Emberi agy nélkül nincs kiugró üzleti siker az AI korában

A mesterséges intelligencia korában a vállalkozói döntéshozatal alapvetően átalakul, mivel az AI hatékonyan kezeli az információk összegyűjtését és elemzését. Mégis az emberi agy és a hozzá kapcsolódó kreativitás, valamint a kockázatvállalási hajlandóság marad a meghatározó tényező a kiemelkedő üzleti eredmények elérésében. Ángyán Balázs tapasztalatai és gondolatai alapján a siker kulcsa nem az AI vak követése, hanem az attól való tudatos eltérés.

“Ha mindenki ugyanazokat az AI által generált tanácsokat követi, akkor mindenki ugyanazt csinálja, és legfeljebb átlagos, 7-10 százalékos nyereséget ér el, míg a valódi áttörések azoktól jönnek, akik saját egyedi gondolataikkal és nagyobb kockázattal hoznak döntéseket.”

Az emberi agy a mesterséges intelligencia korában is nélkülözhetetlen a vállalkozások hosszú távú sikeréhez.

Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője egy beszélgetés során fejtette ki, hogy az AI hiába vált egyre erősebbé az adatok kezelésében, a valódi üzleti áttörésekhez továbbra is emberi gondolkodásra van szükség. A gépek kiválóan gyűjtenek információt és készítenek terveket, de ha mindenki ugyanazt az eszközt használja, akkor mindenki ugyanarra az eredményre jut. Éppen ezért a siker azoké lesz, akik mernek eltérni az átlagtól és saját kreatív ötleteiket viszik bele a folyamatba. Ez a felismerés adja az alapját annak a gondolatnak, hogy az AI korában az emberi agy szerepe nem csökken, hanem felértékelődik. A keleti bölcsektől a legfrissebb kutatásokig sokan rámutattak már, hogy a siker gyakran a megszokottól való eltérésből születik, és ez most az AI megjelenésével még inkább igaznak tűnik.

Az AI már ma is lenyűgözően jól végzi az információgyűjtést, az elemzést és a forgatókönyvek elkészítését.

Egy vállalkozói döntés öt fő fázisra bontható, először adatokat gyűjtünk, aztán elemezzük azokat, majd terveket és forgatókönyveket vázolunk fel, ezt követően döntünk, végül végrehajtjuk az elképzelést. Az AI az első három lépésben ma már elképesztően hatékony, gyorsabban és több információt dolgoz fel, mint amennyit egy ember egyedül képes lenne. Ha azonban mindenki ugyanazokat az AI eszközöket használja ugyanarra a célra, akkor nagy valószínűséggel nagyon hasonló válaszokat kap, és ennek következtében hasonló lépéseket tesz. Így könnyen kialakulhat egy helyzet, ahol számos vállalkozás ugyanazt csinálja, és emiatt nehéz kitűnni a tömegből. Gondoljunk csak bele, hogy egy gazdasági rádióműsor indításához az AI milyen tanácsot adna, és mennyi hasonló tartalom születne ebből világszerte.

Az átlagos eredmények eléréséhez elég az AI-t követni, de a kiemelkedéshez nagyobb kockázatot kell vállalni.

Ha minden vállalat az AI javaslatait követi, akkor várhatóan 7-10 százalékos árbevétel arányos nyereséget érnek el, ami tisztességes, de nem kiugró teljesítmény. Aki ennél többet akar, annak ki kell lépnie abból a komfortzónából, amit az AI ajánl, és saját ötletekkel, nagyobb kockázatvállalással kell előállnia. Ez a lépés azonban kétélű fegyver, lehet belőle óriási siker, de ugyanúgy óriási bukás is. A kockázat közgazdasági értelemben nem feltétlenül rossz dolog, egyszerűen csak azt jelenti, hogy az eredmény eltérhet attól, amit előre vártunk, akár pozitív, akár negatív irányba. Azok a vezetők, akik csökkentik a kockázatot az AI segítségével, kisebb mértékben nyernek vagy veszítenek, míg a nagyobb merészséget mutatók kiugró eredményeket érhetnek el.

A befektetési szakmában régóta megfigyelhető, hogy az átlagtól eltérő megközelítések hozzák a legnagyobb eredményeket.

Aki tőzsdeindexet vásárol, az az átlaggal együtt mozog, és ugyanazt a hozamot éri el, mint a többség. Ezzel szemben azok, akik egyedi stratégiát követnek, mint például Warren Buffett vagy Soros György, gyakran kiemelkedő sikereket értek el a saját módszereikkel. Ugyanakkor nem minden egyedi megközelítés vezet sikerre, hiszen volt példa arra is, hogy Nobel-díjas közgazdászok által kidolgozott modellek rosszul mérték fel a kockázatokat, és komoly veszteségeket okoztak. Az AI korában ugyanez a dinamika érvényesül, az átlagot követve biztonságos, de közepes eredmény jön, míg az egyedi emberi gondolat nagyobb nyereséget vagy nagyobb veszteséget hozhat. Érdekes módon ez a minta évszázadok óta ismétlődik az üzlet és a politika világában egyaránt.

