Húsz év alatt 150 termékről 6000-re nőtt a Magyar Termék védjegyes kínálat. A júliusi, ezerfős kutatás szerint a vásárlók 65 százaléka néhány százalékkal többet is fizet a jelölt áruért, az ár mellett pedig a hazai eredet már a döntés élmezőnyében van.
„A válaszadók 65 százaléka átlagosan 5-10 százalékos felárat is vállal egy védjegyes magyar termékért.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője a húszéves Magyar Termék védjegy mai helyéről beszélt.
A szervezetet húsz éve 13 hazai tulajdonú vállalat alapította, a jelölés akkor 150 terméken indult el. Ma 250 cég mintegy 6000 terméke viseli a védjegyet, a logó pedig országosan ismert közösségi márkává érett. A polcon a matrica bizalmi pont, mert feltételekhez kötött tanúsítás áll mögötte, és aktív szakmai közösség tartja együtt a használókat. A cégvezetők azért kérik a jelölést, mert a vásárló a magyar terméket már keresi, és a csomagoláson látni akarja az eredetet.
Az ár a kosárnál továbbra is az első szűrő, a magyar eredet viszont felzárkózott mellé.
Tíz éve a származás alig szerepelt a döntési szempontok között, a folyamatos fogyasztói kutatások szerint ma az ár és a minőség mellett a harmadik helyen áll. A Magyar Termék Nonprofit Kft. minden évben méri ezt, a legfrissebb, júliusi felmérés ezerfős reprezentatív mintán készült, és kifejezetten a védjegyes tételekre kérdezett rá. Élelmiszernél, kozmetikumnál, állateledelnél és az építőipari termékeknél is nőtt a hazai eredet súlya, a vásárló kategóriánként tudatosabb lett. Nyolc évvel ezelőtti és tavalyi mérések ugyanebbe az irányba mutattak, a júliusi számok ezt a vonalat erősítették meg.
A védjegyet megszerezni kell, a csomagolásra feltételek teljesítése után kerülhet fel.
A COVID-időszakban a Vedd a hazait, védd a hazait kampány 2021-ben indult, és több mint száz vállalat csatlakozott hozzá. A biztosan elérhető hazai áru akkor munkahelyet őrzött, és a saját gazdasági kört erősítette, ez a lendület a jelölés ismertségét is megemelte. A júliusi kutatás szerint a válaszadók 65 százaléka átlagosan 5-10 százalékos felárat is vállal egy védjegyes magyar termékért, a jelölésnek tehát mérhető fizetési prémiuma van. A felár vállalása termékenként eltér, a közös pont az, hogy a vásárló a logót már többletinformációnak veszi a polcon.
Élelmiszernél a legerősebb a figyelés.
Zöldségnél, gyümölcsnél, friss húsnál és tejterméknél a vásárló megnézi a származást, egészségügyi megfontolásból is. Több üzletlánc ezekben a sorokban csak hazai húst vagy tejterméket tart, a Magyar Termék Nonprofit Kft. pedig a meghatározó, Magyarországon működő hálózatokkal dolgozik együtt. A piacképes tétel az ár-érték arányban versenyképes, jó minőségű magyar termék, amit a polcon észre is lehet venni, és amit a vásárló emiatt le is vesz. A spanyol paradicsom a nyaraláson jó választás, itthon a hazai zöldség és a hazai hús maradt a tudatos kör első állomása.
A védjegyes gyártók jellemzően nagyobb volumenű, nagyobb árbevételű cégek, és stabil beszállítói az üzletláncoknak.
A jelölés a polcon tölti be azt a bizalmi szerepet, amit a piacon a termelő személyes jelenléte ad meg. A nonprofit kft. szakmai eseményekkel készíti fel a partnereit a minőség, a mennyiség, a logisztika és a kereskedelmi megjelenés kérdéseire. A végső cél az, hogy több sikeres magyar termék kerüljön tartósan a polcokra, állandó szállítással és kiszámítható minőséggel. A korábbi panasz, miszerint a hazai beszállító ingadozó tételt ad, a védjegyes partneri körben ma már ritkább történet.
