A bírósági végrehajtás nem az első lépés a tartozások kezelésében, hanem a követeléskezelés komplex folyamatának utolsó eszköze, amikor az adós önként nem teljesít.
A követeléskezelés gazdasági szerepe óriási, hiszen a hitelezők érdekeinek védelme mellett az üzleti bizalmat is erősíti.
„A nap végén a többségi társadalom fogja megfizetni a nem fizetők által okozott veszteséget.”
A követeléskezelés alapvetően a jogos követelések érvényesítését szolgálja.
A bírósági végrehajtás nem az első lépés a tartozások kezelésében, hanem csak akkor kerül sorra, ha a hitelező már minden békés eszközt kimerített. Előtte szerződéskötés, számlázás, felszólítás és egyeztetés történik, ahol az adósnak lehetősége van rendezni a tartozást. Csak jogerős bírósági ítélet vagy fizetési meghagyás után indulhat a végrehajtás, így a rendszer egyértelműen a szerződések tiszteletben tartását helyezi előtérbe.
A végrehajtási eljárás fokozatossága szociális elemeket is tartalmaz.
A 1994-es törvény alapelvei szerint először a bankszámlára, majd a munkabérre, járandóságokra, később ingóságokra és csak legvégül ingatlanra terjed ki a végrehajtás. A nettó minimálbér hatvan százaléka mentes a letiltás alól, a munkabérből pedig főszabályként a nettó összeg harminchárom százaléka vonható le. Ezek a szabályok biztosítják az adós emberi méltóságát és minimális megélhetését, miközben a hitelező jogos igényét is védik.
A túlzott adósvédelem azonban visszaüthet a gazdaság egészére.
Az utóbbi években ötletszerűen bevezetett mentességek nélkülözik a szakmai konzultációt és hatástanulmányt. Emiatt az adósokban az a tévhit alakulhat ki, hogy a tartozásokat nem kell visszafizetni. Ez káros a hitelezésre, a szolgáltatásnyújtásra és a vállalkozásokra egyaránt. Nemcsak bankok lehetnek hitelezők, hanem főbérlők, kkv-k vagy magánszemélyek is, akik nem tudják behajtani a bérleti díjat vagy a szolgáltatás ellenértékét.
A követeléskezelés szakmája éppen az önkéntes teljesítést segíti elő.
A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége szerint a cél az, hogy ne jusson el az ügy a bírósági végrehajtásig vagy felszámolásig. Szabályozott módon keresik meg az adóst, tárgyalnak és egyéni konstrukciókat dolgoznak ki. Így az adós maga dönt a teljesítőképességéről, és mindkét félnek jó a megállapodás.
A moratóriumok hosszú távú hatásai ma is érezhetők.
A veszélyhelyzet idején bevezetett korlátozások, például a késedelmi kamat maximálása huszonöt százalékra, még mindig hatnak. Ez kedvez az adósnak, de a hitelezőt hátrányba hozza, és bizonytalanságot teremt a piacon. A szakma többször jelezte a jogalkotónak, hogy ezeket a szabályokat át kell gondolni.
Egy átfogó követeléskezelési törvényre lenne szükség.
A MAKISZ évek óta szorgalmazza ezt a jogszabályt, mert a magyar jogalkotás már tíz éve adós a társadalomnak. Az új kormány időszakában bizakodva várják a szakmai egyeztetéseket, ahol a hitelező és adós érdekei egyensúlyba kerülhetnének.
A pénzügyi tudatosság már az iskolában kezdődhet.
A legfontosabb tanulság, hogy senki ne költsön tartósan többet, mint amennyi tervezhető bevétele van. Ha mégis elcsúszunk, ne dugjuk homokba a fejünket, hanem vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval. A követeléskezelés szakemberei éppen ebben segítenek, hogy mindenki megtalálja a közös megoldást.
A követeléskezelés így erősíti a magyar gazdaságot.
Ha a szerződések betartása természetes, ha a bírósági ítéletek kikényszeríthetők, akkor a befektetők szívesebben jönnek, a vállalkozók bátrabban fejlesztenek. A túlzott adósvédelem viszont visszafogja ezt a folyamatot, és hosszú távon mindenki fizet érte.
Mi a végrehajtás első lépése? A bankszámla letiltása hatósági átutalással, majd a munkabérből történő levonás meghatározott limitek között.
Miért fontos egy átfogó követeléskezelési törvény? Mert egyensúlyt teremt a hitelező és adós jogai között, csökkenti a bizonytalanságot és támogatja a gazdaság fejlődését.
Milyen tanácsot ad a tartozással küzdőknek Bódizs Kornél? Vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, és próbáljunk megállapodni, mert az önkéntes teljesítés mindenkinek előnyös.
A rejtett vegyi terhelés mindennapi életünk láthatatlan árnyéka, amely apró, de tartós hatásokkal veszélyezteti egészségünket. Dr. Bíró Szabolcs vegyészmérnök szerint ezek az anyagok a műanyag tárgyaktól kezdve a bútorokon át a ruhákig folyamatosan bejutnak a szervezetünkbe, és hosszú távon krónikus gyulladást, hormonális zavarokat okoznak. A cikkből kiderül, hogyan ismerhetjük fel és csökkenthetjük ezt a terhelést praktikus lépésekkel. „Gyakorlatilag minden krónikus kórképhez negatív előjelű tényezőként hozzájárulnak ezek a vegyi anyagok.” https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f14d03d-0acc-65ba-bc4c-d1f36cb4d8ad/download […]
