A népességcsökkenés régiónk egyik legsúlyosabb kihívása, amit Tóth G. Csaba, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa elemzett a Jazzy Rádió Business Class adásában. Az IMF adatai szerint 2000 és 2025 között Magyarország 6,5 százalékos veszteséget szenvedett el, ami a 17. helyre elég a világban. A balkáni országok ennél is nagyobb arányban fogyatkoztak, miközben Japán vagy Oroszország jóval kisebb csökkenést mutatott ugyanebben az időszakban. A szakértő két fő okot emelt ki: a korai demográfiai átmenetet és a jelentős elvándorlást.
“A várható élettartam növelése akár a termékenység alacsony szintjének népességcsökkentő hatását is harmadával vagy felével ellensúlyozhatja.”
A népességcsökkenés régiónkban különösen súlyos problémát jelent, ahogy azt Tóth G. Csaba, a Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa is hangsúlyozta a Jazzy Rádió Business Class műsorában.
Az IMF adatbázisa szerint 2000 és 2025 között több mint húsz országban csökkent a népesség, és a lista elején több balkáni és posztszovjet állam áll.
Ukrajna 32,7 százalékos veszteséggel vezeti a sort, amihez a háború és a menekültek is hozzájárultak. Bulgária 23,1 százalékkal, Románia 16 százalékkal, Szerbia és Albánia közel 13 százalékkal követi. Horvátország 11,6 százalékos csökkenést könyvelt el. Magyarország 6,5 százalékos veszteséggel a 17. helyen szerepel ezen a szomorú ranglistán. Japán mindössze 1,9 százalékot vesztett ugyanezen idő alatt, pedig gyakran emlegetik demográfiai katasztrófaként.
A demográfiai átmenet magyarázza, miért fordult csökkenésbe a népesség a fejlett világ nagy részében.
A tradicionális társadalmakban sok gyerek született és az emberek rövidebb ideig éltek. A modernizációval a születésszám lecsökkent, miközben az élettartam jelentősen kitolódott. Ez a váltás Európában és Észak-Amerikában már a 19. században elindult és a 20. század közepére befejeződött. Ázsiában most tart a második felénél, Afrikában pedig még zajlik vagy csak most kezdődik. Emiatt ott már véget ért a népességrobbanás és sok helyen csökkenésbe fordult a lélekszám.
A régiós különbségeket leginkább a migráció okozza, ami Nyugat-Európát megkímélte a gyorsabb fogyástól.
Nyugat-Európa sok országa profitált a bevándorlásból, így ott többen érkeztek, mint amennyien elmentek. A posztszovjet térségben és a Balkánon viszont fordított a helyzet, jelentős az elvándorlás. Az elvándorolók jellemzően fiatalok és jó egészségi állapotban vannak, ami tovább rontja a demográfiai mutatókat a kiinduló országban. A balti államokban például Litvániában 17 százalékos volt a csökkenés ugyanebben az időszakban. Sikeres gazdaságpolitikát folytató országokból is sokan távoznak jobb lehetőségek reményében.
Magyarországon a termékenység csökkenése mögött egy viszonylag új jelenség húzódik meg a kutatások szerint.
Nem arról van szó, hogy a már gyerekes nők vállalnak kevesebb gyereket, mint régen. Sokkal inkább arról, hogy nőtt a gyermektelenek aránya a társadalomban. A legújabb kutatások ezt a párkapcsolati stabilitás hiányára vezetik vissza. Biztonságos és kiszámítható kapcsolat nélkül sokan halasztják vagy mellőzik a gyerekvállalást. Ez a tendencia a férfiaknál is hasonlóan jelentkezhet, bár ott nehezebb pontosan mérni az adatokat.
A várható élettartam emelése komoly tartalékot jelenthet a demográfiai problémák enyhítésére Magyarországon.
Az ország ezen a téren jelentősen le van maradva a szomszédos országokhoz képest. Ha sikerülne tovább növelni az emberek életkorát, az érdemben mérsékelhetné az alacsony születésszám hatását. A számítások szerint ennek emelkedése akár a népességcsökkenés egyharmadát vagy felét ellensúlyozhatja. Életmódváltás és jobb egészségügyi ellátás segíthet ebben a folyamatban. A szakértő szerint ez sokkal egyértelműbb és reálisabb cél, mint a termékenység erőltetett növelése rövid távon.
A hivatalos előrejelzések szerint Magyarország lélekszáma ötven év múlva hétmillió-hétszázezer körül lehet a jelenlegi trendek alapján.
Az EU valamivel optimistább számokat közöl, de a csökkenő irány egyértelműen látszik. A szakértő szerint ezt a folyamatot el kell fogadni, és inkább alkalmazkodni kell hozzá, mintsem radikális fordulatot várni. Kis változásokat lehet elérni, a csökkenés ütemét talán mérsékelni, de visszafordítani biztosan nem. Ez a demográfiai folytonosság hosszú távon mindenkit érint, de nem mindegy, hány év múlva következnek be a nagyobb változások.
Az elvándorlás fiskális szempontból is komoly veszteséget okoz az országnak hosszú távon.
Amikor egy fiatal, képzett ember elmegy, a magyar adófizetők által finanszírozott oktatás és képzés gyümölcsét más ország élvezi. Később sokan nyugdíjasként térnek vissza, amikor az egészségügyi és nyugdíjköltségek magasabbak. Ez az életpálya-görbe miatt kettős veszteség a költségvetésnek. Természetesen szabad országban élünk, ahol mindenki dönthet a saját élete felől. Mégis jobb lenne, ha többen látnák itthon a boldogulás és a tervezhető jövő lehetőségét.
A bevándorlás kérdése összetett, és alapos mérlegelést igényel a munkaerőpiac szempontjából is.
A politika befolyásolhatja a folyamatokat jobb hazai körülményekkel és célzott intézkedésekkel. Az EU-n kívüli bevándorlás szabályozása azonban komoly hatással van egyes ágazatok működésére és a munkaerőpiac egyensúlyára. A mostani kormány is felfüggesztette egy szigorúbb szabályozás bevezetését, hogy jobban átgondolhassák a részleteket. Ez bölcs döntés lehet, hiszen a demográfiai folyamatok hosszú távúak és sokrétűek. A lényeg, hogy minden lépés a magyar társadalom fenntartható érdekeit szolgálja.
Ez a kezdeményezés arra ösztönzi az általános és középiskolákat, hogy közösen alkossanak egy rövid filmet, amely bemutatja az iskola mindennapjait és különleges hangulatát. A pályázat nem pusztán verseny, hanem lehetőség arra, hogy a diákok, tanárok, szülők és az iskola minden dolgozója együtt dolgozzon egy közös célért. A videó elkészítése során a résztvevők megtapasztalhatják a csapatmunka örömét és a kreativitás felszabadító erejét. Az egész ország láthatja majd, mi teszi az adott […]
