Tófalvy Tamás, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense és médiakutatója a Business Class műsorában
a digitális technológiák kettős arcáról beszélt.
Könyvében, A digitális jó és rossz születése című kötetben mutatja be, hogyan válik a technológia katalizátorrá, amely nem változtatja meg az embert, hanem felerősíti vágyainkat – a gyors kommunikációtól a manipulációig. A beszélgetés rávilágít a XXI. század újságírásának átalakulására, ahol a hagyományos média mellett influencerek és algoritmusok uralják a teret.
„A technológia azokat a dolgokat hangosítja ki, amit mi is szeretnénk.”
A digitális jó és rossz születése nem csupán egy könyv címe, hanem a mai valóságunk lényege.
Tófalvy Tamás szerint az emberek mindig is kommunikálni akartak – régen hetekig vagy hónapokig tartott egy levél Európa-szerte, ma Kamcsatkáról is valós időben beszélhetünk argentínai barátunkkal. A technológia nem teremtette meg ezt az igényt, csak megvalósította. Ám a gyorsaság hozott jókat és rosszakat egyaránt: könnyebb az információáramlás, de nehezebb kiszűrni a hamisat.
A digitális jó és rossz születése különösen az újságírásban érezhető. Régen a napilapokban professzionális újságírók dolgoztak, ma influencerek, zenészek és internetes személyiségek ontják a tartalmat. Nem kell arcot vagy nevet adni, elég egy poszt, és már terjed a vélemény vagy a megérzés – gyakran a tények helyett. Ezért kulcsfontosságú a médiafogyasztói tudatosság: ismerjük fel a manipulációs technikákat, keressünk hivatkozásokat, és ne higgyünk el mindent elsőre. A Wikipedia vagy a ChatGPT válasza is csak akkor hiteles, ha van forrás.
A szenzációhajhászás sem új jelenség, de az interneten összeolvadt a komoly és a bulvár tartalom.
Egyik pillanatban politikai hír, másikban cicás videó vagy főzős recept – mind egy feedben. A propaganda pedig kihasználja ezt: cicás képekbe csomagolva jön az üzenet. Tófalvy Tamás szerint a legnagyobb veszély az, amikor a cikk 90 százaléka igaz, de a maradék 10 százalék csavarja el az egészet – ezt a retorika ősi trükkjeivel érik el.
A jövő pedig tele van váratlan törésekkel.
Az AI-val kapcsolatban hol bezárnak alkalmazásokat, hol elbocsátások jönnek, hol jogi viták robbannak ki a tartalmak betanításáról. Nem a hurráoptimista fejlődés jön, hanem érdekcsoportok harca: ki akar pénzt, ki hatalmat, ki fékezi a technológiát. A deepfake-ek sem egyirányúak – bár manipulálhatnak, az emberek épp a túl sok hamis miatt kezdenek mindent kétségbe vonni, ahogy a Photoshop idején is.
Pedig a buborékok áttörhetők.
A közösségi média és a kormányváltás is mutatja: új üzenetek jutnak el azokhoz, akik korábban nem látták őket. A digitális jó és rossz születése tehát ránk is múlik – tudatos fogyasztással, kritikus gondolkodással védhetjük magunkat.
Mi a digitális jó és rossz lényege Tófalvy Tamás szerint? A technológia nem változtat meg minket, hanem katalizátorként hangosítja ki meglévő vágyainkat – például a gyors kommunikációt.
Hogyan védekezhetünk a média manipulációja ellen? Legyünk tudatos médiafogyasztók: keressünk hivatkozásokat, ismerjük fel a szenzációhajhászást és a féligazságokat.
Milyen jövő vár az újságírásra az AI korában? Váratlan törések jönnek érdekcsoportok harca miatt, de a deepfake-ek inkább növelik a szkepticizmust, mintsem mindent elhitetnek.
A Szoboszlai-sztori nem csupán egy futballcsoda krónikája, hanem egy apa és fia közös küzdelme a sikerért. Kálnoki Kis Attila világbajnok öttusázó és sportújságíró könyve Szoboszlai Zsolt szemszögéből mutatja be, hogyan formálódott Szoboszlai Dominik pályafutása a székesfehérvári kezdettől a Premier League csúcsáig. "Minden embernek a genetikája az egy doboz. És az, hogy te ebből a genetikából mit tudsz kihozni, az annyit jelenti, hogy a doboznak az alsó, középső, vagy a felső […]
