A közel-keleti konfliktusok sorában jelentős fordulatot jelezhet az a megállapodás, amely az Egyesült Államok és Irán között körvonalazódik a legfrissebb információk szerint. A Hormuzi-szoros blokádjának feloldása és a hatvan napos tűzszünet mellett a nukleáris kérdések tisztázása is napirendre kerül. Az olajpiacok máris optimistán reagáltak, az árak nyolcvan dollár alá süllyedtek. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint azonban a megállapodás számos kérdőjelet hagy maga után, különösen Izrael bevonása és Irán belső stabilitása tekintetében. A gázai humanitárius válság továbbra sem enyhül, miközben az iráni vezetés számára komoly gazdasági és infrastrukturális kihívások várnak.
“Az iráni vezetés 25 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyont kap vissza az amerikai-iráni megállapodás részeként, ami azonnali segítséget jelenthet az újjáépítéshez és az olajexport újraindításához.”
A legfrissebb fejlemények szerint fordulat következhet be a közel-keleti helyzetben, hiszen az Egyesült Államok és Irán között egy átfogó megállapodás körvonalazódik, amely a Hormuzi-szoros újranyitását és a tűzszünetet célozza.
A piacok azonnal pozitívan reagáltak a hírre, az olajárak nyolcvan dollár környékére estek vissza. Ez jelentős megkönnyebbülést jelenthet a világgazdaságnak az elmúlt hónapok magas árai után. A részletek ugyan még finomításra szorulnak, de a fő irányok már kirajzolódtak. A korábbi feszültségek enyhülése mindkét fél számára előnyös lehet, ha sikerül tartani a kereteket.
Az egyezség központi eleme a Hormuzi-szoros azonnali újranyitása Irán részéről, miközben az amerikai haditengerészet felfüggeszti a blokádot a térségben.
Korábban Irán nem engedte át azokat a hajókat, amelyek nem nála kötöttek ki, gyakorlatilag megbénítva az arab olajmonarchiák szállításait. Az amerikaiak pedig távolabbról ellenőrizték az Iránba tartó forgalmat, és szükség esetén közbeléptek. Most mindkét fél azonnali hatállyal felfüggeszti ezeket az intézkedéseket. A kérdés még nyitott, hogy Irán díjat szándékozik-e kérni az áthaladásért a jövőben, vagy teljesen szabad marad a forgalom. Ez a részlet később még alakulhat a tárgyalások során.
A megállapodás részeként hatvan napos tűzszünet lép életbe, amely alatt a felek a nukleáris program ügyét is megpróbálják rendezni.
Irán ígéretet tett, hogy nem kezd új nukleáris létesítmények építésébe és nem növeli a meglévők kapacitását. Az amerikai fél szerint Teherán lemond az atomfegyverekről, de az iráni álláspont ennél árnyaltabb és óvatosabb. Ez a periódus lehetőséget adhat a bizalomépítésre, bár a korábbi tűzszünetek során is előfordultak kisebb incidensek. A végleges megállapodás aláírására pénteken Genfben kerülhet sor. A hatvan nap alatt tisztázni kell a dúsítás mértékét és a jövőbeli ellenőrzéseket is.
Izrael nem részese a megállapodásnak, ami komoly aggodalmat kelt a jeruzsálemi vezetésben és feszültséget szül Washingtonnal.
A tárgyalások előrehaladtával Izrael továbbra is támadásokat intézett libanoni célpontok ellen, köztük Bejrútban is. Ez újabb vitákat váltott ki az amerikai és az izraeli kormány között. Donald Trump keményen fogalmazott Benjamin Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetésében, hangsúlyozva, hogy Izraelnek nagyon kevés barátja maradt. Az európai partnerek is egyre kritikusabbak a gázai és libanoni helyzet miatt. Izrael szeretne bevonódni a folyamatba, de Irán ezt elutasítja, mivel nem ismeri el az izraeli államot.
A gázai övezetben továbbra is rendkívül súlyos humanitárius körülmények uralkodnak a lakosság számára.
Az izraeli erők által kijelölt sárga zónában bárki mozgása életveszélyes, oda belépni tilos. A terület nagyjából egyharmada esik ebbe a tiltott sávba, ahol a népsűrűség rendkívül magas. A mezőgazdasági területek művelése lehetetlen, így az élelmiszer-ellátás is akadozik. A hatóságok igyekeznek rávenni a lakosokat az önkéntes távozásra, elsősorban azok számára, akiknek külföldön élnek rokonaik. Ez a politika azonban további nemzetközi kritikát vált ki, különösen a szélsőjobboldali politikusok javaslatai miatt.