A nagy hálózatokba kerülés továbbra is szűk kapu, a kínálat bővebb, mint a szabad polchely.
Az in-out akciók erre adnak belépőt: egy kampány alatt kipróbálják a márkát, és ha jól fogy, állandó beszállítás is kinőhet belőle. Kisebb, helyi cégeknek, amelyek még az üzletláncnak is idegenek, beszállítói rendezvényt szerveznek, rapid randival a beszerzőkkel. A program kategóriafüggetlen, élelmiszerre és kozmetikumra is futott már drogérialáncos együttműködés, sajtkészítő és kozmetikai gyártó ugyanúgy asztalhoz ülhet. A belépőpont a kereskedőt és a kisebb gyártót köti össze, a hosszú távú szerződés pedig a próbahét forgalmán múlik.
A szemmagasság a boltban dönt, a friss kutatás ezt külön is kimutatta.
A vásárló elvárja, hogy a védjegy a csomagoláson jól látszódjon, és a polcon se tűnjön el a sor alján. Évente körülbelül 60 tematikus, edukatív kampány fut az üzletláncokkal, polcmatricával, belógatós jelölővel, szórólappal és plakáttal. Az akciós újságban hétről hétre, a webshopban pedig folyamatosan ott a jelölés a védjegyes tétel mellett, az ismétlés teszi keresetté a márkát. A kampányüzenet minden körben elmondja, miért magyar termék az adott akció, a hálózat saját felületein is.
A néhány százalékkal drágább hazai tétel itthon működő céget tart életben, és munkahelyet őriz.
Heti akcióban szinte minden kategóriában van versenyképes magyar alternatíva, az éves 60 kampány ezt folyamatosan a pultra teszi. A jó ár-érték arányú magyar termék megtalálása tudatos körbejárást kér a sorok között. Aki ezt a kört megteszi, a saját környezetében működő beszállítói láncot finanszírozza a kosarával, hosszú távon pedig a saját települése foglalkoztatását is. A vak felár helyett a heti akciós újság adja a reális összevetést az importtal.
A következő húsz év feladata a választás tudatossá tétele.
Tízből kilenc vásárló felismeri a védjegyeket, több mint 60 százalékuk megbízható jelölésnek tartja. Ausztriában a helyi termék választása már megszokott attitűd, ott évtizedekkel előrébb jár a vásárlói beidegződés, a lokális áru a mindennapi kör része. Itthon a fiatalabb korosztály a célpont: a digitális oktatási tananyagba már bekerültek magyar termékes tartalmak, ezt a vonalat erősítik tovább. A felismerés megvan, a következő lépés az, hogy a jelölés láttán a kéz magától a hazai tétel felé mozduljon.
Miért fizet a vásárló felárat a Magyar Termék védjegyért? A júliusi, ezerfős reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 65 százaléka átlagosan 5-10 százalékkal többet is ad egy védjegyes tételért. A logó tanúsított eredetet jelez, és a polcon bizalmi pontként működik.
Hány cég és hány termék tartozik ma a védjegy alá? A szervezet húsz éve 13 hazai tulajdonú vállalattal és 150 termékkel indult. Ma 250 cég mintegy 6000 terméke viseli a jelölést.
Hogyan kerülhet egy kisebb gyártó az üzletlánc polcára? In-out akcióban kipróbálják a márkát, és ha fogy, állandó beszállítás is kinőhet belőle. Helyi cégeknek beszállítói rendezvényt és rapid randit szerveznek a beszerzőkkel, élelmiszerre és kozmetikumra egyaránt.
Az Európai Jelzálogszövetség 23 országot átfogó jelentésében Magyarország áll a lista élén 6,58 százalékos átlaggal, miközben az eurózónában az új lakáshitelek kamata 3,54 százalék. Richter Ádám, a money.hu pénzügyi elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában azt járta körül, mit változtatna a törlesztőn az euróhoz vezető út, és miért érdemes újragondolni a húszéves kamatrögzítést. "A vizsgált 23 európai ország közül Magyarországon a legmagasabb a lakáshitel-kamat, 6,58 százalékos súlyozott átlaggal." […]
