A három évtizedes amerikai dominancián alapuló egypólusú világrendet fokozatosan felváltja egy multipoláris berendezkedés, ahol a középhatalmak egyre nagyobb szerepet kapnak. Ez a változás alapvetően befolyásolja a geopolitikai stabilitást, a kereskedelmet és a befektetési környezetet is világszerte. Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója a Jazzy Business Class műsorban részletesen elemezte ezeket a folyamatokat, kitérve az amerikai önromboló lépésekre, Kína óvatos stratégiájára és Magyarország egyértelmű helyére az Európai Unióban.
“A szabályalapú világrend felrúgása az amerikaiak részéről hatalmas stratégiai hiba volt, amely saját globális befolyásuk gyorsuló gyengüléséhez vezetett.”
A három évtizedes amerikai egypólusú világrend után a középhatalmak kora köszönt ránk.
Ez a váltás természetes következménye annak, hogy a világ többi része gyorsabban növekszik, mint a korábban legfejlettebb szereplő. Az amerikaiak saját konfliktusaikban rengeteg erőforrást égettek el érdemi eredmény nélkül. Az afganisztáni kivonulás különösen fájdalmas kudarcnak bizonyult. A vietnámi és afganisztáni menekülési jelenetek belevésődtek a kollektív emlékezetbe. Ezek a képek hosszú távon gyengítik a szuperhatalom imázsát. A folyamat egyszerre tartalmaz természetes erőkifejtést és önsorsrontó elemeket.
A multipoláris világrendben a hatalmak egyensúlya hozhat stabilabb gazdasági ciklusokat.
A történelem során általában több nagyhatalom verseng egymással. Amikor egyensúlyi állapot alakul ki, kedvező feltételek jönnek létre a növekedéshez. Az átmeneti időszakokban viszont nagyobb a kockázata a nagyobb konfliktusoknak. Jelenleg sok zaj hallatszik, például az orosz-ukrán háború vagy az iráni feszültségek formájában. Ezek azonban inkább proxy jellegűek, mint közvetlen nagyhatalmi összecsapások. A nukleáris fenyegetés miatt a szuperhatalmak ma óvatosabban viselkednek, mint a huszadik században.
A középhatalmak technológiai előnyei átalakítják a hagyományos erőviszonyokat.
A kisebb szereplők dróntechnológiája és aszimmetrikus képességei komoly kihívást jelentenek a nagy haderőknek. Ez a jelenség már az ukrán fronton is láthatóvá vált. A szuperhatalmak ezért gyakran közvetett úton ütköznek, például gazdasági eszközökkel. A vámháborúk és szankciók legalább olyan pusztítóak lehetnek, mint a hagyományos fegyveres konfliktusok. Az amerikai hadsereg még mindig a legerősebb, de a pénzügyi források végesek. Ez a kombináció hosszú távon erodálja a hegemón pozíciót.
Kína felemelkedése óvatos stratégiát követ a közelmúlt tapasztalatai alapján.
A kínai vezetés figyeli az orosz-ukrán és az iráni konfliktusok tanulságait. Nyílt fegyveres akciókban nem biztos, hogy a vártnak megfelelően sikerülne érvényesíteni az érdekeiket. Tajvan kérdése különösen érzékeny, mert a sziget a csipgyártás kulcspontja és a tengeri kijárat is. A drónok tömeges bevetése rendkívül megdrágítaná és kockázatossá tenné egy esetleges partraszállást. Kína ezért inkább hosszú távú, indirekt eszközöket részesít előnyben. A belső fogyasztás gyengesége és az ingatlanpiaci problémák miatt az export továbbra is létfontosságú marad.
Az Európai Unió a külső nyomás hatására egységesebbé válik.
A két szuperhatalom versengése arra kényszeríti a tagállamokat, hogy szorosabban működjenek együtt. Kanada és az Egyesült Királyság is közeledik az unióhoz. Nagy-Britanniában a Brexit utáni tapasztalatok sokakat visszafordítanának. A munkáspárt EU-barátabb hangot üt meg, bár a teljes visszalépés még nem tűnik valószínűnek. A reformpárt erősödése azonban bonyolítja a belpolitikai képet. Ha az unió képes megőrizni egységét, akkor valódi középhatalommá válhat a következő évtizedekben.
India hosszú távon meghatározó szereplővé válhat, de ez évtizedes folyamat.
A dél-ázsiai ország gazdasági súlya folyamatosan nő. Katonai-stratégiai értelemben azonban még nem éri el a középhatalmi státusz teljes súlyát. India hintapolitikát folytat a nagyhatalmak között. A kínai és pakisztáni feszültségek miatt óvatos manőverezésre kényszerül. Valószínűleg egy évtized múlva már sokkal hangsúlyosabban jelenik majd meg a globális diskurzusban. Addig inkább figyelnünk kell rá, mintsem domináns tényezőként kezelni.
A szabályalapú világrend felrúgása saját magát gyengíti leginkább.
Az amerikai adminisztráció nyíltan az érdekeket helyezi előtérbe a normákkal szemben. Ez a lépés felgyorsítja a saját hegemón szerepének erózióját. A szövetségesek bizalma megrendül, ami hosszú távon elszigetelődéshez vezethet. Magyarország számára egyértelmű a hely: a NATO és az Európai Unió keretein belül kell érdekeit érvényesítenie. Egy erős és egységes unióban tudunk hatékonyabban fellépni a kisebb országok számára. A belviszályok gyengítik ezt a pozíciót, ezért fontos a bizalmi viszonyok helyreállítása.
A geopolitikai kockázatok közvetlenül befolyásolják a befektetési döntéseket.
A proxy konfliktusok és gazdasági háborúk növelik a piaci volatilitást. A befektetőknek ezért diverzifikált portfólióra és rugalmas stratégiára van szükségük. A középhatalmak felemelkedése új lehetőségeket teremthet azokban az országokban, amelyek sikeresen alkalmazkodnak az új realitáshoz. Tunkli Dániel hangsúlyozta, hogy ezek a folyamatok évtizedes léptékűek, de a jelenlegi zajok már most is érezhetőek a mindennapi döntésekben. Aki időben felismeri a trendeket, az jobban tud alkalmazkodni a változó világrendhez.
Mi váltja fel az amerikai egypólusú világot? Egy multipoláris berendezkedés, ahol a középhatalmak egyre nagyobb súlyt kapnak, és a hatalom megoszlik több szereplő között.
Hogyan hatnak a geopolitikai feszültségek a befektetésekre? Növelik a volatilitást, ezért diverzifikációra és hosszú távú szemléletre van szükség, miközben új lehetőségek nyílnak a sikeresen alkalmazkodó országokban.
Mi Magyarország szerepe ebben a változó világban? Egyértelműen az Európai Unió és a NATO keretein belül, ahol egy erős unióval együtt tudunk hatékonyabban érvényesíteni érdekeinket.
A budapesti és közép-európai irodapiac jelentős átalakuláson megy keresztül. A hibrid munkavégzés már beépült a cégek működésébe, ugyanakkor a minőségi irodák iránti kereslet töretlen marad. Az új fejlesztések száma történelmi mélyponton van, ami hosszú távon szűkös kínálatot eredményezhet a legjobb kategóriás ingatlanokból. Kalaus Valter, a Newmark VLK Hangar ügyvezető partnere szerint a piac polarizálódik: a kiváló elhelyezkedésű, fenntartható épületek kelendőek, míg a régebbi vagy rosszabb lokációjú irodaházak üresen állnak. Az […]
