Józsefváros önkormányzata egyedi, háromszintű szabályozást vezet be a rövid távú szálláskiadásra, hogy védje a lakosok lakhatását anélkül, hogy teljesen feladná a turizmusból származó bevételeket. Dr. Udvarhelyi Éva Tessza alpolgármester a Jazzy Rádió FM90.9 műsorában részletesen ismertette a kompromisszumot, amely a jelenlegi három és fél százalékos arány befagyasztására épül. Ez a megközelítés jobban illeszkedik a kerület sajátosságaihoz, mint a teljes tiltás, és lehetőséget ad a fokozatos változásra.
“A három szempontnak – a lakhatás védelmének, a turizmus bevételeinek és a kerület élhetőségének – kellett kompromisszumos megoldást találni, ami nem lehetetleníti el teljesen ezt a tevékenységet, de gátat szab az elszállásnak.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
A Józsefvárosban bevezetésre kerülő szabályozás a rövid távú szálláskiadásra egyedi egyensúlyt teremt a lakhatási válság és a turizmus között.
A budapesti lakáspiac jelenleg súlyos kihívásokkal küzd, ahol az elérhető és megfizethető albérletek száma rendkívül alacsony, és ez az egész fővárost érinti. A rövid távú szálláskiadás, mint az Airbnb vagy a Booking.com platformjain történő vendégfogadás, egyre nagyobb arányban vonja el a lakásokat a helyben élőktől. Ezért a Józsefvárosi Önkormányzat egy átgondolt, nem egyszerű tiltásra épülő rendszert dolgozott ki, amely több mint másfél éve készült elő. A cél az volt, hogy ne ürüljön ki a kerület, ugyanakkor a turizmus előnyeit is megőrizzék a közösség számára.
A rövid távú szálláskiadás szabályozása Józsefvárosban azért vált szükségessé, mert a lakhatási helyzet egyre súlyosabbá válik a kerületben és Budapesten. Nagyon kevés az elérhető, megfizethető áru albérlet, és a lakások nagyobb aránya a turistákat szolgálja ahelyett, hogy ott élő családoknak adna otthont. Az emberek szívesen laknak a város szövetében, nem pedig elszigetelt hotelekben, amikor turistaként érkeznek, de ez nem mehet a helyiek rovására. A jelenlegi arány körülbelül három és fél százalék az összes lakáson belül, és ezt az értéket szeretnék megőrizni. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a kerület ne váljon túlterhelt turisztikai zónává, ahol a mindennapi élet ellehetetlenül.
A három fő szempont – a lakhatás védelme, a turizmusból származó bevételek és a kerület élhetősége – határozta meg a szabályozás irányát.
Az önkormányzatnak több százmillió forint bevétele származik ezekből a tevékenységekből, amit közszolgáltatások finanszírozására fordítanak, így a lakosok közvetlenül profitálnak belőle. Ugyanakkor nem szeretnék, ha a lakások aránya tovább nőne a turisták javára, mert az rontaná az albérleti piacot és a közösségi kohéziót. A kompromisszum keresése során világossá vált, hogy teljes tiltás nem reális opció egy olyan kerületben, ahol sok rászoruló ember él, és a bevételekre szükség van a fejlesztésekhez. Ezért egy olyan rendszert alakítottak ki, amely korlátoz, de nem lehetetlenít el.
A kerületi szintű korlátozás három és fél százalékban maximálja a rövid távú szálláshelyek arányát az összes lakáshoz képest. Ez azt jelenti, hogy új helyek csak akkor nyílhatnak, ha valahol megszűnik egy korábbi tevékenység, így a teljes szám nem növekszik. Eredetileg négy százalékot terveztek, de a társadalmi egyeztetés után szigorítottak ezen. A befagyasztás megakadályozza az elszállást, és időt ad a kerületnek az alkalmazkodásra. A rendszer felmenő jellegű, tehát a meglévő szálláshelyeket nem érinti visszamenőlegesen, ami védi a befektetéseket és csökkenti a vitákat.
A negyedek szintjén eltérő korlátokat állapítottak meg, mert Józsefváros különböző részei eltérő karakterűek és terheltségűek.
A belvárosi negyedekben, mint a Palota negyed és a Korvin negyed, már hét-nyolc százalék volt az arány, és ott a lakók jelezték, hogy ez túlzás. Ezekben a túlterhelt belső részekben öt százalékban maximálták a lehetőséget. A külső negyedekben viszont egy-két százalékos plafont szabtak, hogy ne tolódjon át oda a probléma. Ez a differenciált megközelítés segít kiegyenlíteni a terhelést, és elismeri, hogy bizonyos területeken van létjogosultsága a turizmusnak.
A társasházak szintjén húsz százalékos maximális arányt vezettek be, és új szálláshely csak a ház hozzájárulásával létesíthető. Ez kulcsfontosságú elem, mert sok társasház nehezen hoz döntéseket, és eddig nehezen védte meg magát a problémás esetekkel szemben. Ha egy ház úgy dönt, hogy nem akar rövid távú szállást, az önkormányzat ezt tiszteletben tartja. Emellett ha egy szálláshely pokollá teszi a ház életét, a közösség visszavonhatja a hozzájárulást, és a szabályozás ezt támogatja. A rendszer arra ösztönzi a feleket, hogy jobban kommunikáljanak egymással, és alakítsanak ki jó viszonyt.
