A drónok már nem csak segédeszközök – átvették a precíziós rakéták, a tűzérség és a hírszerzés szerepét is az orosz-ukrán háborúban.
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző szerint a következő lépés a földi drónok tömeges elterjedése és az autonóm mesterséges intelligencia, ami gyökeresen megváltoztatja a taktikát és felveti az etikai kérdéseket.
„A drónok miatt teljesen megváltozott a taktika, a stratégia, és valóban a földi drónok jelenthetik a következő áttörést ebben a technológiában, mert megint csak még kevesebb emberre van szükség.”
A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan változtatták meg a drónok végérvényesen a háborúk természetét – különösen az orosz-ukrán konfliktusban, ahol már négy éve zajlik ez a folyamat.
Bendarzsevszkij Anton szerint a drónok az elmúlt két-három évben nemcsak minőségileg, hanem mennyiségileg is átvették az uralmat.
Oroszország heti szinten több mint ezer támadó drónt képes gyártani, Ukrajna hasonló, bár valamivel kisebb kapacitással rendelkezik. Ezek az eszközök már a hátországban a precíziós rakéták szerepét töltik be, a fronton pedig a hírszerzés, a tűzérség és a nehéz páncélozott harcjárművek feladatait veszik át.
A következő nagy lépés a földi drónok elterjedése lesz. Nem humanoid robotokra kell gondolni – magyarázta az elemző –, hanem egyszerű guruló vagy lánctalpas szerkezetekre, amelyek kereken vagy lánctalpon mozognak, akár vízben is úsznak. A Fekete-tengeren évek óta folyik a tengeri drónok hadászati versenye a két fél között. A földi drónok nem kamikaze típusúak: a kezelő mindent lát, mindent irányít, és akár vissza is hozhatja az eszközt.
A fronton már ma is a logisztikai drónok 70-80 százalékban felváltották az embereket.
Lőszert, sebesülteket, üzemanyagot szállítanak – jóval olcsóbban, mint egy katona kiképzése és a halál utáni kárpótlás. A repülő drónok fölülről mindent látnak, ezért a frontvonal mögött kialakult egy körülbelül húsz kilométeres halálzóna. Aki mozog a hátország és a front között, nagy kockázatot vállal.
Ez a felülről való megfigyelés teljesen megváltoztatta a klasszikus hadviselést. Korábban az ellenfél kitapogatta a gyenge pontokat, nagy csapatkoncentrációt vont össze – klasszikusan négyszeres erőfölénnyel –, majd áttörte a frontot. Ma ez lehetetlen: amint gyülekeznek a harcjárművek vagy a katonák, a drónok azonnal bemérik és megsemmisítik őket. Ezért az oroszok már 3-4-5 fős kis mobil csoportokban támadnak, beszivárognak a városokba vagy védhető pozíciókba. Nehezebb észrevenni őket, és mindig van, aki átjut.
A földi drónok jelentik a következő áttörést, mert még kevesebb emberre van szükség.
Tavaly már előfordult, hogy ukrán földi drón foglyul ejtett orosz katonákat – azok megadták magukat egy gépfegyveres, kamerás robotnak. Szürreális jelenet, mintha egy sci-fi filmben lennének.
A drónok összedolgoznak: a levegőben repülő eszközök látják a nagyobb képet és továbbítják a földi drónoknak. A valódi technológiai ugrás azonban az autonóm mesterséges intelligencia. Jelenleg még emberek irányítják a drónokat 10-30 kilométer távolságból, de hamarosan egy központi hálózati AI látja az összes eszközt, és önállóan hoz döntéseket – emberi beavatkozás nélkül.
Itt jönnek az etikai aggályok. Az emberben van egy beleprogramozott félelem az élet kioltásától, mérlegel, hogy ellenséges katona-e vagy civil. Az autonóm rendszernek nincs erkölcsi aggálya – teljes felelősséget átad a gépnek. „Nem én tettem, a gép tette” – mondhatják majd. Bendarzsevszkij Anton szerint ez borzasztóan aggályos folyamat.
Az Anthropic nevű nagy AI-cég óriási konfliktusba keveredett az amerikai kormányzattal, mert nem hajlandó a rendszerét autonóm katonai felhasználásra adni.
Eközben az amerikai védelmi miniszter Pete Hegseth kérdésre nagyon kétértelmű választ adott arról, hogy Iránban használják-e már az AI-t. Ukrajnában évek óta alkalmazzák a gépi tanulást célfelismerésre, hírszerzésre és adatok rendszerezésére. Az amerikai Palantir rendszere például prediktív elemzéseket készít: hová csapnak az oroszok, hol a gyenge pont.
A technológia persze átszivárog a civil szektorba is. Az Amazon már kísérletezik csomagok drónos szállításával nehezen megközelíthető helyeken, Kanadában és az Egyesült Államokban egyes területeken már engedélyezték. De a háború tanulsága egyértelmű: drónelhárításra mindenkinek szüksége lesz. Egy olcsó drónt drága rakétával lelőni nem gazdaságos, ha száz jön egyszerre.
Az ukrán háború pontosan megmutatta: védekezni kell a drónok ellen, olcsón és hatékonyan.
Reméljük, a jövőben inkább a jó oldalát kapjuk meg ezeknek a technológiáknak – a logisztikát, a szállítási forradalmat –, és nem a rosszat.
Q&AMiért váltak a drónok a háború főszereplőivé? Mert heti ezres nagyságrendben gyártják őket, átvették a precíziós rakéták és a tűzérség szerepét, ráadásul olcsóbbak és hatékonyabbak az élőerőnél.
Hogyan változtatta meg a földi drón a taktikát? Lehetővé teszi a kis, 3-5 fős mobil csoportok beszivárgását, mert nincs szükség nagy csapatkoncentrációra – a drónok azonnal megsemmisítenék azt.
Milyen etikai kérdést vet fel az autonóm AI a hadviselésben? Az ember nélküli döntéshozatal átadja a felelősséget a gépnek, nincs erkölcsi mérlegelés – ez aggályos folyamat, amit egyes AI-cégek már ma is elutasítanak.
A magyar gazdaság három-négy éve tartó stagnálása most már nyíltan megmutatkozik a munkaerőpiacon is. Februárban a munkanélküliségi ráta 4,9 százalékra emelkedett, ami tízéves csúcsot jelent, miközben a foglalkoztatottak száma enyhén csökken. Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Kamasz Melinda és László Csaba mellett részletesen boncolgatta a KSH friss adatait, és elmagyarázta, mit jelent mindez a hétköznapi emberek és a vállalatok számára. „Tehát az idei […]
