A magyar gazdaság három-négy éve tartó stagnálása most már nyíltan megmutatkozik a munkaerőpiacon is.
Februárban a munkanélküliségi ráta 4,9 százalékra emelkedett, ami tízéves csúcsot jelent, miközben a foglalkoztatottak száma enyhén csökken. Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Kamasz Melinda és László Csaba mellett részletesen boncolgatta a KSH friss adatait, és elmagyarázta, mit jelent mindez a hétköznapi emberek és a vállalatok számára.
„Tehát az idei év eleje most már nem csak a foglalkoztatás csökken, hanem a munkanélküliség is emelkedik, romlik a munkaerőpiacnak az állapota.”
A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában Kamasz Melinda és László Csaba köszöntötte a hallgatókat, majd telefonon keresztül Hornyák Józsefet, a Portfolio.hu elemzőjét. A beszélgetés fókuszában a friss foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok álltak, amelyek egyértelműen mutatják: a magyar gazdaság nem acélos állapotban van már évek óta.
Hornyák József szerint az elmúlt három év stagnálása eddig nem okozott tömeges leépítéseket, a munkaerőpiac viszonylag jól bírta a nyomást.
Tavaly még főleg demográfiai okok miatt csökkent a foglalkoztatottak száma: egyre többen mentek nyugdíjba, és kevesebb fiatal lépett be a piacra. A ráta stabil maradt, ám a munkanélküliség nem emelkedett. Idén februárban azonban fordult a kocka. A ráta 4,9 százalékra ugrott – ez 0,5 százalékpontos növekedés egy év alatt, és tízéves csúcs.
A változás mögött már nem csak demográfia áll. A vállalatok láthatóan óvatosabbak lettek. Csoportos leépítések száma nőtt, az álláskeresők pedig egyre hosszabb ideig maradnak munka nélkül. Aki elveszíti az állását, már nem talál olyan gyorsan újat, mint 2022-ben, amikor a 3-4 százalék alatti munkanélküliség szinte teljes foglalkoztatást jelentett. Most a cégek behúzták a kéziféket: új pozíciókat alig hirdetnek, mert nem látják a gyors fellendülés jeleit.
Külön érdekesség, hogy az amerikai trendekkel ellentétben Magyarországon még nem az AI a fő bűnös.
Bár egyre több cég használ mesterséges intelligenciát, Hornyák József szerint a leépítések oka elsősorban a gyenge megrendelések és a gazdasági környezet. A szolgáltató szektor és a fehérgalléros munkavállalók helyett inkább az ipar, a feldolgozóipar és az építőipar szenved. Itt alacsony a megrendelésállomány, így kevesebb embert kell foglalkoztatni. Ráadásul a minimálbér 11 százalékos emelése is plusz nyomást jelent a vállalatoknak, miközben a gazdaság nem nő.
A kereseti adatok is izgalmas képet festenek.
Januárban a bruttó átlagbér 860 ezer forint körül alakult – elsőre elképesztőnek tűnik. Ám ez az adat megtévesztő: a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénze torzítja az átlagot. Hornyák József és a Portfolio számításai szerint e nélkül a béremelkedés csupán 8 százalék körül mozog, a valós bruttó átlag pedig 720 ezer forint környékén lenne. A KSH rendszeres kereseti adatai még ennél is alacsonyabbat mutatnak, 700 ezer forint alatt.
Területi különbségek is látszanak.
Budapest és Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megyék továbbra is az élen járnak a bérekben, míg a megyék többségében az átlagkereset el sem éri az országos szintet. A munkanélküliség tekintetében Kelet-Magyarország és Észak-Magyarország szenved leginkább: itt már 7-8 százalékos rátákat is mérnek, miközben az ország egész területén emelkedett a szám.
A szakmák között is nagy az eltérés.
Normál esetben a pénzügyi szolgáltatások, az IT, az energiaipar és a tudományos tevékenység vezet. Januárban azonban a közigazgatás ugrott előre a fegyverpénz miatt – ideiglenesen 2,3 millió forintos bruttó átlagot mutatott. Hamarosan rendeződik a kép, és újra az IT és a pénzügyek lesznek az élen. A legrosszabbul fizetett ágazatok továbbra is a vendéglátás, a mezőgazdaság, az építőipar és az egyéb szolgáltatások. Itt Hornyák József szerint továbbra is jellemző a fekete foglalkoztatás, a borítékos fizetés.
A beszélgetés végén érdekes statisztikák is előkerültek.
A KSH friss adatbázisa szerint például a légi forgalmi irányítók bruttó átlaga közel 4 millió forint. A látványsportokban még magasabbak a számok: az NB I-es focisták átlaga 4,8 millió, a 30-40 év közötti sportolóké 2,8 millió forint. Utána azonban meredeken csökken a fizetés.
Összességében a műsor tanulsága világos: a magyar munkaerőpiac érzékeny szakaszba érkezett. A stagnáló gazdaság, a demográfiai nyomás és a vállalati óvatosság együttesen formálja a képet. Hornyák József szerint a következő hónapok adatai még pontosabb képet adnak majd arról, hogy tartós-e a romlás, vagy csak átmeneti jelenség. Aki most tervezi a karrierjét vagy váltást fontolgat, érdemes figyelnie ezeket a trendeket – mert a piac már nem olyan befogadó, mint pár éve.
Miért emelkedett 4,9 százalékra a munkanélküliségi ráta 2026 februárjában? A három éve tartó gazdasági stagnálás miatt a vállalatok óvatosabbak lettek, csoportos leépítések indultak, és aki elveszíti az állását, már nehezebben talál újat.
Mennyit torzít a fegyverpénz a bruttó átlagbér adatokon? A januári 860 ezer forintos bruttó átlagot jelentősen felfelé húzta a rendvédelmi dolgozók hathavi illetménye. E nélkül a reális növekedés csupán 8 százalék, az átlag 720 ezer forint körül lenne.
Mely ágazatokban a legnehezebb most a helyzet? A feldolgozóipar, az építőipar és a gyártás szenved leginkább a gyenge megrendelések miatt, míg a szolgáltató szektor és az IT kevésbé érintett – itt még nem az AI, hanem a gazdasági környezet a fő probléma.
A magyar média már most is nehéz helyzetben van, július 1-től pedig újabb csapás érkezik: A kormány visszaállítja a reklámadót. A 7,5 százalékos kulcs a 100 millió forint feletti reklámbevételre vonatkozik a közzétevőkre, de a hirdetők is számíthatnak másodlagos kötelezettségre, különösen a Google, Meta vagy influencerek esetében. Kövesdy Attila adózási szakember a Jazzy Business Class műsorában Kamasz Melinda és László Csaba mellett részletesen boncolgatta a változásokat, az adminisztratív terheket és […]
