Geri Ádám gasztrotörténeti kutató, író, a Gasztrorégész friss könyve a szocialista Magyarország gasztronómiai emlékeit hozza közelebb az olvasókhoz. Tényekre épülő, mégis szórakoztató fejezetekben ismerhetjük meg a korabeli ételek és helyek történetét. Ez a kötet hidat képez a generációk között az ízek nyelvén.
“A gasztrorégész könyv nem csak nosztalgiát ébreszt, hanem segít tisztábban látni a múltat és megérteni, hogyan alakultak ki azok az ízek, amelyek ma is velünk élnek.”
A gasztrorégész könyv izgalmas módon ötvözi a tényeket a szórakoztatással a szocialista gasztronómia világában.
A Geri Ádám által jegyzett kötet nem egyszerű receptgyűjtemény vagy anekdota gyűjtemény. Inkább egy gondosan összeállított kutatómunka eredménye, amely újságcikkekre, szemtanúk beszámolóira és korabeli dokumentumokra épül. Az olvasó így hiteles képet kap arról, milyen volt az étkezés a gulyás kommunizmus idején. A szerző szórakoztató stílusban tálalja az információkat, hogy mindenki számára élvezhető legyen a téma. A könyv huszonhat ikonikus ételt, italt és vendéglátóegységet mutat be, de a hangsúly mindig a történeteken van, nem a puszta adatokon.
A kutató pontosan Geri Ádám gasztrotörténeti kutató, író, a Gasztrorégész néven vált ismertté a gasztronómia történetének rajongói körében.
Ő blogot is vezet ezen a néven, ahol már évek óta osztja meg felfedezéseit a nagyközönséggel. A most megjelent könyv részben ezen írások összefoglalása, de számos teljesen új fejezetet is tartalmaz, amelyeket kifejezetten a kötethez írt. A szövegeket átdolgozta, kiegészítette újabb képekkel és receptekkel ott, ahol ez indokolt volt. Így a Bélszínróló vagy a Mesesajt történetéhez praktikus útmutatót is kap az olvasó, aki otthon is kipróbálhatja a klasszikusokat. A blogról a könyvig vezető út tehát nem egyszerű másolás volt, hanem alapos szerkesztői munka.
A gulyás kommunizmus fogalma sokakban mosolygást vált ki, mégis komoly gasztronómiai örökséget takar.
Ebben a korszakban alakultak ki azok az ételek és helyek, amelyek ma is felbukkannak a családi történetekben vagy a piacon. A könyv nem ítélkezik, hanem bemutatja, hogyan alakult a mindennapi étkezés a tervgazdálkodás és a hiánygazdaság körülményei között. Sok termék túlélte a rendszerváltást, mások eltűntek, de az emlékeik elevenen élnek. Geri Ádám kutatása rávilágít arra is, hogy a külföldi viccek mögött gyakran valós jelenségek álltak, amelyeket érdemes alaposabban megismerni.
A Pilóta keksz már jóval a szocialista korszak előtt is létezett, ezt hiteles források bizonyítják.
Sokan azt hiszik, hogy ez a keksz a kommunizmus találmánya, pedig a kutatások szerint már 1943-ban is gyártották. A könyvben Geri Ádám részletesen utánajár ennek a történetnek, és megmutatja, hogyan vált ikonikussá a későbbi évtizedekben. Ma is kapható, és sokan nosztalgiával gondolnak rá, amikor meglátják a polcon. Ez az egyik példa arra, hogyan élnek tovább bizonyos termékek generációkon át.
A mézes maszkó és a szatósboltok a maguk idejében a hétköznapi élet részei voltak.
Ezek a helyek szolgáltak alapul a mai bisztrók és gyorséttermek elődeiként. A könyvben Geri Ádám bemutatja, milyen szerepet töltöttek be a városi emberek életében, különösen Budapesten és a nagyobb városokban. Sokan ma is emlékeznek a jellegzetes illatokra és a kiszolgálásra. A szerző szórakoztatóan meséli el, hogyan alakultak ezek a helyek a korabeli viszonyokhoz igazodva.
A hekk és a Bélszínróló ma is velünk él, és ez is része a könyv történetének.
