A tavalyi szinthez képest átlagosan 12,5 százalékkal csökkentek a gyümölcsárak, a 2020 előtti olcsó évek azonban már nem térnek vissza. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a forint, a kínálat, a fagykár és az importverseny együttes hatásáról beszélt.
“A 2020 előtti árak kevésbé fognak visszatérni.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A piacon hagyott összeg sokaknak már fáj, a statisztika mégis korrekcióról beszél.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában azt mondta, a tavalyi gyümölcsárakhoz képest átlagosan 12,5 százalékos mérséklődés látszik. Az erősebb forint és a bővülő kínálat húzta lefelé a pultot, a 2025-ös fagykár viszont még mindig ott van az emlékezetben. 2026-ban több gyümölcsvonalon jobb termés körvonalazódik, a kép ezért derűsebb, mint egy éve. Az öt-hat évvel ezelőtti árszint ettől még távol marad.
A gyümölcsárak mögött a szállítás is ott dolgozik, ezért születnek furcsa párok a pulton.
Egy kiló banán sokszor olcsóbb, mint egy kiló alma, noha a banán a világ másik feléről érkezik. A banánt hatalmas teherhajók hozzák, a fajlagos szállítási költség szinte eltűnik a mennyiségben. Az almát közúton kell mozgatni, ott a fuvardíj már jobban rányomja magát az árra. Ugyanez a logika működik a déligyümölcsöknél és a vágott virágnál is: a konténerhajó lenyomja a költséget, a magyar termelőnek pedig egyre erősebb importversennyel kell számolnia.
A szilva útja jól mutatja, milyen hosszú láncon jut el a gyümölcs a magyar vásárlóhoz.
A tétel gyakran spanyol gyarmati múltú országokból megy először Spanyolországba, onnan pedig tovább Európa más részeire, így Magyarországra is. Latin-Amerikában nagy volumenben terem a gyümölcs, ez lenyomja a világpiaci árat. A fogyasztónak ez szezonon kívül is tele pultot ad, a dinnye már itthon is egyre látványosabban jelen van az év nagyobb részében. A magyar termelőnél ugyanez a nyomás a szezonban a jövedelmezőséget viszi el.
Kajsziból és őszibarackból idén jobb év körvonalazódik, a szilva története viszont csavaros.
A fák annyira telítettek, hogy a szilva egy része idő előtt lehullott, ezért az ár eddig érezhetően nem engedett. Almából, körtéből, őszibarackból, kajszibarackból, meggyből és cseresznyéből viszont árcsökkenés látszott. Termelői oldalon 30-50 százalékos esés is előfordult, a vásárlói oldalon is érződött a korrekció. A gyümölcsárak tehát nem egyszerre mozognak, termékvonalanként más a kép.
A KSH átlagára és a szupermarket polca gyakran elválik egymástól.
A stúdióbeszélgetés idején egy láncban 300 forintért is lehetett kilogrammonként almát venni, miközben a KSH átlagos fogyasztói ára 500 forint fölött járt. A különbség onnan jön, hogy más a nagyvárosi szupermarket, más a falusi piac, és más a nagybani. A régió, a fizetőképes kereslet és a kereskedő kockázata mind beleszól. Ezért fordulhat elő, hogy valaki a boltban olcsónak érzi ugyanazt a gyümölcsöt, amit a hivatalos átlag drágának mutat.
A legnagyobb árrés a lánc végén gyűlik össze, a kis termelőnek kevés szelet marad.
Egyetemi példában a banánt felszeletelik: az ültetvényen dolgozónak 1-2 százalék jut, a nagy kereskedőnek gyakran 20-40. A szupermarket azzal érvel, hogy megveszi az árut, és időre el kell adnia, ezért viseli a legnagyobb kockázatot. A gyakorlatban az importverseny miatt a magyar kistermelő sokszor lejjebb viszi a saját hasznát, hogy egyáltalán a piacon maradjon. Alma már Lengyelországból is érkezik, a kínálat pedig akkora, hogy az alkalmazkodás kényszer, nem ízlés kérdése.
Az idei nyár aszályt, vízhiányt és hőkupolát hozott, a szakmai nyelvbe pedig bekerült az almageddon.
