A jelenlegi közel-keleti konfliktus egyik legkritikusabb pontja a hormuzi-szoros helyzete, amely nemcsak a regionális hatalmak, hanem az egész világ energiaellátása szempontjából stratégiai jelentőségű. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint a tűzszünet ellenére a felek közötti bizalmatlanság és Irán gazdasági nehézségei miatt nehéz gyors megoldást találni. A nukleáris program korlátozása mellett a szoros nyitva tartása vált a tárgyalások kulcskérdésévé, ami közvetlen hatással lehet az európai és magyar fogyasztókra is.
„A hormuzi-szoros ma már fontosabbá vált az irániak kezében, mint maga a nukleáris program.”
A hormuzi-szoros stratégiai jelentősége miatt a közel-keleti konfliktus kimenetele hosszú távon is befolyásolja a világpiaci olajárakat és az energiaellátás biztonságát.
Az elmúlt hónapokban a térségben zajló események rávilágítottak arra, hogy a tűzszünetek ellenére milyen könnyen eszkalálódhatnak a helyzetek. Csicsmann László szerint az amerikai stratégia az eszkaláció és a deeszkaláció váltakozásán alapul, hogy nyomást gyakoroljanak Iránra a megállapodás érdekében. Ugyanakkor a bizalom hiánya miatt a részletes egyezségek elérése lassú folyamatnak ígérkezik. A nemzetközi atomenergia-ügynökség jelentései szerint Irán dúsítási tevékenysége továbbra is aggodalomra ad okot, miközben a szoros feletti de facto ellenőrzés újfajta nyomásgyakorlási eszközzé vált.
Az eszkalációs hullámok és a közvetlen csapások története mutatja a konfliktus intenzitását.
Április óta tűzszünet van érvényben, de rendszeres megsértések jellemzik azt. A közelmúltban Irán rakétákat indított Izrael felé, amire válasz érkezett, majd az amerikai beavatkozás következett a helikopter incidens után. Trump elnök próbálta mederben tartani az eseményeket, és két napos bombázás után bejelentette a műveletek szüneteltetését, mivel közeledik a megállapodás. Ez a megközelítés jól illeszkedik abba a stratégiába, amelyben a katonai fenyegetés a tárgyalási pozíció erősítését szolgálja. A felek azonban továbbra is óvatosak, mert a korábbi tapasztalatok szerint a megállapodások után is folytatódhatnak a feszültségek.
Irán nukleáris programja továbbra is a nemzetközi figyelem középpontjában áll.
A dúsítás mértéke elérte a hatvan százalékot, és a készletek nagysága jelentős, körülbelül négyszáznegyven kilogramm. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség határozata felszólítja Iránt az átláthatóságra, de tavaly májustól nincs hatékony nemzetközi ellenőrzés a létesítmények felett. Ez lehetővé teszi, hogy a technológia megmaradjon, még ha egyes központokat támadások érnek is. A kilencven százalékos dúsítás felé tett lépések egyértelműen fegyverminőségű anyagot jelentenének, ami miatt a korlátozás elengedhetetlen a stabilitás szempontjából. Észak-Korea példája mutatja, hogy egyszer elért szint után nehéz visszafordulni.
A nemzetközi közösség egyetért abban, hogy Irán nukleáris ambícióit korlátozni kell.
Az európai államok is támogatták az ügynökség határozatát, így széles körű konszenzus alakult ki. Ugyanakkor Irán jogot formál az urándúsításra, de a civil célokra szánt öt százalékos határ felett már aggályos a szint. A tíz évvel ezelőtti megállapodás mára elavult, és az új tárgyalások bilaterális formában zajlanak közvetítőkön keresztül. Ha sikerül egy keretegyezményt kötni a hétvégén, az meghosszabbíthatja a tűzszünetet és elindíthatja a részletes tárgyalásokat. A bizalomhiány azonban komoly akadályt jelent, hiszen korábbi tárgyalások katonai akciókkal végződtek.
Izrael álláspontja jelentősen eltér az amerikai megközelítéstől a rezsimmel folytatott párbeszédet illetően.
