Hormuzi-szoros rejtett játszmái: béke vagy újabb válság a közel-keleten?

A június 25-i Business Class adásban Csicsmann László közel-kelet szakértő elemezte az USA és Irán között létrejött 14 pontos egyetértési nyilatkozatot, amely 60 nappal meghosszabbítja a tűzszünetet, ugyanakkor számos nyitott kérdést hagy a Hormuzi-szoros és a nukleáris program kapcsán. A szakértő szerint a megállapodás egy fejezetet lezár a február 28-án kezdődött konfliktusból, de a térség többi szereplőjének biztonságpolitikai érdekeit nem feltétlenül szolgálja teljes mértékben.

“Az iráni rezsim számára a háború egyfajta legitimációt hozott, miközben a nemzetközi közösség az iráni emberekről szinte nem is beszél.”

A tűzszünet meghosszabbítása ellenére komoly kételyek övezik a közel-keleti békefolyamatot.

A svájci tárgyalásokon igyekeznek rendezni a legfontosabb vitás pontokat, ám a technikai részletek kidolgozására a rendelkezésre álló idő talán nem elegendő. A megállapodás ugyan elindít egy béketárgyalási folyamatot, de közben olyan hírek érkeznek, amelyek szerint a 61. naptól kezdve díjat kell fizetni a hajóknak a Hormuzi-szoroson való áthaladásért. Ez a lépés közvetlenül befolyásolhatja az olajárakat és a globális kereskedelmet. A szakértő hangsúlyozza, hogy a tűzszünet meghosszabbítása önmagában nem garantálja a tartós megoldást.

A Hormuzi-szoros stratégiai szerepe miatt új díjak jelenhetnek meg

Az olajárak a közelmúltban visszatértek a 74 dolláros szintre, ami már közel áll a február 28-a előtti értékekhez. Ugyanakkor a hajózás teljes helyreállítása nem történik egyik napról a másikra, mivel tengeri aknák maradhatnak a területen, és az iráni iszlám forradalmi gárda továbbra is befolyásolja az útvonalakat. A kereskedelmi hajók így kvázi az iráni partvizek közelében haladnak, Omán pedig szintén érintett a kérdésben. Mindkét állam abban érdekelt, hogy valamilyen címen, például környezetvédelmi vagy szolgáltatási díj formájában bevételre tegyen szert. Ezt a törekvést nehéz lesz megállítani, hiszen a Hormuzi-szoros földrajzi helyzete nem változtatható meg.

Az iráni rezsim stabilitása a háború utáni időszakban

Az Egyesült Államok korábbi katonai lépései után a legfőbb vallási vezető helyére katonai vezetés és a forradalmi gárda került, ami sokak szerint rosszabb helyzetet teremtett a nyugati világ számára. Az iráni tüntetők, akik december 28. óta az utcára vonultak, most kevés nemzetközi védelmet kapnak, és a média is kevésbé foglalkozik az iráni civilek sorsával. A háború ugyanakkor legitimációt adott a rezsimnek, miközben az elnyomás és a kivégzések folytatódtak az elmúlt hetekben is. A 300 milliárd dolláros újjáépítési alap, amelyet magánpénzből kap Irán, megerősítheti a rendszer stabilitását, mivel pénzzel sok közszolgáltatási problémát, például az energia- és vízhiányt lehet enyhíteni. Hatalmi harcok azonban várhatók a forradalmi gárda, a reformer Pezeshkian elnök és a keményvonalas erők között, valamint Khamenei szerepe is meghatározó marad.

