A parlamentben most szavaztak arról a törvénycsomagról, ami alapjaiban írná át a közterületi reklámok szabályait Magyarországon. Mohl Kálmán szerint ez a lépés nem a szakma érdekeit szolgálja, hanem inkább politikai megfontolások állnak mögötte. Az interjúban a szakember kitért a korábbi működő rendszerekre, a felújítások finanszírozására és arra is, hogy mi történhet a cégekkel és a családokkal, akik ebből élnek. Érdemes végigolvasni, mert sok gyakorlati részlet derül ki belőle.
“A kültéri reklámpiac több tízezer embernek ad munkát, és rengeteg épület felújítását tette lehetővé a reklámbevételekből.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A kormány új reklámszabályozási tervezete komoly vitákat váltott ki a hazai reklámszakmában.
Mohl Kálmán, a MÉDIAHÁZ Holding Zrt. vezérigazgatója a Business Class műsor vendégeként beszélt a tervezett változásokról. A szakember szerint a mostani elképzelések gyakorlatilag mindent betiltanának a közterületeken. Ez az outdoor piac nyolcvanöt százalékát érintené. A beszélgetés során kiderült, hogy a döntés mögött nincs valódi szakmai egyeztetés.
A szakértő szerint a javaslat elsősorban politikai indíttatású, nem pedig szakmai megfontolásokon alapul.
Mohl Kálmán hangsúlyozta, hogy a propagandaellenes érvek miatt most az egész kültéri reklámozást elítélik. Szerinte ez ugyanolyan, mintha valaki azért tiltaná be az összes teherautót, mert egyszer valaki gépfegyvert tett rá. A valóságban a legtöbb reklámháló és plakát teljesen hétköznapi termékeket hirdet. A politikai tartalmak aránya elenyésző volt már eddig is.
A korábbi szabályozások sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak, és jól működtek.
Mohl Kálmán felidézte, hogy 2015-ig létezett a Budapesti Városrendezési Keretszabályzat. Ez pontosan meghatározta, mikor és hogyan lehet reklámhálót tenni felújítás alatt álló épületekre. A rendszer lehetővé tette, hogy a bevételből nullaszázalékos önrésszel újítsák fel a homlokzatokat. Több száz ház jutott így korszerű állapotba anélkül, hogy a tulajdonosoknak saját pénzt kellett volna beletenniük.
Az épületfelújítások finanszírozása szempontjából kulcsszerepet játszottak ezek a reklámhálók.
Amikor a főváros később már nem adott ki új területfoglalási engedélyeket, a társasházak a saját homlokzatukat adták bérbe. Ebből több milliárd forint bevétel keletkezett, amit liftekre, gépészetre és belső felújításokra fordítottak. Mohl Kálmán szerint rengeteg gyönyörűen megújult ház áll ma is ennek köszönhetően. Ha most minden eltűnik, ezek a források is elvesznek.
A kültéri reklámpiac több tízezer embernek biztosít közvetlen vagy közvetett megélhetést.
A láncban ott vannak a reklámcégek, az ügynökségek, a nyomdák, a grafikusok, a plakátragasztók és az alpinisták is. Mohl Kálmán kiemelte, hogy sok ezer család kap bérleti díjat a földterület vagy a házfal után. Ezek a bevételek helyben maradnak, és nem vándorolnak külföldre. Ha a piac megszűnik, a pénz nagy része a globális online óriásokhoz kerül majd.
A belvárosi reklámhálók döntő többsége magyar tulajdonú cégek kezében van.
Mohl Kálmán szerint ez a munka túl aprólékos és sok egyeztetést igényel ahhoz, hogy egy multinacionális vállalat hatékonyan végezze. A cégek végig jogkövető módon működtek: NMHH-regisztráció, kataszteri bejelentés, havidíjak és minden szükséges engedély megvolt. Egyes eszközök engedélye 2039-ig vagy 2040-ig érvényes. Most mégis gyors megszüntetésről beszélnek.
Jogi szempontból komoly perek várhatók, ha a törvény ilyen formában lép életbe.
Mohl Kálmán felidézte, hogy a tulajdonosok már korábban is kaptak kártérítést hasonló esetekben. Harminc év munkáját nem lehet harminc nap alatt lebontani anélkül, hogy ne keletkezzenek óriási károk. A szakember szerint gigaperek jönnek, mert a cégek jogszerűen szerezték meg az engedélyeiket. A gyors végrehajtás gyakorlatilag lehetetlen feladat.
Európában sok városban éppen ellenkezőleg kezelik a kérdést, és jól működik a rendszer.
Bécsben a Szent István-dómot is bevonták felújítás idejére, és rajta volt egy mobilszolgáltató hirdetése. Párizsban minden ilyen háló alatt ott van a jogszabály száma, ami lehetővé teszi a kulturális örökség finanszírozását. Prágában a külvárosi tűzfalakon tökéletesen működnek az óriás reklámhálók. Mohl Kálmán szerint ezeket a jó gyakorlatokat kellene átvenni ahelyett, hogy mindent egy kalap alá vesznek.
A szegmentált szabályozás lenne a valódi megoldás ahelyett, hogy mindent betiltanak.
Mohl Kálmán szerint különbséget kell tenni a világörökségi részek és a külvárosi tűzfalak között. A belvárosban a felújításokhoz lehetne időlegesen engedélyezni a hálókat nyolc-tíz hónapos időtartamra. A külvárosokban és kisebb településeken pedig egyáltalán nem indokolt a teljes tiltás. Így a bevétel is megmaradna, és a településkép sem romlana.
A politikai reklámok kérdését külön lehetne kezelni anélkül, hogy az egész piacot felszámolnák.
Mohl Kálmán hangsúlyozta, hogy a budapesti házak már eddig sem fogadtak el politikai tartalmú hirdetéseket. A gyűlöletkeltő anyagok tiltása önmagában indokolt, de ezt nem kell összekeverni azzal, hogy egyáltalán lehet-e reklámot elhelyezni egy adott felületen. A mostani tervezet első tizenkét oldala éppen erről a politikai részről szól, mégis az egész piacot fenyegeti.
Miért tartja Mohl Kálmán a mostani javaslatot politikainak ahelyett, hogy szakmai lenne? Mert a propagandaellenes érvek alapján általánosítanak, és egy egész iparágat ítélnek el néhány kifogásolható eset miatt, miközben a legtöbb reklám teljesen hétköznapi termékeket mutat be.
Hogyan segítette a reklámhálók rendszere az épületfelújításokat korábban? A bevételekből nullaszázalékos önrésszel lehetett homlokzatokat megújítani, több száz ház jutott így korszerű állapotba, később pedig a társasházak saját bérbeadásból finanszírozták a lifteket és a gépészetet.
Milyen következményei lehetnek, ha a törvény ilyen gyorsan és párbeszéd nélkül lép életbe? Óriási perek indulhatnak, mert a cégek jogszerűen szerezték az engedélyeiket, ráadásul több tízezer munkahely és rengeteg család megélhetése kerül veszélybe, miközben a pénz a globális online platformokhoz vándorol.
Az arBORtúra idén is sokakat vonzott a Budai Arborétum fái alá, ahol a bor kóstolása és a természet közelsége tökéletes harmóniát alkotott. A június végi rendezvényen a vendégek több mint százharminc féle bort fedezhettek fel harminc kiállító segítségével, miközben kényelmes bútorok között pihentek. Nagy Gyula István főszervező, a Borért Egyesület egyik vezetője hangsúlyozta, hogy a programot még piknikebbé és izgalmasabbá tették az előző évhez képest. Az időjárás is kegyes volt, […]
