A mai gazdasági kihívások közepette sokan keresik azt az utat, ahol a siker és az erkölcs nem zárja ki egymást. Baritz Sarolta Laura tapasztalatai szerint a profit mint értékteremtő eszköz akkor tölti be a szerepét igazán, ha nem öncélúvá válik, hanem a közösség és a fenntarthatóság javát szolgálja. Ez a szemlélet új perspektívát nyit a magyar vállalkozások előtt is.
“A profit akkor van a helyén, ha eszköznek tekintjük az értékteremtéshez, és nem öncélú kapzsiság vezérli a döntéseket.”
A profit mint értékteremtő eszköz alapvetően megváltoztathatja a vállalkozások működését, ha erkölcsi keretek között marad.
A közgazdászok és üzleti vezetők gyakran szembesülnek azzal a dilemmával, hogy a nyereségvágy hogyan egyeztethető össze az emberi értékekkel. Baritz Sarolta Laura szerint a megoldás az, ha a profitot nem célnak, hanem eszköznek tekintjük az értékteremtésben. Ez a szemlélet segít elkerülni a kapzsiságot és a rövid távú gondolkodást. A hagyományos modellek helyett az erényetika adhat szilárd alapot a döntésekhez. Így a cégek hosszú távon is sikeresek maradhatnak anélkül, hogy károsítanák a környezetet vagy a közösséget. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a megközelítés fenntarthatóbb eredményeket hoz.
Az utilitarizmus uralma alatt a profit gyakran fétissé válik a gazdasági rendszerben.
A tizennyolcadik század óta a főáramú közgazdaságtan a haszon maximalizálását tekinti alapvetőnek. Ez a megközelítés azonban könnyen figyelmen kívül hagyja az ember és a közösség valódi szükségleteit. Amikor minden döntést a pénzügyi eredmény határoz meg, akkor torzulnak a prioritások. A környezetvédelmi szempontok vagy a munkavállalók jóléte háttérbe szorul. Ezért van szükség egy új, emberközpontú szemléletre, amely helyreállítja az egyensúlyt. A vezetők felelőssége, hogy tudatosan alakítsák át ezt a szemléletet a mindennapi gyakorlatban.
A klasszikus keresztény gondolkodás szerint a profit akkor nemes, ha erényes célokat támogat.
Aquinói Szent Tamás tanítása szerint a nyereség jó, ha valami értékeset szolgál, például környezetbarát termelést vagy közösségi jólétet. Ebben az esetben nem maximalizálni, hanem optimalizálni kell a profitot. A vezetőknek stratégiát kell felállítaniuk, amelyben az értékteremtés a fő cél. Ha ez sikerül, akkor a kapzsiság helyett a felelősségvállalás kerül előtérbe. Ez a megközelítés win-win helyzeteket teremt minden érintett számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cég hosszú távon is stabil marad.
Az emberközpontú gazdaság a gyakorlatban a kapcsolatokra épít.
Nem csak a saját érdek számít, hanem a beszállítók, a dolgozók és a környező közösség jóléte is. A win-win elv szerint az én sikerem része a másik ember sikere is. Ez teljesen más paradigma, mint az önérdekű versengés. A cégek, amelyek így működnek, gyakran piacvezetők maradnak hosszú távon. Például a Grundfos vagy a Béres gyógyszergyár ezt az utat választotta sikerrel. Az ilyen modellek bizonyítják, hogy az etika és a nyereségesség összeegyeztethető.
A vezetők értékrendje dönti el, hogy a profit egészséges vagy káros lesz-e.
Ha a stratégia végén ott van az értékteremtés mint fő cél, akkor a profit mennyisége is ehhez igazodik. Az emberi tényező itt kulcsfontosságú, mert a gondolkodásmód határozza meg a döntéseket. Erkölcsös vezetők képesek sikeres és egyben tisztességes vállalkozást építeni. Ez nem naivitás, hanem reális alternatíva a mai versengő világban. A tükörbe nézés minden este segít megőrizni ezt az egyensúlyt. Így a vállalkozás nem csak anyagi, hanem erkölcsi értelemben is fenntartható marad.