A Balaton mentén vagy Budapesten még mindig találkozhatunk hekkel, ami a nyári strandolás elmaradhatatlan kísérője maradt. A Bélszínróló pedig a hetvenes-nyolcvanas évek egyik nagy slágere volt, sok háziasszony próbálta utánozni otthon. Geri Ádám a könyvben recepteket is közöl, így aki szeretné, pontos arányokkal készítheti el a klasszikust. Ezek a túlélő ételek hidat képeznek a múlt és a jelen között.
A telefonbár ma már szinte elképzelhetetlen ötletnek tűnik, mégis valóság volt.
Az asztalokhoz tartozó telefonok és számok segítségével lehetett ismerkedni, ami akkoriban izgalmas újdonságnak számított. A könyvben Geri Ádám szórakoztatóan ír erről a helyről, amely a rendszerváltás után hamar eltűnt. Ma már nevetve gondolunk rá, de akkor sokan komolyan vették ezt a fajta szórakozást. Ez is mutatja, mennyire változott azóta a vendéglátás és az ismerkedés világa.
A labdarúgó-világbajnokság és a tészta története városi legenda vagy valóság.
Geri Ádám utánajárt annak a pletykának, hogy az 1986-os vb-n a magyar válogatott rossz szereplését a tészta okozta volna. A könyvben bemutatja a kutatás eredményét, és eloszlat néhány félreértést. Hasonlóan jár utána annak is, hogy Kádár János valóban mondott-e valamit a krumplilevesről, vagy ez is Hofi Géza találmánya. Ezek a történetek jól mutatják, hogyan keverednek a tények a szóbeszéddel az idők során.
A receptek a könyvben nemcsak nosztalgiát keltenek, hanem gyakorlati segítséget is nyújtanak.
A Bélszínrólóhoz több változatot is közöl a szerző, köztük korabeli újságokból idézett különlegességeket. Van például egy paradicsomos, jénaiba sütött verzió, amit olaszosnak neveztek el, bár az olaszok valószínűleg másképp gondolták volna. Aki ma is szeretné kipróbálni, pontos leírást kap hozzá. Így a könyv nem csak olvasmány, hanem főzőkönyv is egyben.
A gasztrorégész könyv országos érdeklődésre tarthat számot, mert sok termék még ma is jelen van.
A piros arany például mindenhova eljutott, és ma is alapvető fűszernek számít sok háztartásban. Geri Ádám Budapestet hangsúlyozza ugyan, de olyan történeteket is felidéz, amelyek az egész országot érintették, például az űrhajós ajándékait vagy a válogatott szurkolását. A kötet ezért kortól és lakóhelytől függetlenül érdekes lehet bárki számára, aki kíváncsi a múlt ízeire.
Milyen források alapján készült a gasztrorégész könyv? Újságcikkek, szemtanúk elbeszélései és korabeli dokumentumok alapján állította össze Geri Ádám a fejezeteket, így minden állítás tényeken nyugszik, mégsem száraz az előadásmód.
Milyen szerepet kapnak a receptek a könyvben? Több fejezetben, például a Bélszínrólónál és a Mesesajtnál is találunk házilag elkészíthető változatokat, sőt korabeli újságokból idézett különleges recepteket is.
Miért érdemes elolvasni ezt a könyvet a fiatalabb generációknak is? Mert a szórakoztató történeteken keresztül elevenedik meg előttük egy olyan kor, amelyet csak szüleiktől, nagyszüleiktől hallottak, és így jobban megérthetik a mai ízek és szokások gyökereit.
Kajdi Csaba Cyla, a Jazzy Rádió műsorvezetője és influenszer nemrég tért haza egy Ibusz szervezésű ciprusi útról, ahol utazó nagykövetként fedezte fel a sziget történelmi és gasztronómiai kincseit. A csoportos utazás előnyeit emeli ki, miközben bemutatja Larnaca négyezer éves városát, a Szent Lázár templomot és Páfosz lenyűgöző régészeti helyszíneit. Az Afrodité sziklájának legendája, a ciprusi konyha ízei és a sziget éghajlata is központi szerepet kapnak az élménybeszámolóban. "A csoportos utazásnál […]