Irán belső politikai helyzetét is átalakíthatja a megállapodás és a háborús veszteségek.
Több magas rangú vezető, köztük Ali Hamenei legfőbb vezető fia is súlyosan megsérült a korábbi támadásokban. A mérsékeltebb hangok meggyengültek, így a radikálisabb erők kerülhetnek előtérbe. Maszúd Pezeshkián elnök és a parlament elnöke ugyan még aktív, de az új kormány és a Forradalmi Gárda vezérkarának felállítása bizonytalan kimenetelű. Valószínűleg nem nyugatbarátabb irányba tolódik el a vezetés. Az iráni társadalomban komoly feszültségek maradnak, amelyeket a háború utáni újjáépítés nehezít.
A gazdasági újjáépítés hatalmas kihívást jelent Irán számára még a megállapodás után is.
A támadások megrongálták az energiaellátó rendszert, a finomítókat és a víz sótalanító berendezéseket. Teheránban tízmilliós városban komoly édesvízhiány van, ami már a háború előtt is probléma volt. Az embargók miatt a szükséges alkatrészek és technológiák beszerzése sem egyszerű. A huszonöt milliárd dolláros befagyasztott vagyon felszabadítása ugyan jelentős segítséget ad, de a hosszú távú stabilizációhoz ennél többre lesz szükség. A társadalmi elégedetlenség a gazdasági nehézségek miatt továbbra is jelen lehet.
Az olajexport újraindulása rövid távon enyhítheti Irán gazdasági gondjait, de az árak valószínűleg nem térnek vissza a száz dollár fölé.
Napi kétmillió hordó exportja jelentős bevételt hozhat, különösen ha a tartályok kiürülnek. A globális piac számára ez árleszorító hatású lehet, ami a fogyasztóknak kedvez. Hosszabb távon azonban Iránnak strukturális reformokra lesz szüksége a fenntartható növekedéshez. A társadalmi feszültségek a háború után is megmaradhatnak, és ezeket kezelni kell. A megállapodás így inkább átmeneti enyhülést hoz, mint teljes megoldást.
Összességében a megállapodás óvatos optimizmusra ad okot, de számos kockázat továbbra is fennáll a régióban.
Izrael esetleges további akciói még felboríthatják a folyamatot az aláírás előtt. Iránon belül a radikálisabb vezetés nehezebben kezelheti a válságot és az újjáépítést. A gázai helyzet rendezése pedig külön nemzetközi erőfeszítést igényel. Ha azonban a felek tartják magukat a tűzszünethez és a tárgyalásokhoz, az pozitív hatással lehet az egész régióra és a világgazdaságra is. A következő hetekben derül ki, mennyire tartós ez a fordulat.
Mi a megállapodás legfőbb haszna a világgazdaság számára? A Hormuzi-szoros újranyitása és a blokád feloldása lehetővé teszi az olajszállítások zavartalan folytatását, ami az árak csökkenéséhez vezetett. Ez enyhíti az energiaárak miatti nyomást a globális piacokon és a fogyasztók számára.
Miért aggódik Izrael a megállapodás miatt? Izrael kimarad a tárgyalásokból és a megállapodásból, miközben továbbra is folytatja műveleteit Libanonban. Ez feszültséget szül az amerikai szövetségessel, és Netanjahu kemény kritikát kapott Trump részéről a telefonbeszélgetés során.
Milyen belső kihívásokkal néz szembe Irán a megállapodás után? Az infrastruktúra súlyos károkat szenvedett, víz- és energiahiány van, az embargók nehezítik a beszerzéseket. A huszonöt milliárd dolláros vagyonfelszabadítás segít, de a radikálisabb vezetés és a társadalmi feszültségek miatt nem várható gyors stabilizáció.
Jelasity Radován, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség elnöke nyerte el a PwC Magyarország vezérigazgatói felmérésének „Év leginspirálóbb vezetője” díját. A 210 részt vevő hazai cégvezető szavazata alapján kapta az elismerést, amely a tizenötödik alkalommal készült átfogó kutatás része. Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint a díj valódi közösségi véleményt tükröz, nem szűk körű döntés eredménye. Az interjúban szó esett a magyar gazdaság aktuális kihívásairól, a […]
