A több mint 1300 fős villamosipari vándorgyűlésen Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője a rendszer fejlesztését emelte ki. Az Európai Unió 2040-ig meg akarja duplázni a villamosenergia-felhasználást, miközben adatcenterek, elektromos töltés és megújulók új terhelést hoznak. A tervezőasztalon lévő projektek határozzák meg a következő éveket.
„A villamosenergia-rendszer fejlettsége meg fogja határozni azt, hogy milyen beruházások tudnak idejönni, milyen beruházások tudnak itt maradni.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője a hazai villamosipar legnagyobb vándorgyűlésén tartott előadást a villamosenergia-rendszer fejlesztéséről.
A rendezvény több mint 1300 szakember részvételével zajlott, nemzetközi szinten is jelentős eseménynek számít, a Siemens pedig fő szponzorként volt jelen. A legfontosabb téma a rendszer állapota és fejlesztése, mert három-öt éven belül ez dönti el, milyen beruházások érkezhetnek az országba. Az Európai Unió 2040-ig meg akarja duplázni a villamosenergia-felhasználást, ez pedig közvetlenül a gazdasági növekedéshez kapcsolódik.
A technológiai változások óriási terhelést helyeznek a hálózatra.
Napenergia, elektromos autózás, légkondicionálás, fűtés, adatcenterek, robotika és a közeljövőben a dróntechnológia mind villamosenergiára épül. Az adatok feldolgozása gazdasági meghatározó tényezővé válik, az adatcenterek hatalmas fogyasztók. A nagy teljesítményű töltők, amelyek Ausztriában már a másfél megawattos kategóriába lépnek a teherautóknál, komoly energiaigényt jelentenek. Nem maga a töltő telepítése a nehéz kérdés, hanem az, hogyan jut el oda az energia a hálózaton.
A tervezőasztalon lévő projektek döntenek a következő három-öt évről.
Ma a hazai villamos tervezőasztalokon elsősorban napenergia és tárolási kapacitások növelése szerepel, míg nyugat-európai szinten megawattos töltés, adatcenterek energiaellátása és flexibilitás áll előtérben. A nyári paksi atomerőművi eset, amikor a lakosságot is felszólították a fogyasztás csökkentésére, megmutatta a rugalmasság hiányát. Azok az üzemek, amelyek képesek időben eltolni bizonyos termelési feladatokat és kapacitást visszaadni a hálózatba, azonnal segíthetnek. Ha a villamosenergia-rendszer képessé válik erre, a rugalmasság gyorsan beépül.
A modular reaktorok és a tárolókapacitás oldhatják a jelenlegi koncentrációt.
Több kisebb, akár mobil atomerőmű ipari parkok mellett olcsó és megfizethető energiát biztosíthatna nagy fogyasztóknak. A gazdasági kalkuláció már elindult, a valódi tervezés azonban még nem kezdődött meg. A tárolás négyórás időtartamra ma már megoldott technológiával, a kérdés az, van-e elegendő kapacitás. Európában a következő öt-tíz évben hatalmas tárolókapacitás-boom várható. Az ipari parkok mellé már négy évvel ezelőtt naperőművek telepítése indult, hogy a szűkösségeket áthidalják.
Az okosmérés és a hálózati transzparencia a legnagyobb hazai lemaradás.
Magyarországon az okosmérések rendszere még nagyon gyerekcipőben jár, míg például Korinthoszban az elosztóhálózat adattranszparenciája 98 százalékos. Látni kell, hol vannak fizikai kiépítettségből adódó kapacitásproblémák és hol vannak lehetőségek, hogy új beruházásokat, akár megawatt kapacitású töltőhálózatot gyorsan be lehessen kötni. A nagy akkumulátorgyáraknál évekig tartott, amíg az alállomás és a kábelek elkészültek. Ez a fajta átláthatóság nélkül a jövő projektek is késnek.
A digitalizáció, az AI és a hazai adatcenterek stratégiai kérdésekké válnak.
Aggregátorok kialakítása, automatizálás, digitális iker megoldások és felhőinfrastruktúra szükségesek ahhoz, hogy a egyre komplexebbé váló villamosenergia-rendszert kézben lehessen tartani. Az AI segíti a döntéseket, de csak tiszta adatokon működik megbízhatóan, különben fals következtetések születnek. A mai geopolitikai helyzetben nem mindegy, hol tárolódnak az adatok. Hazai adatcenterek építésével kell foglalkozni tervezés szintjén, hogy a saját információk az országban maradjanak, ne külföldi applikációkon keresztül menjenek például a napelemes adatok. Az Európai Unió már korlátozásokat vezet be a kitettség miatt.
Miért dönti el a villamosenergia-rendszer állapota a beruházásokat? Három-öt éven belül a rendszer fizikai állapota és fejlettsége határozza meg, milyen beruházások jöhetnek és maradhatnak Magyarországon, mert az adatcenterek, a töltés és az ipari parkok mind villamosenergiára épülnek.
Hol tart Magyarország az okosmérésben Európához képest? Nagyon gyerekcipőben jár, miközben például Korinthoszban az elosztóhálózat adattranszparenciája 98 százalékos. A transzparencia nélkül nehezen lehet gyorsan kapacitást biztosítani új beruházásokhoz.
Miért fontosak a hazai adatcenterek az energiaadatok szempontjából? Geopolitikai helyzetben nem mindegy, hol tárolódnak az adatok. A saját adatokat az országban kell feldolgozni, különben külföldi rendszereken keresztül mennek, ami adatbiztonsági kockázatot jelent.
Zsurzs Jenő vezetéstechnikai instruktor a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb autós túlértékeli a saját vezetési tudását, miközben a telefonhasználat, a helytelen üléspozíció és a változó útviszonyok komoly kockázatot jelentenek a mindennapi közlekedésben. "Egy tréning nem tréning. Az első tréning az embernek arra jó, hogy egy kicsit valószínűleg az egóját összezúzza, mert rájön, hogy amit ő képzelt magáról és amit visszatükröz a […]