Jeruzsálem nem bízik abban, hogy a jelenlegi iráni vezetés betartja a megállapodásokat, és inkább rezsimváltást vagy erősebb nyomást szeretne. Ez a nézet független az izraeli belpolitikai helyzettől, és a korábbi nukleáris egyezség legnagyobb ellenzője is Izrael volt. A háború folytatása bizonyos politikai előnyöket hozhat a választások előtt álló vezetésnek. Ha az Egyesült Államok megállapodik Iránnal, az Izrael számára kockázatot jelenthet, mert a rezsim időt nyerhet a program folytatására. Ezért a békefolyamatban Izrael közvetlen részvétele vagy támogatása nélkül nehezen képzelhető el tartós megoldás.
A hormuzi-szoros feletti ellenőrzés vált Irán számára a legfontosabb nyomásgyakorlási eszközzé.
A szoros ideiglenes lezárása és a hajókra kivetett védelmi díjak révén Teherán jelentős bevételre tesz szert, miközben a globális olajáramlást is befolyásolja. Napi százharminckilenc millió dolláros veszteséget szenved el ugyanakkor az iráni gazdaság a blokád miatt, ami súlyosbítja a már meglévő válságot. Az amerikai blokád április közepe óta akadályozza az iráni olajexportot, elsősorban Kína felé. Még egy esetleges megállapodás esetén is kérdéses, hogy Irán mennyire tartja majd nyitva tartósan a hajóutat, hiszen ez a karja most erősebbnek tűnik a nukleárisnál. A tengeri aknák és a kíséretes hajók jelenléte tovább növeli a bizonytalanságot a kereskedők körében.
Az iráni gazdaság és a rezsim stabilitása komoly belső nyomás alatt áll.
Az infláció nyolcvannégy százalékos, az élelmiszereké pedig százhúsz százalékos szinten mozog, miközben a lakosság nagy része alacsony jövedelemből próbál megélni. A háború ugyanakkor patriotizmust váltott ki, és még a kisebbségek is az egység mellett álltak ki az ország elleni támadások idején. Ez átmenetileg megerősítette a rezsim pozícióját, de a gazdasági nehézségek hosszú távon destabilizálhatják a helyzetet. A vallási vezetés háttérbe szorulni látszik, és egyre inkább katonai jellegű döntéshozatal figyelhető meg. Jelenleg nem rajzolódik ki olyan belső vagy külső ellenzéki erő, amely képes lenne átvenni az irányítást vagy széles támogatottságot szerezni.
A béke kilátásai rövid távon továbbra is bizonytalanok maradnak.
A károk, amelyeket a konfliktus okozott az olaj- és gázinfrastruktúrában, akár egy-két évig is eltarthatnak a helyreállítással. Ez azt jelenti, hogy az olajárak tartósan magasabb szinten maradhatnak a háború előtti értékeknél. Az Öböl-menti államok, mint Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek, igyekeznek távol maradni a közvetlen harcoktól, mert számukra a stabilitás és a befektetői bizalom a legfontosabb. Ha káosz törne ki Iránban, az regionális hatásokkal járna, ezért inkább a jelenlegi rezsimmel való együttélést részesítik előnyben. Magyarország és Európa számára ez magasabb energiaárakat és bizonytalan ellátást jelenthet az elkövetkező hónapokban.
A tárgyalások sikerének kulcsa a bizalomépítés és a részletes ellenőrzési mechanizmusok kialakítása lenne.
Egy egyszerű egyoldalas dokumentum a tűzszünet meghosszabbítását eredményezheti, de a valódi korlátozásokhoz több hónapos vagy éves munka szükséges. Az irániak a befagyasztott pénzeszközök felszabadítását is igénylik, amit az amerikai oldal a nukleáris előrelépésekhez kötne. A szoros feletti szuverenitás elismerése azonban valószínűleg nem része az egyezségnek. Mindezek miatt a szakértők szerint a konfliktus folytatódása várható, és precedens teremtődött a közvetlen iráni-izraeli összecsapásokra. A globális energiaellátás szempontjából ezért érdemes figyelemmel kísérni a hormuzi-szoros körüli fejleményeket.
Péterfy Bori énekesnő és színésznő nyara mindig mozgalmas, tele színházi próbákkal, koncertekkel és személyes találkozásokkal a közönséggel. A közelmúltban a Jazzy Rádió egyik délelőtti adásában mesélt arról, hogyan talál egyensúlyt a két szakma között, és mi tartja benne a lelkesedést több mint húsz év után is. A beszélgetés rávilágított arra, hogy a nyári hónapok sem hoznak igazi lazítást, inkább újabb inspirációkat és kihívásokat. A művésznő őszintén beszélt a libabőr koncertről, […]