A felmenő rendszer biztosítja, hogy senki ne veszítse el hirtelen a befektetését, és a változás fokozatos legyen a kerület életében.
Nem visszamenőleges jogalkotásról van szó, hanem a jövőre vonatkozó szabályokról, így a jelenleg működő helyek folytathatják tevékenységüket. Ez csökkenti a feszültséget az érintettek körében, és lehetőséget ad a társasházaknak, hogy felkészüljenek. Idővel a túlterhelt negyedekben csökkenni fog az arány, ahogy a természetes fluktuáció érvényesül. A lassú változás lehetővé teszi, hogy a közösség alkalmazkodjon anélkül, hogy hirtelen sokk érné a piacot.
A Józsefvárosi Önkormányzat képzéssorozatot és támogatást biztosít a társasházaknak, hogy meg tudják védeni a saját érdekeiket. A magyar társasházakban gyakran nehéz döntést hozni, és sokan nem ismerik a mozgásterüket. Ezért az önkormányzat kis okosokat ír, és képzéseket indít, hogy a közös képviselők és a lakók hatékonyabban használhassák a jogaikat. Ha egy ház többsége vagy a közgyűlés úgy dönt, akkor az új szálláshelyek nem jöhetnek létre automatikusan. Ez az elem különösen fontos azokban az esetekben, ahol egy-egy problémás vendégéjszaka tönkreteszi a ház nyugalmát.
A Terézvároshoz képest Józsefváros más utat választott, mert figyelembe kellett venni a kerület sajátosságait és anyagi lehetőségeit.
Terézváros gazdagabb kerületként megengedhette magának a teljes tiltást, de itt sok százmillió forintos bevételről van szó, amit szolgáltatásokra fordítanak. A lakosság vegyes, de sok rászoruló él itt, ezért nem lehet egyik napról a másikra lemondani ezekről a forrásokról. A kompromisszumos javaslat senkit nem tesz teljesen boldoggá, de ez a valóság egy ilyen döntésnél. A részvételi önkormányzás során több mint ezerötszáz ember véleményét kérték ki, és ez alapján szigorítottak a végleges koncepción.
A társadalmi egyeztetés eredményeként szigorúbb szabályozás született, ami jobban szolgálja a lakosok érdekeit. Az eredeti tervben még négy százalék szerepelt, de a lakosság visszajelzései alapján inkább a jelenlegi szint befagyasztása mellett döntöttek. Ez mutatja, hogy az önkormányzat nyitott a párbeszédre, és a lakók hangja számít. A folyamat során kiderült, hogy sokan elfogadják a turizmust, de nem akarják, hogy tovább terjedjen. Ez a modell más kerületek számára is példa lehet, hogyan lehet egyensúlyozni az ellentétes érdekeket anélkül, hogy radikális lépésekre kerülne sor.
A szabályozás hosszú távon javítja a kerület élhetőségét, miközben megőrzi a turizmusból származó előnyöket a közösség számára.
A fokozatos csökkenés a belső negyedekben teret ad a helyieknek, és csökkenti a konfliktusokat a lakók és a vendégek között. A jó gyakorlatot folytató szállásadók tovább működhetnek, ha betartják az együttélés szabályait és jó viszonyt alakítanak ki a házzal. Ez a kísérlet megmutathatja, hogy Magyarországon is lehetséges okos, helyi szintű szabályozás a rövid távú szálláskiadás területén. A Józsefvárosban bevezetett rendszer a lakhatás védelmét helyezi előtérbe anélkül, hogy feladná a város nyitottságát a látogatók felé.
Milyen szinten szabályozzák a rövid távú szálláskiadást Józsefvárosban? A szabályozás három szinten történik: kerületi szinten három és fél százalékos plafonnal, negyedi szinten eltérő korlátokkal az egyes részek terheltsége szerint, valamint társasházi szinten húsz százalékos maximummal és kötelező hozzájárulással.
Miért nem tiltották be teljesen, mint Terézvárosban? Mert Józsefvárosnak szüksége van a több százmilliós bevételre a közszolgáltatásokhoz, és a lakosság összetétele miatt nem engedhetik meg maguknak a teljes lemondást ezekről a forrásokról, ezért kompromisszumos, felmenő rendszert választottak.
Hogyan védi a rendszer a társasházakat a problémás esetektől? Új szálláshely csak a ház közgyűlési hozzájárulásával nyílhat, ha egy szálláshely tönkreteszi a ház életét a közösség visszavonhatja az engedélyt, és az önkormányzat képzést biztosít a társasházaknak a jogaik érvényesítéséhez.
A budapesti gyógyfürdők nyáron egyszerre küzdenek a tartós hőhullám okozta technikai és emberi nehézségekkel, miközben a Széchenyi fürdő fokozatos felújítása és az új dunai szabadstrand nyitása is zajlik. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. tapasztalatai szerint a vendégforgalom még így is stabilan 90 százalék fölött marad, de a turizmus további erősödése nélkül nehezen pótolható a Gellért fürdő bezárása miatti kiesés. A nyári programok és a gondos előkészületek azonban segítenek abban, […]
