Irán konfliktusa fenyegeti a globális olajellátást

A Jazzy Rádió Business Class műsorában Csicsmann László elemzi az Irán körüli eszkalálódó konfliktus legújabb fejleményeit,

a Hormuzi-szoros jelentőségét és a felek valódi céljait 2026 márciusában.

“Azt gondolom, hogy most egy háború kellős közepén azok a várakozások, amelyek amerikai részről az, akikkel kapcsolatosak voltak, hogy mi segítünk, és itt a rezsimváltás, ezek nagyon téves elképzelések voltak.”

A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában 2026. március 31-én, kedden reggel Pachmann Péter és Eszményi Anett műsorvezetők Csicsmann László közel-kelet szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát és a Magyar Külügyi Intézet vezetőkutatóját hívták meg a globális olajellátással kapcsolatos kérdések miatt. A beszélgetés az Irán körül zajló konfliktus aktuális állásáról szólt, a globális olajellátásról, és világossá tette, hogy a helyzet dinamikusan változik, komoly regionális és globális következményekkel.

Csicsmann László szerint még mindig érvényben van Trump április 6-i határideje a tárgyalásokra.

Az amerikai külügyminiszter nyilatkozata szerint ezek a tárgyalások folynak, de az irániak elutasították a 15 pontos feltételcsomagot. Ez azt jelzi, hogy az eszkaláció valószínűleg folytatódik. A Hormuzi-szorosnál a szabad hajózás nem állt helyre, pedig ezen a keskeny vízi úton halad át az iráni olajkereskedelem nagy része. Az Egyesült Államok várhatóan szigeteket foglal el stratégiai céllal, hogy közelebb kerüljön a szoros ellenőrzéséhez. A szakértő kiemelte, hogy stratégiailag hét sziget található iráni szuverenitás alatt, és ezek szárazföldi akcióval történő megszerzése segíthetne a kontrollban, de egyben súlyos válaszlépést vált ki Irántól.

Irán nem tétlen.

Egy milliós hadsereg mozgósítását rendelték el, és az elmúlt napokban, hetekben több ország ellen indítottak támadásokat. Ez tudatos iráni stratégia volt, hogy a konfliktust először regionálissá, majd globálissá szélesítsék, és ezzel uralják a narratívát: az Egyesült Államok és Izrael destabilizálja a térséget, valamint a világot az energiapiacokon keresztül. Otthon a rezsim a háborút kihasználja a legitimitás megerősítésére, miközben kemény elnyomást alkalmaz. Tüntetőket végeznek ki, folyamatosak a letartóztatások. A háború előtti tüntetések ellenére most a külső fenyegetés egységet teremt.

Katonailag Irán meggyengült, de a könnyen előállítható drónokkal hatékonyan támad.

Ilyen támadás érte a dubaji kikötőt is. Ez a taktika folytatódhat a tűzszünetig, és komoly gazdasági károkat okoz, tovább emelve az energiárakat világszerte. Szaúd-Arábia és az öböl államok inkább fékezni szeretnék a helyzetet. Kezdettől fogva igyekeztek kimaradni a konfliktusból, sőt Szaúd-Arábia még Trumpot is próbálta lebeszélni a beavatkozásról. Gazdasági érdekeik a rend helyreállításában és az olajkereskedelem zavartalanságában vannak. Az Egyesült Arab Emírségek különösen sok támadást kapott az Ábrahám-megállapodások miatt, és ők vezetik a több nemzetiségű hadiflotta szervezését a hajózás biztosítására. Alternatív útvonalakat használnak szárazföldi vezetékekkel, de a húti mozgalom belépése a Vöröstengeren keresztül nehezíti a helyzetet.

A felek valódi céljai különböznek, és a folyamat dinamikusan változik.

Az Egyesült Államok eredetileg a rezsim gyengítését, a nukleáris program leállítását tűzte ki célul, most inkább a Hormuzi-szoros szabad hajózására fókuszál, és ki akar szállni a konfliktusból. Izrael a rezsimváltást szorgalmazza, és ellenzi az amerikai-iráni tárgyalásokat. Irán pedig elrettentést akar elérni, hogy megakadályozza a jövőbeli támadásokat. Csicsmann László szerint az Egyesült Államok nem függ ettől a szorostól, de a szövetségesei igen, így Japánnak, Dél-Koreának vagy Indiának komoly károkat okozhat a helyzet.

Belsőleg Iránban a konfliktus rövid távon erősíti a rezsimet.

A külső támadás hatására az emberek az ország egysége mellett állnak ki, még azok a csoportok is, amelyek korábban tüntettek. Gazdasági problémák azonban súlyosak maradnak: nincs készpénz az automatákban, a közalkalmazottak fizetését sem tudják kifizetni. Hosszú távon a háború után visszatérhetnek a belső feszültségek. Izraelben a lakosság kiáll a kormány mellett a légiriadók ellenére, Netanyahu szerint a háború felén túl vannak, de a gázai, libanoni és jemeni frontok is terhelik őket. Trumpék talán alábecsülték az iráni ellenállás mértékét, a szárazföldi beavatkozás hosszú távú elkötelezettséget jelenthet.

Összességében a konfliktus 31. napján a szakértő szerint a következő hetek döntőek lehetnek.

A gazdasági hatások globálisak: emelkedő olajárak, ellátási zavarok, és hosszú távú következmények a nemzetközi kapcsolatokra. Magyarországon és Európában is érezhető lesz a hatás az energiaárakon keresztül, hiszen a stabilitás hiánya növeli a bizonytalanságot a tőzsdéken és a mindennapi költségekben. Csicsmann László elemzése alapján egy tűzszünet vagy átfogó megállapodás még nem látszik közel, de a felek mozgásterét a realitások határozzák meg. A Hormuzi-szoros ügye így nem csupán regionális, hanem a világ gazdaságát érintő kulcskérdés maradt.

A beszélgetésből egyértelművé vált, hogy a konfliktus nem csupán katonai, hanem gazdasági és politikai rétegekkel is rendelkezik. A szakértő szerint az iráni rezsim túlélési stratégiája működik rövid távon, de a háború utáni időszakban újra előtérbe kerülhetnek a belső problémák. Izrael és az Egyesült Államok pedig saját belpolitikai szempontjaik szerint értékelik a fejleményeket. Összességében a helyzet figyelmet érdemel, mert a regionális feszültség globális energiaválsághoz vezethet, ha nem sikerül diplomáciai megoldást találni.

• Mi a Hormuzi-szoros szerepe a konfliktusban? A szoros az iráni olajkereskedelem fő útvonala, ezért stratégiai fontosságú. Az Egyesült Államok szigetek elfoglalásával próbálhat kontrollt szerezni felette, de ez további eszkalációt hozhat.
• Hogyan reagálnak a környező arab államok? Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek fékezik az eszkalációt, érdekeltek a stabilitásban, nemzetközi flottát szerveznek a hajózás védelmére, de maguk is támadások áldozatai.
• Erősíti vagy gyengíti a konfliktus az iráni rezsimet? Rövid távon erősíti, mert nemzeti egységet teremt a külső fenyegetés ellen, bár a gazdasági problémák hosszú távon fennmaradnak.