Izrael aggályai és a regionális pozíciók változása

Izraelben mind a lakosság, mind a vezetés úgy látja, hogy a tárgyalássorozat nem szolgálja az ország érdekeit, és az amerikai fél nem veszi kellőképpen figyelembe Izrael biztonsági szükségleteit. Netanyahu miniszterelnök ugyan sokat köszönhet Trump elnöknek a korábbi beavatkozások miatt, de Izrael számára a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a jelenlegi iráni rezsim legitimációt kapna és pénzügyi támogatást is. A háború eredményeként Irán katonailag meggyengülhetett, regionális pozíciója azonban sokak szerint erősödött a proxik, például a Hezbollah és a Hamász révén. A jelenlegi megállapodás ezeket a fenyegetéseket nem említi, így Izrael számára a rezsimváltás elmaradása kedvezőtlen fejlemény.

A nukleáris program korlátozása és a 60 százalékos dúsítás kérdése

Irán bejelentette, hogy elérte a 60 százalékos urándúsítást, ami jóval meghaladja az ipari célokra szükséges 5 százalékos szintet, de még nem éri el a fegyveres felhasználáshoz szükséges 90 százalékot. A megállapodás részeként lehetőség van arra, hogy ezt az uránkészletet visszahígítsák polgári célokra nemzetközi ellenőrzés mellett. Ez az amerikai érdekeket szolgálhatja, ugyanakkor a végső ár még kérdéses. Trumpék eredeti célja az volt, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverhez jutását, és a megállapodás sikeressége ezen múlik majd. A 2015-ös megállapodás 3,67 százalékos maximális dúsítást írt elő, így a mostani egyezség szigorúsága a következő hetek tárgyalásain dől el.

A gázai övezet helyzete és a palesztin területek

A gázai övezetben tavaly október óta van tűzszünet, de ez nem jelenti a harcok teljes megszűnését, és Izrael nem vonult ki teljesen a Hamász fegyverletételére hivatkozva. Egyre nagyobb területeket tart továbbra is megszállás alatt, miközben Trump béketerve, amely nemzetközi erők bevetését irányozta elő, egyelőre nem valósul meg. Az újjáépítésre szánt források sem érkeztek meg kellő mértékben, így a humanitárius helyzet nem javul jelentősen. Izraelben október 27-ig választásokra készülnek, és a közvéleménykutatások szerint a lakosság nagy része támogatja az izraeli védelmi erők ottmaradását a gázai övezetben és Libanonban is. Ez a sem háború, sem béke állapot hosszú távon fenntarthatatlannak tűnik.

Jövőbeli konfliktusok kilátásai a térségben

Az amerikai szenátus nem kötelező érvényű határozata szerint az Egyesült Államoknak vissza kellene vonnia katonáit a Perzsa-öböl térségéből és az iráni konfliktusból. Ez arra utal, hogy Washington hosszú távon nem feltétlenül tartja fenn jelenlegi jelenlétét. Irán ragaszkodik ahhoz, hogy Ománnal közösen elismerjék szuverenitását a Hormuzi-szoros felett, ami nemzetközi jogi vitákat gerjeszthet a szabad áthaladás jogával kapcsolatban. A szakértő borítékolja, hogy újabb és újabb konfliktusok fognak kirobbanni Irán és Izrael között a regionális pozíciók miatt. Az Egyesült Államok szerepe ezekben a jövőbeli eseményekben még nem tisztázott teljesen.

• Hogyan befolyásolhatja a Hormuzi-szoroson szedett esetleges díj az olajárakat? A hajózás helyreállítása lassú lesz aknák és ellenőrzés miatt, az új díjak pedig emelhetik a szállítási költségeket, így az olajárak 74 dollár körüli szintje nem feltétlenül marad stabil.
• Miért kaphat legitimációt az iráni rezsim a háború után? A konfliktus egységet teremtett a rendszer körül, a 300 milliárd dolláros támogatás pedig segíti a közszolgáltatások javítását, miközben az elnyomás folytatódik.
• Miért aggódik Izrael a jelenlegi amerikai-iráni folyamattól? A rezsim megerősödése és a proxik, például a Hamász és a Hezbollah tevékenysége nem kerültek napirendre, miközben Izrael az amerikai támogatás nélkül korlátozottan tud fellépni.