megnehezítette a játékosvonzást és a szponzorációt, de Mikel Arteta vezetésével sikerült felállniuk. A Manchester City az egyetlen angol csapat, amely 15 plusz éve folyamatosan bent van a sorozatban. Ha náluk változás történik, az elit még szűkebbé válik. A katari, amerikai és egyéb befektetők pénze nem egyenlő feltételeket teremtett, sok klub eladósodott. Olaszországban a Fiorentina, a Napoli, a Lazio és még az Inter is komoly anyagi gondokkal küzdött.
A pénzügyi kontrollok célja részben a csődök megelőzése, részben az volt, hogy ne lehessen végtelen pénzt pumpálni nem elitklubokba.
Tíz-tizenöt év után is azt látni, hogy a klubok eladósodottsága növekszik. A The Athletic cikke szerint az angol élvonalban szinte minden csapat veszteséget termelt az adott évben. Az elmúlt öt évben tömegesen cserélődtek a tulajdonosok, még az alsóbb osztályokban is, például a Wrexhamnél Ryan Reynolds és Rob McElhenney színészpárossal. A szabályozások lehetővé tettek mini-projekteket, mint a Como, amelyet körülbelül egymillió euróért vásároltak, és ma már Bajnokok Ligája-szereplő, vagy a Paris FC az Arnault-család tulajdonában. Ezek a csapatok mégsem tudják felvenni a versenyt a Paris Saint-Germainnel.
A hitelek és az eladósodás hosszú távú problémát jelentenek.
A Barcelona másfél milliárd eurót vett fel az új stadionra több tucat befektetőtől. A Real Madridnál felmerült, hogy 10-20 százalékos tulajdonrészt értékesítenek 1-2 milliárd euróért, hogy kezeljék az adósságot. Közép-Európában a Bayern München az utolsó bástya, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és a Balkán klubjai messze nem rendelkeznek hasonló pénzügyi hátszéllel. Az UEFA bajnokok ága segíti a kisebb csapatokat a Bajnokok Ligájába jutni, de ez gyakran hazai egyeduralomhoz vezet. A Konferencialiga pénzt és láthatóságot ad, a jól szereplő csapatok játékosait értékesíthetik, de a nagyobb klubok rendszeresen elcsábítják őket.
Egy angol bajnokság 14. helyezettje is pénzügyi fölényben van egy norvég elsővel vagy másodikkal szemben.
Európa 55 tagállama nagyon különböző síkokon mozog, ezért amerikai típusú draft vagy fizetési sapka nem alkalmazható. Magyarországon a klubok főként a hazai közvetítési pénzekre támaszkodnak, a merchandise és a jegybevétel kevésbé jelentős, az állam pedig szerepet vállal. A cél, hogy legalább egy csapat rendszeresen ott legyen az európai főtáblán. Az európai futball pénzügyi helyzete tehát továbbra is feszültségekkel teli, és a jelenlegi szabályok sem hozták közelebb a vágyott egyenlőbb versenyt.
Miért nehéz a kis kluboknak versenyezni a nagy befektetőkkel? A külföldi tőke és a nagy ligák pénzügyi ereje miatt a kisebb országok csapatai nehezen tartják meg a legjobb játékosaikat, és a közvetítési díjak elosztása sem mindenhol egyenlő.
Hogyan hatnak a pénzügyi kontrollok a klubokra? A szabályok korlátozzák a végtelen pénzpumpát, de a klubok eladósodottsága továbbra is nő, és lehetővé teszik kisebb projekteket, amelyek mégsem érik utol az elitcsapatokat.
Milyen kilátásai vannak a magyar labdarúgásnak? A hazai közvetítési bevételekre és állami szerepvállalásra épül, a cél pedig az, hogy legalább egy csapat rendszeresen szerepeljen az európai kupák főtábláján.
Hasonló tartalmak:
Foci-vb elüzletiesedése átírja a szurkolás szabályait
Esély Szoboszlai előtt – Real vagy marad?
Veszteségesek a legnagyobb európai focicsapatok, hiába a költségplafon, ez így nem mehet tovább
Azt várták, a kormányváltás után vége lesz a futballnak – az MLSZ elmondta, mi történik a klubokkal
