A Siemens Zrt. szeptemberi felmérése közel 120 digitalizációban érintett hazai ipari vállalat véleményét összegezte a gazdasági és technológiai várakozásokról. Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletezte, hogy a cégek többsége növekedést vagy stagnálást vár, miközben saját helyzetüket pozitívabban ítélik meg az ágazaténál.
„A megoldás az, hogy el kell fogadni a szakemberhiányt, és a folyamatokat kell újragondolni, hogy a meglévő munkaerő a kreatív feladatokra fókuszálhasson.”
Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat! A Siemens Zrt. szeptemberben közel 120 ipari és digitalizációban érintett hazai vállalat bevonásával készített felmérést a gazdasági és technológiai kilátásokról. Az ipari cégek összességében felfelé ívelő vagy stagnáló várakozásokat jeleznek, visszaesésre csak kisebb részük számít. Az autóipar erős időszakot él Magyarországon az új német érintettségű gyártókapacitásoknak köszönhetően, miközben az elektronikai termékek, chipgyártás és adatközpontokhoz kapcsolódó beszállítások is lökést adnak az ágazatnak. A saját teljesítményüket a cégek pozitívabban látják, mint az ágazat egészét, ami a korábbi évekhez képest új jelenség. Gyors visszarendeződésre ugyanakkor nem lehet számítani, inkább lassú, tudatos építkezés várható. Az energiaárak és a geopolitikai feszültségek továbbra is kihívást jelentenek.
A mikro-, közép- és nagyvállalatok válaszai eltérő képet mutatnak a jövőről. A mikrovállalatok a legpesszimistábbak, bár ők is inkább stagnálást látnak, és saját kilátásaikban erősebb a bizalom. A közepes méretű ipari cégek már jobb helyzetben vannak, de az energiaárakra, gazdasági bizonytalanságokra és hatékonyságnövelési hiányra hivatkoznak, miközben a mesterséges intelligenciában bíznak a felzárkózásban. A nagyvállalatok optimistábbak, bár az ázsiai konkurencia és az energiaköltségek őket is aggasztják. Hatékonyságnöveléssel, nem létszámcsökkentéssel tervezik felvenni a versenyt.
A szakemberhiány minden méretű cégnél az első számú fejtörést okozza. Projektmenedzserek, IT-szakemberek, mérnökök, villanyszerelők, hegesztők és CNC-kezelők hiányoznak leginkább. Az automatizálás óriási lehetőséget kínál, mert több szakembert nem lehet kitermelni vagy külföldről behozni. A megoldás a folyamatok újragondolása: a mérnök ne alapprogramozást végezzen, amit ma már mesterséges intelligencia is el tud végezni, hanem kreatív feladatokat kapjon, több robotot menedzseljen. Azok az ipari cégek járnak jól, amelyek nem panaszkodnak, hanem hatékonyságnöveléssel kompenzálják a hiányt.
A fővárosi és vidéki ipari cégek helyzete között is különbség mutatkozik. Vidéken 21 százalék számít csökkenésre a gazdaságban, a fővárosban ez csak 11 százalék. A nagyvárosi cégek optimistábbak a mesterséges intelligencia iránt, és jobban hozzáférnek uniós forrásokhoz és növekedést támogató programokhoz. A mezőgazdasági területeken is óriási lehetőségek vannak az automatizálásban. Ez a különbség mindig is jellemző volt, de a digitalizáció tovább erősíti a nagyvárosi előnyt.
Az AI-t a gyárakban elsősorban minőségbiztosításra és karbantartásra használják. A termékek nyomon követése, hibák felismerése és a prediktív karbantartás azok a területek, ahol a mesterséges intelligencia már most segíti a döntéseket nagy mennyiségű adat alapján. A költségek és a szakemberigény miatt egyes cégek óvatosak a bevezetéssel. A nagyobb, élenjáró vállalatoknál ez már működik, míg a kisebbeknél segítségre van szükség a folyamatok végiggondolásához. A versenyképesség a meglévő kapacitások hatékonyabb kihasználásán múlik, nem új zöldmezős beruházásokon.
Magyarország költségelőnye és a kutatás-fejlesztés potenciálja jelentheti a következő évek kulcsát. Ha a hatékonyság rendben van, a hazai ipari cégek még mindig versenyképesebbek Nyugat-Európánál, ami vonzóvá teszi az országot további tevékenységek áthelyezésére. A meglévő tudást magasabb szintű, kreatív munkára kell fordítani, és az oktatást is újra kell gondolni. Sok kis cég már most világszinten szállít be részfeladatokat az ipari automatizálásban. Kínával és Észak-Amerikával szemben a kutatás-fejlesztés erősítése, az energiaköltségek csökkentése és a folyamatos hatékonyságnövelés adhat esélyt a felzárkózásra.
Mi a legnagyobb kihívás jelenleg a hazai gyártóknak? A szakképzett munkaerő hiánya, különösen mérnökök, IT-szakemberek, villanyszerelők és CNC-kezelők terén. Hogyan lehet ellensúlyozni a szakemberhiányt? Folyamatok újragondolásával és AI bevonásával, hogy a meglévő szakemberek a kreatív, magasabb értékű feladatokra koncentrálhassanak. Mely területeken használják már most az AI-t a gyárakban? Elsősorban minőségbiztosításban, termékek nyomon követésében és prediktív karbantartásban.
Hasonló tartalmak:
Az ipari mesterséges intelligencia a gyártósoron már dönt Gyógyszeripari digitalizáció dönt a magyar ipar jövőjéről
Siemens-felmérés: ötből négy ipari szereplő szakemberhiánnyal küzd, mégsem örül mindenki az AI térnyerésének Robotizáció a magyar iparban – hol tartunk, és merre tovább?
