A pénteki egynapos tiltakozás sok autóst érintett országszerte, mégis megérthető lépés volt a független benzinkutak részéről. A családi tulajdonú kis kutak 7,5-8 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a védett árrendszer miatt március óta. A korábbi kormány támogatási programot ígért, az új vezetés azonban ezt nem hajtja végre. A helyzet nemcsak a vállalkozásokat, hanem a vidéki Magyarország mindennapi üzemanyag-ellátását is komolyan veszélyezteti.
“A független benzinkutak három hónap alatt a saját zsebükből finanszírozták az autósok üzemanyag-ellátását, miközben a kormány ígérete szerint kompenzáció járt volna nekik.”
A független benzinkutak pénteki tiltakozása komoly figyelmet kapott országszerte.
Sok autós bosszankodott ugyan a zárvatartás miatt, de a visszajelzések szerint a legtöbben megértették az okokat. A demonstráció Soprontól Nyíregyházáig terjedt, és 120-150 kút vett benne részt valamilyen formában. Volt, ahol csak néhány órára zártak be, máshol egész napra. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a tarthatatlan helyzetre.
A részvétel és a közhangulat pozitív meglepetést hozott a szervezőknek.
Az autósok többsége türelmesen fogadta a bezárásokat, és sokan jelezték, hogy másnap visszatérnek tankolni. Ez fontos visszajelzés volt a független kutak üzemeltetői számára. Nem akartak felesleges kellemetlenséget okozni, de a helyzet súlyossága miatt muszáj volt lépniük. A tiltakozás így inkább a párbeszéd kezdetét jelentette, mintsem konfrontációt.
A védett árrendszer bevezetése óta a kis kutak folyamatosan veszteséget termelnek.
A korábbi kormány 2022-ben már okozott hasonló gondokat, most pedig 2026-ban ismét hasonló mechanizmus lépett életbe. A fixált árak mellett a kis játékosok nem tudták érvényesíteni a piaci különbségeket. A nagyobb láncok ezzel szemben forgalomnövekedést könyvelhettek el, akár 30-40 százalékot is egyes időszakokban. Ez a folyamat a kisvállalkozások rovására ment végbe.
Egy átlagos családi benzinkút számára ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a saját tartalékaikból kell finanszírozni a működést.
A beépített árrés 35-40 forint körül mozgott, de ebből lejön a szállítási költség, az esetleges kisvállalati adó és a fenntartási kiadások. Három hónap alatt így több milliárdos nagyságrendű veszteség halmozódott fel az egész szektorban. A vállalkozók gyakorlatilag szponzorálták az üzemanyag-ellátást az autósok számára. Ez hosszú távon egyetlen család sem bírja ki.
A korábbi kormány és a Független Benzinkutak Szövetsége között konkrét megállapodás született a támogatásról.
Cserébe a kutak vállalták, hogy fenntartják a vidéki ellátást és biztosítják a folyamatos üzemanyag-hozzáférést. Ezt a megállapodást most az új kormány jogutódként nem ismeri el, vagy legalábbis nem találják hozzá a papírokat. A szelektív hozzáállás miatt sokan jogbiztonsági aggályokat fogalmaznak meg. Az egyik oldalon 27 milliárdos beruházásokat folytatnak, míg a kisvállalkozások kompenzációja elmarad.
A most készülő törvénytervezet alkotmányos aggályokat vet fel a szakértők szerint.
Ha egy miniszter bármikor, bármilyen háttérelemzés nélkül meghatározhatja az üzemanyagárakat, az komoly jogi problémákat okozhat. A stratégiai készletek elosztása is szubjektív döntésekre lenne bízva, ami egyenlőtlenségeket szülhet. Emellett napi 150 millió forintos bírság és akár hat hónapos bezárás is kilátásba kerülhet a nem megfelelő végrehajtás esetén. Ezért alkotmánybírósági beadványt készítenek elő, és az uniós szervekhez is fordulnak.
A vidéki települések számára a kis benzinkutak bezárása komoly ellátási gondokat okozhat.
