Vállalati tranzakciók lassulása: miért esett vissza a külföldi érdeklődés?

Az idei első fél évben jelentősen visszaesett a magyarországi vállalati tranzakciók száma, különösen a külföldi vevők érdeklődése csökkent negyven százalékkal. Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners ügyvezető partnere szerint a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a hazai FDI-szabályozás aktívabb használata állnak a háttérben. A hazai szereplők ugyanakkor aktívabbak lettek, főként generációváltás keretében. A szakértő szerint a magyar középvállalatok termelékenységi problémáinak megoldása elengedhetetlen a tartós növekedéshez.

“A magyar középvállalatok egyik legnagyobb hiányossága, hogy nincsenek kellően fejlett menedzsmentstruktúrák, ami akadályozza a növekedést és a professzionális vállalatvezetést.”

A vállalati tranzakciók piaca az idei első fél évben jelentős lassulást mutatott Magyarországon, ami több tényező együttes hatásának köszönhető.

A nemzetközi környezet és a nyersanyagárak emelkedése erősen visszavetette a tranzakciós kedvet.

Az iráni konfliktus és az azzal járó energia- és alapanyagköltség-növekedés sok iparágban megcsappantotta a profitbázist. Ez közvetlenül hatott a kereskedelmi forgalomra is, hiszen több magyar cég szállított termékeket a közel-keleti térségbe. A cégek ezért óvatosabbá váltak az új beruházásokkal és felvásárlásokkal kapcsolatban. A nemzetközi bizonytalanság így átszűrődött a magyar piacra is.

A hazai FDI-szabályozás szigorúbb alkalmazása jelentősen csökkentette a külföldi érdeklődést.

A Covid idején bevezetett tranzakció-vizsgálati rendszer tavaly óta sokkal aktívabban működik. Szendrői Gábor szerint ez a „füstölgőpuska” tavaly többször elsült, és ez negyven százalékkal vetette vissza a külföldi vevők számát. Az élelmiszeriparban, az IT-szektorban és a logisztikában is történtek ilyen beavatkozások. A bizonytalanság miatt sok külföldi befektető inkább más piacokat választott.

A szabályozás gyors megváltoztatása sokat segíthetne a piac élénkülésében.

Szendrői Gábor szerint ez egy alacsonyan függő gyümölcs, amit néhány hét alatt meg lehetne oldani. Ha az egymillió eurós küszöböt például tizenöt millió euróra emelnék, máris felszabadulnának a szereplők. Nem kellene hosszú éveket várni új törvényekre vagy uniós egyeztetésekre. A parlament nyári munkája közben ez könnyen megvalósítható lenne.

A hazai vevők töltötték be a külföldiek által hagyott űrt.

Idén is körülbelül száz tranzakció történt, de a szerkezete megváltozott. A külföldi kivonulások tíz százalékot tettek ki, míg a magyar vevők aránya hatvan százalékra emelkedett. Legtöbbször generációváltáskor adtak el idősebb tulajdonosok, és vagy versenytársak, vagy új belépők vásároltak. Ez a tendencia erősödött az elmúlt időszakban.

A magyar középvállalatok termelékenységi problémái régóta ismertek, de most sürgetőbb a megoldás.

Ezek a cégek a magyar gazdaság növekedésének zálogai lennének, mégis gyakran feleakkora hatékonysággal működnek, mint a külföldi tulajdonú versenytársaik. Sok helyen hiányzik a felelős értékesítési, termelési és pénzügyi vezetés. Az ügyvezető tulajdonos maga próbál mindent kézben tartani, ami hosszú távon visszafogja a fejlődést. Ez méretbeli és szemléletbeli kérdés egyszerre.

A professzionális menedzsment hiánya megakadályozza a nagyobb léptékű növekedést.

Sok középvállalatban nincsenek olyan jól fizetett vezetők, akik képesek lennének egy három-négymillió eurós tranzakciót strukturálni. A multiknál vagy bankokban képzett szakemberek ritkán válnak vevővé, mert nincs meg hozzá a tőkéjük vagy a bátorságuk. Pedig ők hoznák magukkal a modern vállalatvezetési ismereteket. Ez a körforgás nehezen törik meg.

A megoldás a piac konszolidációja, azaz a versenytársak felvásárlása lehet.

Szendrői Gábor szerint egy nem növekvő piacon először össze kell vásárolni a versenytársakat, és csak utána érdemes professzionális menedzsmentet felvenni. Így nagyobb piaci potenciál és bevétel keletkezik, ami már elbírja a jó szakemberek bérét. Több magyar példa is bizonyítja, hogy ez a roll-up stratégia működik. Néhány ipari cég már nyolc-tíz kisebb vállalkozást vont össze sikeresen.

A generációváltás így nemcsak szükségszerű, hanem lehetőség is a magyar gazdaság számára.

Az idősebb tulajdonosok sokszor már nem akarják vagy nem tudják tovább vinni a céget. Ha a vevő egy ambiciózus menedzser vagy egy versenytárs, akkor a vállalat modernizálódhat és növekedhet. Ez a folyamat azonban fájdalmas és sok buktatóval jár. Mégis ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a magyar középvállalati szektor erősebbé váljon.

• Miért esett vissza a külföldi vevők száma a magyar vállalati tranzakciók piacán? A FDI-szabályozás tavaly óta sokkal aktívabb használata elriasztotta a külföldi befektetőket, és ez negyven százalékos csökkenést okozott a külföldi érdeklődésben.
• Hogyan tudják a hazai szereplők pótolni a hiányzó külföldi keresletet? Főként generációváltáskor vásárolnak magyar vevők magyar cégeket, gyakran versenytársak vagy új menedzser-tulajdonosok formájában, és roll-up stratégiával konszolidálják a piacot.
• Mi a legfontosabb lépés a magyar középvállalatok termelékenységének javításához? A versenytársak felvásárlásával nagyobb méretet és bevételt kell teremteni, hogy utána már meg lehessen engedni a professzionális menedzsmentet és a modern vállalatvezetési struktúrákat.