Márciusban meglepően erős adatokat hozott a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, amit Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője elemez a Jazzy Rádió Business Class műsorában.
” Az előző év azonos időszakához képest 8,2%-kal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. “
A kiskereskedelmi forgalom márciusban 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az adatok szerint az előző hónaphoz képest is 1,9 százalékos bővülés történt.
Ez a növekedés utoljára 2022-ben volt ilyen magas, tehát valóban kiemelkedő eredmény született. Az elemző szerint alacsony bázisról indult a folyamat, de a mögöttes számok még árnyaltabb képet mutatnak.
Az élelmiszer jellegű üzletekben 2,6 százalékos bővülés látszott.
Ez nem kiugró érték, az előző hónapokban hasonló számok érkeztek. A nem élelmiszer jellegű kereskedelmi üzletekben azonban már 8,4 százalékos növekedés volt, naphatárhatásoktól megtisztítva.
Az üzemanyag-kereskedelemben pedig 20,6 százalékos ugrás történt.
Ez a kiskereskedelmi forgalom egyik leglátványosabb eleme. Az ársapka miatt sokan betáraz tak, az agrárszektor tartályai és a magánszemélyek előrelátó vásárlásai is hozzájárultak. Az üzemanyag hatása az egész adatban mintegy 3,4 százalékpontot nyomott.
A betárazás nem lesz tartós jelenség.
Áprilisban már csak a természetes fogyás pótolása következik, így nem várható újabb drasztikus üzemanyag-forgalom. Persze extrém sztorik is keringtek: valaki három-négy deci benzinért tankolt tele, mert nem akart többet venni.
Az állami transzferek, köztük a fegyverpénz is jelentős szerepet játszottak.
Ezek a kifizetések lehetőséget adtak a korábban elhalasztott tartós fogyasztási cikkek megvásárlására. A nem élelmiszer-kereskedelemben ezért látszott vissza a 10 százalékos számítástechnikai, 9,1 százalékos könyv- és 7,3 százalékos bútor- és műszaki cikk bővülés.
A gépjármű- és alkatrész-kereskedelem volumene 22 százalékkal nőtt.
Ez még az üzemanyagnál is erősebb volt. Az új autók forgalomba helyezése márciusban rekordot döntött, az árak pedig csak 0,7 százalékkal emelkedtek. A transzferek itt is éreztették hatásukat a felújítások és karbantartások terén.
A kiskereskedelmi forgalom így túljutott a mélyponton.
Ugyan még csak egy hónap adatait láttuk, de az üzemanyag-hatás egyszeri jellegű volt. Áprilisban és májusban nem várható 8,2 százalékos növekedés, de a korábbi 3-3,5 százalékos értékeknél magasabb számok jöhetnek. A kiskereskedelmi forgalom tehát emelkedő pályára állt.
A tegnapi ipari termelési adat is pozitív meglepetést hozott.
Tavalyhoz képest 6,7 százalékos, előző hónaphoz képest 3,1 százalékos bővülés történt, munkanaphatástól megtisztítva pedig 3,7 százalékos. Az elmúlt évek gyenge számai után ez valóban üdítő fordulat.
Az ipari termelésnél kevesebb egyszeri hatás látszik.
A lejtmenetből való kilábalás érződik, mintha az alagút végén megjelent volna a fény. A gépjárműgyártás új kapacitásai nem egyedül vitték fel az adatokat, a növekedés egyenletesen oszlik meg az ágazatok között.
A GDP első negyedéves 0,8 százalékos bővülésében is az ipar vitte a prímet.
Mégis óvatosan kell kezelni a számokat, a részletes adatok még nem érkeztek meg. A múltban voltak már kilengések, remélhetőleg most nem ismétlődnek meg.
Az exportban egyelőre nem köszönt vissza ez a pozitív trend.
Ez kérdőjelezi meg a további ipari növekedés irányát. Az elemzők az idei GDP-növekedést 1,5 százalék körül látják, az MNB 1,6 százalékot jelez előre.
A legnagyobb bizonytalanság az energiapiaci helyzet.
Az arab-öbölbeli események, az iráni helyzet és a Hormuzi-szoros nyitottsága döntően befolyásolhatja az olajárakat. Száz dollár feletti hordónkénti ár tartósan korlátozná a magyar GDP növekedését.
Összességében reálisnak tűnik az elemzői konszenzus.
A legfrissebb adatok fényében is inkább 1,5 százalék körüli GDP-bővülés várható. Ha az irányhelyzet romlik, akár ennél is rosszabb forgatókönyv jöhet.
Mi hajtotta elsősorban a kiskereskedelmi forgalom márciusbeli növekedését? Az üzemanyag-ársapka miatti betárazás és az állami transzferek, köztük a fegyverpénz adták a fő lendületet, emellett a nem élelmiszer-ágazatok is élénkültek.
Tartós lesz-e a 8,2 százalékos bővülés a következő hónapokban? Nem, az üzemanyag-hatás egyszeri jellegű, de az elmúlt hónapokhoz képest magasabb, 4-5 százalék körüli értékek várhatók.
Hogyan befolyásolhatják a közel-keleti események a magyar gazdaságot? Az energiárak tartós emelkedése korlátozza a GDP növekedését, akár az 1,5 százalékos prognózist is rontva.
A megfigyelési kapitalizmus nem sci-fi, hanem a valóság, amelyben élünk: minden kattintásunk, lépésünk és szívverésünk adatot termel a nagy techcégeknek. A Business Class műsorában László Csaba és Kamasz Melinda arról beszélgettek, hogyan változtatja meg ez az életünket – az egészségünktől kezdve a politikáig. A megfigyelési kapitalizmus lényege, hogy mindent megfigyelnek rólunk, és tulajdonképpen ennek kapcsán próbálnak mindent rólunk eladni. https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f149f5c-12ad-625a-9bd1-cf16910e2120/download A megfigyelési kapitalizmus átszövi mindennapjainkat. Shoshana Zuboff könyve nyitotta fel […]