Sok helyen a nagy láncok már nem tartják rentábilisnak a kiszolgálást. Ha a független kutak is eltűnnek, a lakosoknak 15-20 kilométert kell kerülniük tankolásért. Ez több százezer embert érinthet nap mint nap a kisebb falvakban és városokban. Az üzemanyag nem luxuscikk, hanem alapvető szükséglet a mindennapi élethez és a munkához. Ezért a probléma megoldása nem csak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is.
A Független Benzinkutak Szövetsége konkrét javaslattal állt elő a jövőre nézve.
A Zöld Benzinkút program keretében elektromos töltőket, energiatárolókat és napelemparkokat telepítenének a magyar tulajdonú kutaknál. Így fokozatosan kivezetnék a fosszilis energiahordozók kereskedelmét, miközben megőriznék a vidéki jelenlétet. A kezdeményezés csak a hazai kézben lévő állomásokra vonatkozna, ahol a tőkeellátottság a legalacsonyabb. Ez egyben munkahelyeket is jelentene és hozzájárulna az energiaátmenethez.
A jelenlegi gazdaságpolitika sokak szerint nem fordít kellő figyelmet a családi KKV-szektorra.
A nagyvállalatok és multinacionális cégek kiemelt támogatást kapnak, míg a kisebb szereplők háttérbe szorulnak. Az uniós források első nagyobb csomagja is inkább a nagy elosztó cégekhez került. Ez ellentétes azzal az ígérettel, amit a kampányban a kisvállalkozások támogatásáról hallhattunk. Aktív, pontról pontra kidolgozott gazdaságpolitika helyett inkább marketingjellegű kommunikáció figyelhető meg.
A szövetség nem áll meg a benzinkutaknál, hanem szélesíteni szeretné a tevékenységét.
Más iparágakban működő családi vállalkozásokkal is felveszik a kapcsolatot, hogy közösen képviseljék érdekeiket. Az FBSZ országos lefedettséggel rendelkezik, így alkalmas arra, hogy a KKV-szektor hangja legyen. Ez nem pártpolitikai elköteleződés, hanem a magyar magánszektor védelme. Hosszú távon ez lehet az egyetlen út a tartós túléléshez.
Valódi előrelépés akkor lenne, ha a kompenzáció és az egyeztetés is megindulna.
A szövetség ragaszkodik a korábbi ígéretek teljesítéséhez és a Zöld Benzinkút program támogatásához. Ha ez nem történik meg, további lépéseket terveznek a jogi és közéleti eszközök felhasználásával. A cél nem a konfliktus, hanem a magyar családok megélhetésének védelme. A vidéki Magyarország szempontjából ez különösen fontos.
Miért volt szükség a pénteki tiltakozásra? A független benzinkutak 7,5-8 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a védett árrendszer miatt, és a korábbi kormány által ígért kompenzáció elmaradt. Ez három hónapon át a saját zsebükből finanszírozott ellátást jelentett, ami tarthatatlan.
Milyen jogi lépéseket terveznek? Alkotmánybírósági beadványt készítenek elő, mert a tervezett törvénytervezet szerint egy miniszter szubjektív döntésére bíznák az árakat és a készletek elosztását. Emellett az uniós szervekhez és a parlamenti képviselőkhöz is fordulnak.
Mit jelentene a vidéki településeknek, ha több kis kút bezárna? Sok helyen 15-20 kilométeres kerülővel kellene tankolni, ami több százezer embert érintene naponta. A nagy láncok sok kistelepülést már nem szolgálnak ki, így a független kutak hiánya ellátási problémákat okozna.
A magyar e-kereskedelem robbanásszerű fejlődése folytatódik, miközben a globális játékosok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a hazai piacra. Madar Norbert, a PwC Magyarország e-kereskedelmi csapatának vezetője szerint az elmúlt évtizedben tízszeresére nőtt a szektor, és a trendek ma már a gyorsaságot, a kényelmet és az okos technológiákat helyezik előtérbe. "A koncentráció miatt a legnagyobb szereplők profitálnak leginkább, míg a többségnek küzdenie kell a bővülésért." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f173959-a172-679e-9f82-05b86082813f/download Magyarország legnagyobb online áruházai mutatják az […]
