library_music

> Business Class+ Gazdaság+ Tőzsde/Befektetés

Az ipar és a szolgáltatások adtak lendületet a GDP-növekedésnek

today2026.09.01. 1

Háttér
share close

A Központi Statisztikai Hivatal második becslése szerint 2026 második negyedévében 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint az ipar és a szolgáltatások adták a lendületet, a beruházások és az aszály viszont lefelé húztak.

“Az ipari teljesítmény Magyarországon most már kezd kilábalni abból a gödörből, amiben az elmúlt években láttuk.”


Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De…
Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!


A magyar gazdaság 1,7 százalékkal bővült 2026 második negyedévében az egy évvel korábbihoz képest.

A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője elemezte a KSH második, már részletes becslését. Az előző negyedévhez viszonyítva fél százalékos volt a növekedés, az első közlésben szereplő 0,4 százalékot a hivatal minimálisan feljebb módosította. Az éves bázisú 1,7 százalékos GDP-növekedés mögött jól látszik, mely ágazatok húztak és melyek fogták vissza a teljesítményt.

Az ipar 3,7 százalékos éves bővülése a termelési oldal leglátványosabb fordulata.

Ebből a feldolgozóipar 2,7 százalékkal nőtt, ami Varga Zoltán szerint már életjel a hosszú visszaesés után. A külső kereslet továbbra is visszafogott, a német ipar a magas energiaárak miatt nehezen talál magára. A magyar adatok így is erősebbek, mint az idei első negyedév 0,8 százalékos ipari plusza.

A szolgáltatások közel kétszázalékos növekedése ismét egyensúlyban tartotta a gazdaságot.

A kereskedelem önmagában 1,7 százalékkal bővült, és ez húzta a termelési oldalt. Az elmúlt években, amikor a mezőgazdaság és az ipar gyengébb volt, a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás tartotta a tempót. A senior elemző szerint ez a szerkezet mentette meg az országot a recessziótól.

A háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékos reálnövekedést mutatott.

A tényleges fogyasztás 4,1 százalékkal emelkedett. A számítást nem a fogyasztóiár-indexszel, hanem a GDP-deflátorral korrigálták, amely a GDP-ben szereplő termékek és szolgáltatások árváltozását méri. A belső kereslet tehát továbbra is a felhasználási oldal fő támasza.

A mezőgazdaság 12,4 százalékos zuhanása az idei aszály számlájára írható.

Ez a visszaesés enormis, a teljes GDP-ben azonban a mezőgazdaság súlya mindössze 5-6 százalék. Varga Zoltán úgy számol, a harmadik negyedév is gyenge lehet ezen a területen. A mostani GDP-növekedés így is összejött, mert az ipar és a szolgáltatások ellensúlyozták a kiesést.

A beruházások 6,3 százalékkal csökkentek éves összevetésben.

Az állami oldalon az uniós források elmaradása évek óta fékezi a bővülést. A vállalatoknál a korábbi magas hitelkamatok és a gyenge kereslet miatt a kedvezményes hitelek gyakran megtakarításban vagy pénzügyi eszközben landoltak. Az első negyedévben még csak éppen csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás, a másodikban már érezhető a visszaesés.

Az uniós források beérkezése kulcskérdés lesz a következő negyedévekben.

Az állami beruházások ettől lendületet kaphatnak. A piaci alapon, támogatás nélkül finanszírozott vállalati fejlesztések akkor indulnak be, ha a kereslet helyreáll. Varga Zoltán szerint valamennyi hatás átgyűrűzik a magánszektorba is, a tempót azonban a piaci kereslet szabja meg.

Az erős forint hónapok óta nyomot hagy a külkereskedelmi mérlegen.

Az import 6,3 százalékkal nőtt éves bázison, az export csak 1,8 százalékkal. A belső fogyasztás felpörgette a behozatalt, a külső kereslet pedig visszafogta a kivitelt. Az erősödő forint olcsóbbá tette az importot, a magyar exportot viszont a külföldi vevőknek drágábbá tette.

A GDP-növekedés szerkezete kettős képet mutat a nyár végén.

Az ipar és a szolgáltatások adták a lendületet, a fogyasztás tartotta a felhasználási oldalt. A beruházások és a nettó export lefelé húztak. A Business Class vendége szerint a következő időszakban az uniós pénzek érkezése és a kereslet helyreállása dönti el, tartós marad-e a bővülés.


  • Miért nőtt 1,7 százalékkal a magyar GDP a második negyedévben? Az ipar 3,7 százalékos és a szolgáltatások közel kétszázalékos bővülése, valamint a háztartások 4,5 százalékos reálfogyasztása adta a pluszt. A KSH második becslése az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos növekedést mutat.
  • Mi fogta vissza a gazdasági teljesítményt? A mezőgazdaság 12,4 százalékkal esett az aszály miatt, a beruházások 6,3 százalékkal csökkentek. Az export csak 1,8 százalékkal nőtt, miközben az import 6,3 százalékkal bővült.
  • Mikor indulhatnak be újra a beruházások? Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint az uniós források érdemi érkezése az állami oldalt megmozgathatja. A piaci alapú vállalati fejlesztésekhez a kereslet helyreállása kell.

Hasonló tartalmak:

Vihar előtti csend a lakáspiacon, 2027 hozhatja a fordulatot
Merz népszerűsége a mélyben van

Az aszály fékezte, a szolgáltatások és az ipar viszont megnyomták a GDP-növekedést
A vártnál nagyobbat nőtt a GDP a második negyedévben

Írta: Jazzy Rádió

Rate it

Előző bejegyzés

Ai edukacio

> Business Class+ AI

AI-edukáció nélkül egyre nehezebb felismerni a hamis tartalmat

A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class Digitális jelen rovata Királyházi Csabával, a MIEF tagjával, a MI-t látsz Alapítvány alapítójával és Németh Judittal, a MIEF tagjával, a MI-t látsz Alapítvány operatív vezetőjével járta körül, hogyan tanítható meg a tudatos AI-használat, és hol csúszik össze a valóság a generált videókkal. "Mindig ott kell legyen a folyamat végén az emberi döntés." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1a5d94-f045-6e36-a4c6-772a1918dff5/download A mesterséges intelligencia ma már e-mailt ír, képet rajzol és szinte […]

today2026.09.01. 158 2