Egy friss európai uniós javaslat jelentősen megkönnyítheti a vállalkozások alapítását és határokon átnyúló működését.
Szabó Dániel, a Portfolio makrogazdasági elemzője a Business Classban értékelte a tervet, és tanácsot adott a lottónyeremények kezeléséhez is.
„Mindenkinek azt tanácsolom, hogy menjen be hétfőn dolgozni, hogyha ő nyeri meg ezt a lottonyereményt.”
A beszélgetés témája az Európai Unió új, úgynevezett 28. rezsimre vonatkozó javaslata volt.
Ez egy párhuzamos szabályozási keretet jelentene, amely mellett a tagállamok saját szabályai is megmaradnának. A lényeg, hogy egy egységes, egyszerűbb cégjogi formát vezetnének be az egész Unióban választhatóan.
Jelenleg a cégalapítás országról országra nagyon eltérő. Magyarországon például ügyvédet kell fogadni, ami költséges lehet, más tagállamokban pedig még lassabb és drágább az eljárás. A 28. rezsimmel akár 100-1000 eurós, vagy egyes elképzelések szerint akár 1 eurós törzstőkével, online, mindössze 48 órán belül lehetne céget alapítani, közjegyző és bonyolult ügyintézés nélkül.
Ez különösen a startupoknak és az innovatív vállalkozásoknak jelentene nagy előrelépést. Az Európai Unió belső piaca ugyanis ma még töredezett a különböző nemzeti szabályozások miatt. Nem az uniós szintű szabályozás a fő probléma, hanem a tagállamok saját adminisztratív terhei – erre jó példa a magyar építkezési vagy felújítási engedélyezési folyamat, ahol a szabályok döntő többsége nem Brüsszelből, hanem Budapestből érkezik.
Dániel szerint ez a javaslat inkább finomhangolás, egyfajta kapudrog a mélyebb integráció felé.
Hosszabb távon kiegészülhet a tőkepiaci unióval, azaz a megtakarítási és befektetési unióval, amely segítené, hogy az európai lakossági megtakarítások eljussanak a növekedési potenciállal rendelkező cégekhez. Európában rengeteg tőke pihen a bankokban, míg az Egyesült Államokban ez a pénz startupokba és innovatív vállalatokba áramlik.
Természetesen vannak hiányosságok is. A 28. rezsim jelenleg nem oldja meg a cégfelszámolási eljárások egységesítését, pedig a startupok kilencven százaléka csődbe megy. Emellett az adózás továbbra is nemzeti hatáskörben marad, így nincs veszélye tömeges adóoptimalizálásnak vagy országváltásnak.
A beszélgetésben szóba került az uniós túlszabályozás kérdése is.
Példaként említettük a GDPR-t vagy az AI-szabályozást. Bár ezek bonyolultak, az európai értékek – mint a munkavédelem, adatvédelem vagy etikus gyártás – fontosak, és hosszú távon előnyt jelenthetnek. Európának vannak sikertörténetei, mint a francia Mistral AI, amely hatékonyabb lehet egyes amerikai megoldásoknál.
Összességében a 28. rezsim segítheti az uniós versenyképességet Kínával és az USA-val szemben, ha a tagállamok támogatják. Szabó Dániel szerint ez jó irány, de nem varázslat – a valódi változáshoz több integrációra van szükség. A hallgatók SMS-ei pedig azt mutatták, hogy a magyar vállalkozók és a hétköznapi emberek egyaránt nyitottak az egyszerűbb szabályokra, amelyek valóban segítik a növekedést anélkül, hogy feladnák a mértékletességet a mindennapokban.
Dr. Szalóczi Beáta házi gyermekorvos szerint az alapellátás komoly kihívásokkal küzd Magyarországon. Az elöregedő orvosgárda, a finanszírozási nehézségek és a struktúra hiányosságai miatt sürgősen változtatni kell, hogy vonzóbbá váljon a pálya a fiatalok számára is, és a betegek jobb ellátást kapjanak. "Az alapvető és legfontosabb az az lenne, hogy finanszírozási szempontból támogatni kell a rendszert. Tehát anélkül nem megy." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f128f8f-a90c-6432-9df3-4353927410b3/download A magyarországi orvosi alapellátás jelene és jövője A Business Class […]