Alapkamatot vágott az MNB, négy éve nem volt ilyen alacsony

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tegnap huszonöt bázisponttal csökkentette az alapkamatot hat százalékról. Ez a lépés azonban nem elszigetelt döntés maradt, hanem egy kamatszint csökkentési ciklus kezdete, ami a nyári hónapokban további enyhítéseket hozhat. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az alacsony infláció és a kedvező külső környezet együttesen teremtette meg a feltételeket ehhez a fordulathoz. A változás fokozatosan, de érezhetően hat majd a hitelekre és a megtakarításokra is.

“Ha van befektetni való pénze, akkor nem nagyon érdemes halogatni a befektetési döntést, érdemes talán minél hamarabb lépni.”

Az MNB Monetáris Tanácsa tegnap huszonöt bázisponttal csökkentette az alapkamatot, és ezzel egy új szakasz indult a magyar monetáris politikában.

A döntés nem egyszeri volt, hanem Varga Mihály bejelentése szerint júliusban és augusztusban további kamatszint csökkentések várhatók, így az alapkamat a nyár végére öt egész öt tized százalékra mérséklődhet. Ez az irány már most is látszik a hosszabb távú állampapírhozamok jelentős csökkenésében, ami közel kétszáz bázispontos enyhülést hozott az elmúlt időszakban. Az átlagember egyelőre nem érez drámai változást a mindennapokban, de a jelzáloghitelek és a személyi hitelek kamatai is lassan követik majd ezt a pályát. A legfontosabb mégis az, hogy a kamatszint csökkentés nem áll meg itt, hanem folytatódhat az év második felében is.

Miért éppen most vált lehetővé ez a kamatszint csökkentés a Magyar Nemzeti Bank részéről?

Az infláció látványos csökkenése és a jegybank saját prognózisának jelentős lefelé módosítása nyitotta meg az utat. Márciusban még három egész nyolc százalékos átlagos inflációt vártak az idei évre, most júniusban ezt már egy egész nyolc százalékra érzékelték. Az iráni konfliktus enyhülése is csökkentette a külső bizonytalanságot, így a Monetáris Tanács már nem halogathatta tovább a lazítást. A április tizenkettedike utáni külföldi befektetői bizalom erősödése pedig stabilizálta a forintot és csökkentette a kockázati felárakat. Ezek a tényezők együttesen adták meg azt a mozgásteret, amire a jegybank várt.

Milyen hatással van ez a kamatszint változás a hétköznapi hitelekre és a családok pénzügyeire?

A jelzáloghitelek és a személyi hitelek kamatai nem azonnal követik az alapkamat változását, mert sok szerződés hosszabb kamatperiódusra szól. Ezért az átlagember most még nem érez ugrásszerű könnyebbséget a törlesztőrészletekben. Az irány azonban egyértelműen lefelé mutat, és a következő hónapokban már érezhetőbbé válik a hatás. Aki most tervez hitelfelvételt, annak érdemes figyelemmel kísérnie a banki ajánlatok változását. A kamatszint csökkentés hosszú távon mindenképpen pozitív a hitelesek számára, még ha ez a folyamat fokozatos is.

Hogyan reagált a forint erre a kamatszint csökkentésre és mi várható tőle a következő időszakban?

A forint az elmúlt napokban kissé gyengült, de ez a mozgás nagyrészt a globális dollár erősödésével és a kamatvárakozásokkal magyarázható. Török Zoltán szerint ez a folyamat nem tartós, és már mögöttünk is van a nagyobb alkalmazkodás. A külföldi befektetők bizalma a választások után látványosan megnőtt, ami stabilabb alapot ad a magyar devizának. A kamatszint csökkentés önmagában nem okozott pánikot, mert a piacok már előre árazták be a lazítási ciklust. Összességében a forint árfolyama a következő hónapokban is kezelhető maradhat.

Milyen helyzetben van most Magyarország a régiós alapkamatok összehasonlításában?

Magyarországon az alapkamat még mindig kiemelkedően magas az Európai Unió átlagához képest. Csehországban és Lengyelországban három egész hét öt százalék körül mozog a jegybanki ráta, miközben az infláció ott sem sokkal magasabb a miénknél. Romániában hasonló a hat százalék körüli szint, de ott az infláció közel tizenegy százalék, ami óriási különbség. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon még bőven van tér további kamatszint csökkentésekre anélkül, hogy ez veszélyeztetné az árstabilitást. A cseh és lengyel szintek lehetnek a következő referencia pontok a Magyar Nemzeti Bank számára.

Miért emelkedik majd az infláció az elkövetkező hónapokban és meddig tarthat ez?

A májusi egy egész nyolc százalékos mélypont után az infláció a nyári hónapokban már emelkedő pályára állhat. Ennek oka részben az üzemanyagár-sapka kivezetése és a telekommunikációs szolgáltatások áremelései. A külső tényezők, például az energiaárak alakulása az iráni konfliktus lezárulása után szintén befolyásolják majd a képet. Török Zoltán szerint az év végén három és négy százalék közötti csúcs várható, de ez nagymértékben függ a kormányzati árszabályozások sorsától is. Fontos, hogy ez az emelkedés átmeneti maradjon, és ne forduljon át tartós áremelkedésbe.

Mit jelent mindez a lakossági állampapírok piacára és a megtakarítókra?

A hosszabb távú állampapírhozamok már most jelentősen csökkentek, és ez a lakossági állampapírok kínált kamataiban is megjelenik. A következő negyedévekben további kamatcsökkenés várható ezen a piacon is. Aki most fontolgat befektetést ebbe a szegmensbe, annak érdemes mielőbb dönteni, mert a hozamok csak alacsonyabbak lesznek. Ez nem pánikra ad okot, hanem egyszerűen a piaci folyamatok természetes következménye. A kamatszint csökkentés tehát a megtakarítók számára is újragondolást igényel a stratégiában.

Miért volt óvatos a Magyar Nemzeti Bank és miért nem vágott nagyobb lépésben?

A jegybankok általában óvatosak, amikor kamatszint csökkentésről döntenek, és ez most is így történt. A huszonöt bázispontos lépés helyett akár ötven bázispontos vágás is elképzelhető lett volna, de a Monetáris Tanács a fokozatos haladást választotta. Ez részben a saját hitelességének építését szolgálja a pénzügyi piacok szemében. Emellett a nyári hónapokban érkezhetnek olyan külső vagy belső kockázatok, amelyek eltéríthetik a pályáról a lazítást. A kislépésekben haladás ezért biztonságosabb stratégia most.

Hogyan érdemes most a családoknak gondolkodni a megtakarításaikról és a hiteleikről?

A kamatszint csökkentés hatása már érezhető a lakossági állampapírok piacán, és ez a tendencia folytatódni fog. Aki hosszabb távra szeretne befektetni, annak most érdemes átgondolni a lehetőségeket, mielőtt a hozamok tovább csökkennek. A hitelek oldalán pedig érdemes figyelemmel kísérni a banki ajánlatokat, mert a következő hónapokban kedvezőbb feltételek jelenhetnek meg. Összességében a jelenlegi környezet nem igényel pánikszerű lépéseket, hanem inkább tudatos tervezést. A legfontosabb, hogy ne halogassuk azokat a döntéseket, amelyeket már most megtehetünk.