Az ESG és a CSR eszközök csak akkor értékesek, ha őszintén alkalmazzák őket.
Sok vállalat zöldre festésre használja ezeket a rendszereket, ami inkább marketing, mint valódi változás. Azonban vannak vezetők, akik komolyan veszik a társadalmi felelősséget. Ilyenkor a profit mint értékteremtő eszköz valóban működik. A hitelesség itt a legfontosabb, mert különben elveszíti a jelentését. A fiatal vállalkozóknak ezt érdemes szem előtt tartaniuk a mindennapi működés során. Így elkerülhető a látszat és valódi hatást lehet elérni.
A jó ember képe áll az erényetika középpontjában.
Aquinói Szent Tamás szerint az ember alapvetően a jóra törekszik, és van benne egy belső iránytű. Ez ellentétes azzal a nézettel, hogy az emberek csak szerződésekkel tudnak együtt élni. Rutger Bregman kutatásai is alátámasztják, hogy az emberiség jobb, mint hittük. Ez a pozitív emberkép új alapot adhat a gazdasági kapcsolatoknak. Így a profit nem ellenség, hanem szövetséges lehet az értékek építésében. A vállalkozásokban ez a szemlélet bizalmat és hosszú távú partnerségeket teremt.
A praktikus tanács egyszerű, mégis mélyreható a kezdő vállalkozók számára.
Minden este lelkiismeret-furdalás nélkül kell lefeküdni, ami azt jelenti, hogy az elhatározott értékrendet kell követni. Az erkölcsi elvek nem akadályok, hanem iránytűk a sikerhez. A profit mint értékteremtő eszköz ebben a keretben kapja meg a helyét. Ez a szemlélet segít elkerülni a rövid távú buktatókat. Hosszú távon pedig fenntartható és örömteli vállalkozást eredményez. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen alapokon álló cégek ellenállóbbak a válságokkal szemben.
Összességében a profit mint értékteremtő eszköz új perspektívát nyit a magyar vállalkozások előtt is.
Nem kell lemondani a sikerről az erkölcs miatt, sőt, a kettő együtt erősítheti egymást. A domonkos szerzetesnővér példája mutatja, hogy a hit és a közgazdaságtan összeegyeztethető. Azok a cégek, amelyek ezt megértik, versenyelőnyre tehetnek szert. A jövő a felelősségteljes gazdálkodásé, ahol az ember áll a középpontban. Ez a változás már elkezdődött, és egyre több vezető csatlakozik hozzá. Így a profit valóban az értékteremtés szolgálatába állhat.
Miért tekinthető a profit eszköznek és nem célnak egy vállalkozásban? A profit mint értékteremtő eszköz akkor tölti be a szerepét, ha stratégiai célokat szolgál, például fenntartható termelést vagy közösségi jólétet, és nem öncélú maximalizálás vezérli.
Hogyan segíti az emberközpontú szemlélet a vállalkozások sikerét? Ez a megközelítés win-win helyzeteket teremt, ahol a dolgozók, a beszállítók és a környezet érdekei is érvényesülnek, így hosszú távú stabilitást és piaci előnyt biztosít.
Milyen tanáccsal indulhat el egy fiatal vállalkozó az etikus út felé? Minden este lelkiismeret-furdalás nélkül kell lefeküdni, az erkölcsi elveket kell szem előtt tartani, és a profitot eszközként kezelni az értékteremtés érdekében.
A magyar vállalkozásoknak egyre komolyabban kell venniük a kiberbiztonságot, mert egy új SZTFH-rendelet jelentősen átalakítja az ellenőrzések rendszerét és a piac működését. Az uniós NIS2-irányelv hazai végrehajtása során született szabályok mostantól több céget érintenek, ugyanakkor a verseny is élénkülhet az auditorok között. Érdemes időben tájékozódni, mert a felkészülés elmulasztása nemcsak bírságot, hanem üzleti kockázatot is jelenthet. "A korábbi szigorú kategóriák eltörlésével tíz független auditor közül is választhatnak a vállalkozások, ami […]
