Október 17-én diáktüntetésekből indult zavargások söpörtek végig Franciaország több városán. A radikális csoportok összehangolt akciói, a fosztogatások és a korlátozott rendőri erők a közelgő elnökválasztás középpontjába állították a helyzetet. Marine Le Pen támogatottsága 38 százalékra emelkedett.
„A francia államadósság a GDP 119 százaléka, a kamatok pedig 5 százalék fölé emelkedtek, így nincs mozgástér további kiadásokra.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Október 17-én Franciaországban diáktüntetésből indult zavargások rázkódtatták meg az országot több városban egyszerre.
Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletesen bemutatta a fejleményeket. A közoktatás körülményeiért és a tanárok fizetéséért indult elégedetlenséghez szakszervezetek és baloldali szervezetek is csatlakoztak. A magas üzemanyagárak és a 2018-as sárga mellényes tüntetések évfordulója tovább fokozta a feszültséget. A hivatalos felvonulás előtt már kisebb, összehangolt csoportok kezdtek rombolásba.
A radikális elemek új módszert alkalmaztak a zavargások során.
Korábban a törő-zúzó csoportok a tömeggel együtt vonultak, és a végén kezdtek erőszakba. Most azonban a csendes tüntetőktől elkülönülve, a hivatalos indulás előtt léptek fel. Nemcsak Párizsban, hanem vidéki városokban is egyszerre indultak incidensek. A hatóságok 60 ezer rendőrt tudtak az utcára vezényelni, ami kevesebb, mint a sárga mellényesek idején, részben az őszi szünet és a visszahívás költségei miatt.
Az előállítottak között sok fiatal diák szerepelt normális családi háttérrel.
Október 17-én mintegy 2500 embert állítottak elő, és a gyors bírósági döntések alapján jelentős részüknek nincs migrációs háttere. A fosztogatásokban harmadik generációs fiatalok is részt vettek, de sok bolt tulajdonosa észak-afrikai vagy ázsiai gyökerű családoké volt. Limoges-ban a városházát felgyújtó személy ismert szélsőbaloldali aktivista volt. Egy radikális baloldali aktivista boltját is kifosztották, miközben a videón azt hangoztatta, hogy ő mellettük áll.
A Lázadó Franciaország aktivistái a középiskolás tüntetések kezdetétől jelen voltak.
Jean-Luc Mélenchon pártja tanárok között is beszüremkedett, és a radikális baloldal nem határolódik el az eseményektől. Számukra a láthatóság kedvező a 2027-es elnökválasztás előtt, ahol Mélenchon 16-17 százalék körül áll. A szélsőbal célja a szegények mellett állni és a kampányban jelen lenni. Emmanuel Macron népszerűtlen elnök, így a helyzet politikai kihasználásra ad lehetőséget.
Marine Le Pen támogatottsága 38 százalékra emelkedett, ami ritka magas szint.
Utolsó hasonló népszerűséget François Mitterrand mutatott 1981-ben. A Nemzeti Tömörülés vezetője nyugodt erőként lép fel, rendet és biztonságot ígér Macronnal szemben. Október 24-én Orléans-ban tart nagygyűlést, ahol ellentüntetések várhatók. Pere folytatódik, de jelenleg nincs olyan korlátozás, ami megakadályozná az indulását. Ha megválasztják, a további eljárások későbbre tolódnak.
A kétfordulós elnökválasztáson Le Pen valószínűleg megnyeri az első kört.
A második fordulóba egy erős centrista jelölt juttathatná a középpártokat, de jelenleg a töredezettség nehezíti ezt. Édouard Philippe támogatottsága csökkent a sárga mellényes időszak miatt. A választók 40 százaléka még nem jelölt meg pártot. Ha a zavargások folytatódnak, a radikális baloldal nehezen erősödik, míg a jobboldal profitálhat.
Franciaország 119 százalékos GDP-arányos államadóssággal küzd, a kamatok 5 százalék fölé emelkedtek.
A következő költségvetésben a kamatfizetés lesz az egyik legnagyobb tétel. Macron korábban milliárdokat mozgósított a sárga mellényeseknél, most azonban nincs erre lehetőség. A további kiadások még nagyobb adósságot generálnának. A zavargások gazdasági következményei az egész euróövezetre is hatással lehetnek a dominóelv miatt.
Október 24-ére a rendőrség és a katonaság is felkészült.
A Sentinelle művelet keretében katonákat vezényelnek intézmények elé. Több városban, köztük Párizs egyes kerületeiben, Bordeaux-ban, Marseille-ben és Lille-ben éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, néhány helyen csak a 18 év alattiakra. Bolt tulajdonosok is fegyverkeznek, ami további kockázatokat rejt. A hatóságok szigorúbb fellépést terveznek a következő napokban.
Mi indította el a zavargásokat Franciaországban? A diáktüntetések a közoktatás körülményeiért és a tanári fizetésekért indultak, majd szakszervezetek és baloldali szervezetek csatlakoztak, a magas üzemanyagárak pedig tovább fokozták az elégedetlenséget.
Hogyan hatnak a zavargások a 2027-es elnökválasztásra? Marine Le Pen támogatottsága 38 százalékra emelkedett, és a rendet, biztonságot ígérő pozíciója erősödik Emmanuel Macron népszerűtlensége mellett, miközben a radikális baloldal is láthatóságot remél.
Miért nincs mozgástere a francia kormánynak a követelések teljesítésére? A GDP 119 százalékát kitevő államadósság és az 5 százalék fölé emelkedett kamatok miatt további költekezés még nagyobb instabilitást okozna, ellentétben a sárga mellényes tüntetések időszakával.
Dr. Bálint Erika a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért ösztöndíját nyerte el a fenntartható gyógyszeripari technológiákért. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszékének egyetemi docense a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában arról beszélt, hogyan teheti az áramlásos kémia zöldebbé a hatóanyag-előállítást. "Egy laborméretű kereskedelmi áramlásos reaktor 10-15 millió forint, mi pedig ugyanazt az eredményt el tudjuk érni egy 400-500 forintos […]
