Budapest zöld területei soha nem látott kihívások előtt állnak.
A klímaváltozás és a városi beépítettség miatt a fák állapota gyorsuló ütemben romlik, de a Főkert már évek óta dolgozik a megoldásokon. Dezsényi Péter főigazgató a Business Class műsorában részletesen beszélt arról, hogyan gondolkodnak újra a faállomány-gazdálkodást, és milyen lépésekkel készülnek a következő évtizedekre.
“Ez azt jelenti, hogy a következő tíz évben ezeket valószínűleg le kell cserélni.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A budapesti fák sorsa évtizedek óta foglalkoztatja a szakembereket, de mostanra egyértelművé vált: a változás elkerülhetetlen.
A Főkert főigazgatója, Dezsényi Péter szerint a 2022 óta gyűjtött adatok egyértelműen mutatják a gyorsuló ütemű állományromlást és az átlagos életkor csökkenését. A budapesti fák jelentős része, különösen az idős példányok, már olyan állapotban vannak, hogy a következő évtizedben cserélni kell őket. Ennek két fő oka a klímaváltozás és az elmúlt évtizedek intenzív városfejlődése, amely beszűkítette a fák föld alatti életterét az utak, közművek és építkezések miatt.
A beszélgetés során Dezsényi Péter kiemelte, hogy a budapesti fák nem csak díszítő elemek, hanem a város élhetőségének kulcsai. Az ökoszisztéma-szolgáltatások – a hűtés, a csapadékvíz-menedzselés, a levegőszűrés – nagyjából hetvenöt százalékáért ők felelnek. Ezért a Főkert tavaly év elején technológiaváltásba kezdett: nem csupán a fákat, hanem a teljes zöldfelület-fenntartást új alapokra helyezték. Három fő területre fókuszálnak: a talajjavításra, a vízmenedzsmentre és a növényalkalmazásra.
A talajgazdálkodási reform már zajlik.
Budapesten sok helyen építési hulladékkal szennyezett, rossz minőségű talajok vannak, de a parkokban is gyakran hiányzik a szerves anyag és az élővilág. A Főkert funkcionális növényzet telepítésével, televényépítéssel javítja a talaj szerkezetét, hogy az új fák erősebb gyökérzetet fejlesszenek. Amikor lecserélnek egy fát, mindig feljavított, szerkezeti talajba ültetik az újat, és ugyanezt a szemléletet viszik át a többi növénykultúrára is a következő tíz évben.
A vízmenedzsment szintén kulcskérdés. A leglátogatottabb parkokban – Margitsziget, Városmajor, Vérmező, Gellért-hegy, Feneketlen-tó környéke, Népliget, Pápai tér és mások – automatikus öntözőrendszereket telepítenek, amelyek távfelügyelettel működnek. Ahol nem lehetséges az öntözés, ott víztartó technológiákkal dolgoznak, hogy a csapadékot helyben tartsák. A Városligetben már harmincöt-negyven százalékban működik ilyen rendszer, és a tervek szerint a jövőben még több parkban jelenik meg.
A harmadik nagy lépés a növényalkalmazás forradalma.
Nem csak egy-egy fajt cserélnek le, hanem teljes ökológiai fordulatról van szó: növényi közösségeket, társulásokat és élőhelyeket hoznak létre ahelyett, hogy monokultúrákban gondolkodnának. Így sokkal ellenállóbb zöldfelületek alakulhatnak ki. A Főkert most készíti az új, klímaváltozás-kori sorfa- és parkfalistát – várhatóan másfél hónap múlva mutatják be. Ezen a listán a magaskőris és a vadgesztenye helyett például a világoskőris bizonyos fajai, a keskenylevelű kőris vagy más, jobban tűrő nemzetségek kerülhetnek előtérbe. Dezsényi Péter hangsúlyozta, hogy a budapesti fák jövője nem a teljes eltűnésről, hanem a megújulásról szól.
Nemzetközi példákat is tanulmányoznak. Bécsben különösen szoros az együttműködés – Dezsényi Péter ott is dolgozott korábban –, de Skóciában is látták, hogyan változik a klíma. Magyarországon, különösen a Balkánnal együtt, különösen súlyos a helyzet 2022 óta, ezért a budapesti fák átalakítása évtizedes folyamat lesz.
A magánkertek tulajdonosait is érinti a kérdés.
A Főkert szakemberei szakmai szervezeteken keresztül, konferenciákon és kommunikáción keresztül igyekeznek segíteni: szemléletváltást szorgalmaznak, hogy mindenki megértse és elfogadja a szükséges változásokat. Így a budapesti fák megújulása nem csak a közterületeken, hanem a magánkertekben is sikeresebb lehet.
A folyamat hosszú lesz, de a Főkert elkötelezett. A budapesti fák átalakulása nem veszteség, hanem a jövőbe mutató lépés – egy élhetőbb, ellenállóbb városért.
A 2026-os országgyűlési választás egyértelmű eredménye azonnal megmozgatta a magyar pénzpiacokat. A kétharmados felhatalmazás hatására a forint látványos erősödést mutatott, a tőzsde emelkedett, a kötvényfelárak csökkentek, és a befektetők bizalma jelentősen nőtt. Vándlik Antal, az AKCENTA magyarországi kereskedelmi képviselője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában részletesen elemezte, miért következhetett be ez a gyors változás, és milyen gazdasági következményekkel járhat a következő időszakban. „Kétharmaddal nyert, ez egy olyan felhatalmazás, ami […]