A 2025-ös fagykárnál kisebb volt az idei tavaszi fagy, a nyári hő viszont újabb csapást mért. Pásztor Szabolcs szerint a termelők már számolnak azzal, hogy harminc év múlva Magyarországon olyan klíma lehet, mint ma Törökországban. Almából idén nagyjából 130-140 ezer tonna várható, és ez a tavalyi gyenge évnél is szűkebb. Lesz alma a magyar pulton, a nagyobb rész azonban importból jön, elsősorban Lengyelországból.
A lengyel mezőgazdaság gyorsan alkalmazkodik, és ez a boltban is látszik.
Ha kifogy a magyar tétel, hamar megjelenik a lengyel. A kajszi és az őszibarack a Kárpát-medencében egyre melegebbnek érzi a nyarat, Lengyelországban ezek a kultúrák jobban megélnek, a burgonyánál is hasonló a helyzet. A lengyel szereplők a termékstruktúrát a piachoz igazítják, és ez a véna a bútorban vagy a ruházatban is előjön. A 2008-as válságot recesszió nélkül vészelték át, a vendég szerint ez a piaci reflex a gyümölcsösben is dolgozik.
Sokan akkor is a hazait keresik, ha a lengyel olcsóbb, és erre van neve a szakirodalomban.
A home bias azt jelenti, hogy a vásárló a hazai termelőt, a hazai munkát és a saját gazdaságot támogatja a kosarával. Magyarországon a műtrágyahasználat kevésbé intenzív, mint sok nyugat-európai nagyüzemben, ahol hektáronként akár tízszeres adag is előfordul. Az ízélmény is számít: van importtétel, amelynek alig van íze, a hazai gyümölcsnél pedig gyakran megmarad a karakter. A covid után sokan visszamentek a kiskertbe, a magok és a kerti eszközök kereslete megugrott, és ez a szokás részben megmaradt.
A közvetlen termelői kosár és a szombati kispiac a bizalomra épül.
Budapesten is sokan mennek kisebb piacra a hétvégi asztalra valót megvenni, mert ismerik az arcot, és tudják, honnan jön a hús, a zöldség, a gyümölcs. Az éves előfizetéses kosaraknál is ez a logika működik: meghatározott helyről érkezik a heti adag. Pásztor Szabolcs szerint a mezőgazdaságban a nagyobb kérdés a business mindset, vagyis az, hogy a termelő a piac rezdüléseit figyeli-e, vagy a megszokott kultúrát erőlteti. Az idősödő gazdálkodói korfa és a kukoricához tapadó beidegződés miatt szerinte piacképesebb szerkezet kellene.
A dinnye a vendég kedvence, és ezen a piacon is átalakult a kínálat.
A görögdinnye cukortartalma magas, a szezon végén is van még jó tétel, közben megjelentek a kisebb, hűtőbe könnyebben beférő darabok. A komfort és a kisebb háztartás ezt a formát keresi, az import pedig a szezon előtt és után is kitölti a pultot. A gyümölcsárak tehát nemcsak a termésen múlnak, hanem azon is, milyen méretet, ízt és származást választ a vásárló. A Business Class beszélgetése azzal zárult, hogy a pulton van korrekció, a kertben viszont már az alkalmazkodás dönt.
Mennyivel csökkentek a gyümölcsárak a tavalyihoz képest? Átlagosan 12,5 százalékkal, az erősebb forint és a javuló kínálat mellett. A 2020 előtti árszint ettől még nem tér vissza.
Miért beszélnek almageddonról 2026-ban? Az idei magyar almatermés 130-140 ezer tonna körül várható, ez a tavalyi gyenge évnél is szűkebb. A pulton így nagyobb arányban jelenik meg az import, főként a lengyel alma.
Hol keletkezik a legnagyobb haszon a gyümölcsön? A lánc végén, a nagy kereskedőnél gyakran 20-40 százalék. Az ültetvényen dolgozónak 1-2 százalék jut, a magyar kistermelő pedig az importverseny miatt sokszor a saját hasznát viszi lejjebb.
A Netrisk marketing vezetője, Csepregi Dániel a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában arról beszélt, hogy a személyi kölcsön kamata két év alatt 18 százalékról 14 százalékra esett, a kalkulátoron pedig már 10 százalék alatti ajánlat is elérhető. Júniusban több mint 155 milliárd forint ment ki ezen a piacon, a hitelkiváltás pedig akár egymillió forintot is megspórolhat egy átlagos szerződésen. "Egy ötmillió forintos, öt évre szóló szerződésnél a havi törlesztő […]
