Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a fiatalok olvasási szokásait járta körül. Az európai számok szerint a legfiatalabb felnőttek még mindig ők nyúlnak leggyakrabban könyvhöz. A versenytárs a közösségi média és a rövid, képi tartalom.
“A nyomtatott könyv a szabadidő többi elfoglaltságával versenyez.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese a fiatalok olvasási szokásait elemezte.
A kérdés évek óta ugyanaz: maradt-e hely a könyvnek a képernyők között. Az európai adatok árnyaltabb képet adnak, mint a közbeszéd. A vita a rendszerességről, az örömolvasásról és a szövegértés mélységéről szól.
A 2022-es uniós adatfelvétel szerint a 16 év feletti európaiak 53 százaléka olvasott legalább egy könyvet az előző tizenkét hónapban.
A 18-29 éveseknél ez az arány 60 százalék. A legfiatalabb felnőtt korosztály tehát gyakrabban nyúl könyvhöz, mint a náluk idősebbek. A nyomtatott könyv közönsége ezen a ponton még megvan.
A könyvolvasás rendszeressége és a szövegértés mélysége került előtérbe.
Figyelemgazdaságban élünk, a fiatalok idejéért a közösségi felületek, a mozgókép és a rövid digitális szövegek versengenek. Az ifjúságkutatásokban a 12-29 évesek 12-16 százaléka olvas könyvet a szabadidejében. Ugyanez a kör két-háromszor gyakrabban görgeti a Facebookot vagy néz audiovizuális tartalmat.
A nyomtatott könyv a szabadidő többi elfoglaltságával versenyez.
Az e-könyv ebben a küzdelemben másodlagos szereplő. A formátum viszont más olvasási módot erősít. A papír lineáris haladást kér: balról jobbra, fentről le, mondatról mondatra. A képernyő hipertextet, képet és hangot kínál, ezért pásztázó olvasást hoz, ahol kulcsszóra keresünk, a többit átugorjuk.
A pásztázó mód a papírra is átragad.
Egy egyetemi hallgató úgy fogalmazott: a könyvolvasás számára már kreatív unatkozás. A hosszabb szöveg türelmet és koncentrációt tanít. Ezeket a készségeket töredékes tartalmakból nehéz megszerezni. A belső képalkotás, az empátia és a kreatív gondolkodás is ebből a lassabb befogadásból nő.
Az olvasásra nevelés a születéssel kezdődik.
Azok az ötévesek, akiknek rendszeresen meséltek, értelmi és szövegértési érettségben nagyjából másfél évvel előzik a korosztályukat. A szülői példa itt erősebb a tilalomnál. Ha a felnőtt a telefonját nyújtja a gyerek felé, miközben könyvet ajánl, a minta zavaros marad. A család és a pedagógus együtt tudja visszaadni az olvasás örömét.
A pedagógus szerepe is átíródott.
A történet átadása kevés, élménnyé kell tenni az olvasást. Egyre kevesebb fiatal nyúl könyvhöz pusztán örömből. Életszerű történetek, a saját kérdéseikre rezonáló művek, filmhez vagy játékhoz kapcsolódó kötetek, feltűnő borító és személyes ajánlás hozza közelebb a szöveget. A barát, a szülő és a rokon szava itt többet ér egy hivatalos listánál.
A BookTok a közösségi időből is vissza tud hozni olvasót.
A TikTok könyves köre trendet teremtett, és kutatások szerint hat a könyvolvasási kedvre. A képregény és a manga belépő lehet. A hosszabb próza azonban másfajta figyelmet gyakoroltat. A kötelező olvasmányok kulturális közös pontot adnak: hallgatói csoportokban gyakran ezek a művek a közös hivatkozások, és a diákok többsége utólag is szívesen beszél róluk.
A lányok kicsivel gyakrabban vesznek könyvet a kezükbe, a különbség azonban néhány százalék.
A fővárosban és a nagyobb városokban, a magasabb iskolai végzettségűeknél sűrűbb az olvasás. A közösségi média 13 év alatti korlátozása önmagában kevés az olvasási kedvhez. A család, az iskola és a személyes ajánlás együtt tudja visszaadni a könyvnek a helyét a napirendben. A nyomtatott, ellenőrzött szöveg a mesterséges intelligencia korában is kapaszkodó marad.
Olvasnak-e még a fiatalok könyvet? Igen, a 2022-es uniós adat szerint a 18-29 évesek 60 százaléka olvasott legalább egy könyvet egy év alatt, ez magasabb, mint a felnőtt európai átlag 53 százaléka.
Mi viszi el az időt a könyvtől? A szabadidőben a közösségi média és az audiovizuális tartalom kétszer-háromszor gyakoribb, mint a könyv. A 12-29 évesek 12-16 százaléka olvas könyvet a szabadidejében.
Hogyan lehet visszavezetni a gyereket az olvasáshoz? Szülői példával, rendszeres meséléssel, a gyerek saját kérdéseire rezonáló művekkel, filmhez vagy játékhoz kapcsolódó kötettel és személyes ajánlással. A BookTok ebben a körben is tud segíteni.
A 19. Koreai Filmfesztivál szeptember 25. és október 2. között 24 filmmel tölti meg a budapesti Corvin Mozit. A nyitóalkotás, A király gondviselője Dél-Koreában közel 17 millió nézőt vonzott, a záróest pedig a Lányom, a zombi című vígjátékkal érkezik. "Egy koreai film sokszor egyszerre tud vicces, szomorú, feszült és családi lenni." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2%2Fpublic%2Fpodcast%2F1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9%2Fepisode%2F1f1bca00-5561-6738-880e-b591d91ed624%2Fdownload Pálffy Dóra koreai kulturális szóvivő a 19. Koreai Filmfesztivál záró napjaira hívta a közönséget. Idén tizenkilencedik alkalommal tölti […]
