Budapest a festők szemével kiállítás hozza el a főváros varázsát a galériába

A Kieselbach Galériában most megnyílt kiállítás és a hozzá kapcsolódó impozáns könyv egyedülálló módon mutatja be, hogyan látták a magyar és külföldi festők Budapestet az elmúlt másfél évszázad során. Molnos Péter művészettörténész kurátori munkája révén közel száz kiemelkedő alkotás került a falakra magángyűjteményekből és közintézményekből, amelyek között akadnak ritka, korábban alig ismert felfedezések is. A projekt egyszerre tiszteleg a város előtt és nyit új kaput a festészet felé azok számára is, akik eddig kevésbé foglalkoztak művészettörténettel.

“A könyv és a kiállítás cáfolja azt a régi toposzt, hogy a magyar festők nem szerették Budapestet, hiszen rengeteg értékes mű született a főváros ihletésére.”

Budapest a festők szemével című kiállítás és könyv lenyűgöző betekintést nyújt a főváros festői ábrázolásába az elmúlt másfél évszázadban.

A Szent István körút és Falk Miksa utca sarkán álló Kieselbach Galéria termeiben június elejétől július közepéig ingyenesen járhatjuk be ezt a különleges válogatást. Molnos Péter kurátor évek óta érlelte az ötletet, és most egy közel négy és fél kilós, több mint ötszázötven reprodukciót tartalmazó kötettel együtt valósította meg. A kiállítás és a könyv együtt adja vissza azt a gazdag képet, amit a festők alkottak Budapest utcáiról, tereiről és jellegzetes pontjairól. Aki belép, azonnal érzi, hogy ez nem pusztán egy tárlat, hanem egy szeretetteljes városportré is.

A projekt mögött álló gondolat egyszerűen az volt, hogy a város iránti szeretet hidat képezhet a művészet felé.

Molnos Péter már korábban is készített tematikus köteteket, amelyekben a festészetet más nézőpontokból mutatta be, például a múzsák vagy a divat összefüggésein keresztül. Ezúttal Budapest lett az a természetes kapu, amelyen keresztül bárki könnyebben beléphet ebbe a világba. A kurátor gyerekkora óta járja a főváros utcáit és tereit, ezért különösen közel áll hozzá a téma. Az ötlet körülbelül négy-öt évvel ezelőtt kezdett formát ölteni, és most végre egy átfogó, nagy súlyú munkában öltött testet. A galéria hagyományai szerint a kötet több borítóval is megjelent, hogy minél szélesebb közönséget szólítson meg.

Az időintervallum egészen a tizenkilencedik század harmincas éveitől a hetvenes évekig terjed.

Az első jelentős alkotások Rudolf Alt osztrák festő akvarelljei közül kerültek ki, aki többször is járt Budapesten és részletesen megörökítette a Duna-parti látképeket, az akadémiát és más frekventált helyeket. Ezután következnek a historizáló és akadémikus stílusú panorámák, majd a huszadik század elejének modernebb megközelítései. A kiállítás végén már a hetvenes évek figuratív, kissé mágikus realizmusát képviselő művek is helyet kaptak. Így egy szép ív rajzolódik ki a városábrázolások történetében, amely egyszerre mutatja a stílusok változását és Budapest állandó vonzerejét.

Külön termeket szenteltek néhány kiemelkedő alkotónak, akik programszerűen festették a várost.

Vaszary Jánosnak egész terem jutott, ahol a húszas-harmincas évek elegáns dunaparti korzójának hangulata elevenedik meg, tele szép ruhás hölgyekkel és figyelmes tekintetekkel. Kontuly Béla képei a Rózsadomb magaslati pontjáról készültek, onnan tekint le a Margitszigetre és a hidakra, ezért különösen tágas és légies kompozíciók. Perlrott-Csaba Vilmos korábban kevésbé ismert budapesti vásznai most kerültek elő nagyobb számban, köztük több mint egy méter magas művek a Nyugati pályaudvarról, a Lánchídról és a Rókus-kápolna környékéről. Ezek a képek most először láthatók együtt ilyen összefogottan.

A képek zöme magángyűjtőktől és közgyűjteményekből került elő.

A Kiscelli Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is jelentős anyaggal járult hozzá a kiállításhoz, de a legtöbb alkotás magántulajdonból érkezett. A kutatás során derült ki igazán, hogy mennyi értékes budapesti témájú festmény létezett eddig szétszórva különböző gyűjteményekben. Korábban sok műkritika azt hangoztatta, hogy a magyar festők inkább Nagybányát, Szentendrét vagy külföldi városokat festettek, és Budapestet elhanyagolták. Ez a kiállítás és a könyv most először mutatja meg átfogóan, hogy ez a kép nem volt teljes. A szétszórt művek egy helyen való bemutatása így egyfajta szemléletváltást is hozhat.

A kiállítás hat teremben közel száz válogatott művet vonultat fel.

Ez az aranycsapat, amit a kurátor és a galéria csapata állított össze a sokkal nagyobb anyagból, amit a könyv tartalmaz. A stílusok íve az akadémizmustól a historizmuson át a fauvizmuson, a Nyolcak művészetén és az École de Paris hangulatán keresztül vezet el a későbbi figuratív alkotásokig. Minden teremnek megvan a maga karaktere, és a látogató lépésről lépésre haladhat a város festői történetében. A könyvben szereplő ötszázötven mű közül ezek a legfontosabbak kerültek a falakra, így aki a galériában látottakat szeretné otthon is forgatni, annak érdemes minél hamarabb beszerezni a kötetet.

A megnyitó este felejthetetlen élményt nyújtott a résztvevőknek.

Mácsai Pál, a festő fia is eljött, hogy édesapja művészetét népszerűsítse a nagyközönség előtt. Bereményi Géza, Budapest ikonikus írója és dalszerzője szintén ott volt, csakúgy, mint Másik János, aki eljátszotta az ismert Budapest című dalt. A galériában alig fért a sok érdeklődő, és az este hangulata még sokáig melengette a szervezők szívét. Ilyen pillanatokban érzi az ember igazán, hogy egy kiállítás nem csak képekről szól, hanem közösségről és közös emlékről is.

Aki most látogat el a galériába, nemcsak gyönyörködhet, hanem el is mélyülhet a témában a könyv segítségével.

A kötetet a galériában lehet megvásárolni, és a korábbi tapasztalatok szerint a harmadik hétre általában elfogy, ezért érdemes időben rohanni érte. A kiállítás egyelőre hétköznapokon látogatható, de a nagy érdeklődés miatt később hétvégén is nyitva lehet, erről a galéria oldalán érdemes tájékozódni. Molnos Péter és a Kieselbach Galéria csapata ezzel a munkával ismét bizonyította, hogy a magyar festészet kincsei megérdemlik a figyelmet és a gondos bemutatást. Aki szereti a várost és a képeket, annak ez a nyár egyik legszebb programja lehet.