Az AI rendszerek akkor a legmegbízhatóbbak, ha specifikus kérdéseket teszünk fel nekik, de az emberi intuíciót nem tudják pótolni.

Nagy adathalmazok elemzésében az AI rendkívül erős, különösen akkor, ha pontosan megfogalmazzuk, hogy mire vagyunk kíváncsiak, mert így csökken a tévedés, azaz a hallucináció esélye. Egyes modellek már magas IQ teszteken is kiemelkedő eredményeket érnek el, ami azt mutatja, hogy az adatfeldolgozásban felülmúlják az átlagos emberi képességeket. Azonban a vállalkozói intuíció, az a fajta belső érzés, ami azt súgja, mikor érdemes kockázatot vállalni és mikor nem, csak akkor alakul ki, ha valaki sokszor, akár több száz vagy ezer alkalommal hoz döntéseket saját maga. Ángyán Balázs saját tapasztalata szerint egy 78 oldalas szakdolgozat bírálatát, benne komoly matematikai modellekkel, az AI tíz másodperc alatt olyan szintre hozta, ami kilencvenöt százalékban egyezett a saját emberi értékelésével. Ez mutatja az eszköz erejét, de azt is, hogy az intuíció fejlesztése nélkül nehéz hosszú távon jól használni ezeket a rendszereket.

Az oktatásban és a mindennapi életben nehéz megtalálni az egyensúlyt az AI használata és a saját gondolkodás fejlesztése között.

Ma sokan aggódnak amiatt, hogy a diákok AI-val írják meg a házi feladataikat és szakdolgozataikat, miközben a munkahelyeken már elvárás, hogy a munkavállalók hatékonyan használják ezeket az eszközöket. A dilemma abban rejlik, hogy a gyakorlás, például egy matematikai probléma saját kézzel történő megoldása fejleszti az agyat és az intuíciót, ami később segíthet az AI válaszainak helyes értelmezésében is. Ha a fiatalok ezt a gyakorlatot kihagyják, akkor később nehezebben fogják átlátni, mikor hibázik az AI, vagy mikor érdemes eltérni a javaslatától. Ugyanakkor a jövő munkaerőpiacán készségszinten kell majd promptolni és használni az AI-t, így valahol egyensúlyt kell találni a két igény között. Az emberi agy fejlődése szempontjából ez az egyik legizgalmasabb kérdés a következő évtizedben.

A jövő vállalkozásainak sikerét az dönti el, hogy a vezetők mennyire mernek az AI által javasolt úton túl gondolkodni és cselekedni.

Az információgyűjtésre és elemzésre érdemes használni az AI-t, mert sokkal gyorsabban és hatékonyabban végzi, mint az ember. A döntési szabadságot azonban meg kell tartani, és saját egyedi gondolatokat, valamint a kockázatvállalási hajlandóságot kell belevinni a folyamatba. Így lehet elérni, hogy egy vállalkozás ne csak átlagos legyen, hanem kiemelkedjen a többiek közül. Az emberi agy kreativitása és bátorsága az, ami az AI korában is megkülönbözteti a sikereseket az átlagostól, és ez a felismerés segíthet abban, hogy ne hagyjuk, hogy a gépek teljesen átvegyék a gondolkodást. Aki ezt a kettősséget jól kezeli, annak nagyobb esélye van a tartós sikerre.

• Miért hoz az AI átlagos eredményeket, ha mindenki használja? Mert statisztikai alapú, az átlagot adja vissza, így ha mindenki ugyanazt kapja, mindenki ugyanazt csinálja, és nem lesz differenciálódás a piacon. Az egyedi emberi gondolat hiányzik belőle.
• Hogyan lehet az AI-t jól használni anélkül, hogy elveszítenénk az emberi előnyt? Úgy, hogy az információgyűjtésre és elemzésre használjuk, de a döntésnél és a végrehajtásnál megtartjuk a saját egyedi gondolatainkat és a kockázatvállalási hajlandóságunkat.
• Miért fontos az intuíció fejlesztése még az AI korában is? Mert az intuíció, ami sok gyakorlásból alakul ki, segít felismerni, mikor érdemes eltérni az AI javaslatától, és ez a képesség nélkül nehéz nagy sikereket elérni vagy elkerülni a nagyobb bukásokat.