Kamattartás a jegybanknál: stabil forint a turbulens időkben

A Magyar Nemzeti Bank tegnapi döntése szerint az alapkamat nem változott, továbbra is 6,25 százalékon maradt.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint ez a lépés elsősorban a forint védelmét szolgálja a geopolitikai bizonytalanság közepette, miközben a gazdasági növekedési kilátások óvatosabbak lettek az energiaárak miatt.

“A legfontosabb funkciója egyébként az, hogy stabilizálja a forint árfolyamát ebben a turbulens időben.”

A Magyar Nemzeti Bank tegnap kamattartásról döntött, így az alapkamat maradt 6,25 százalékon.

Ez a piac számára nem volt meglepetés, hiszen a szakértők többsége pontosan ezt várta. A döntés mögött azonban komoly gazdasági összefüggések állnak, amelyeket Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Jazzy Business Class Economy Class műsorában részletesen kibontott. Nemcsak a számokról volt szó, hanem arról is, hogyan érinti mindez a mindennapi életet, a hiteleket, a betéteket és a forint mindennapi értékét.

Először érdemes tisztázni, miért fontos egyáltalán az alapkamat. Ez a jegybanki irányadó ráta határozza meg, hogy a bankok milyen kamaton adnak hitelt a vállalkozásoknak és a lakosságnak, illetve milyen hozamot kínálnak a betétekre. Magyarországon azonban a kép árnyaltabb. Sokan élnek kamattámogatott konstrukciókkal, például háromszázalékos hitelekkel, miközben a kereskedelmi bankok gyakran nem versenyeznek a betétgyűjtésért, és akár nullaszázalékos kamatokat is kínálnak. Így az alapkamat nem elsősorban a hétköznapi üzletmenetet fűti, hanem a forint árfolyamának stabilizálását szolgálja. A külföldi befektetők ugyanis a magyar eszközöket akkor tartják vonzónak, ha megfelelő kamatprémiumot kapnak. Ez a prémium tartotta vissza az elmúlt másfél évben a forintot attól, hogy drasztikusan gyengüljön.

A régióban egyébként kiemelkedünk a magas kamatszinttel.

A lengyeleknél mintegy két százalékponttal alacsonyabb az alapkamat, a románoknál hasonló a szint, a cseheknél pedig még kedvezőbb. Ez a magasabb ráta azonban szükséges volt ahhoz, hogy a forint erősödő pályán maradjon. Emlékezzünk: bőven négyszáz tíz felett indultunk az euróval szemben, és eljutottunk háromszáz hetvenötig, mielőtt a közel-keleti konfliktusok miatti energiaár-emelkedés ismét kilengéseket okozott. Jelenleg háromszáznyolcvan és háromszázkilencven között mozog az árfolyam, ami ezekben a körülményekben meglehetősen stabilnak számít.

A jegybank kommunikációja is változott. Februárban még havi kamatdöntéseket jeleztek előre, most azonban ez az ajtó bezárult. Virovácz Péter szerint ez azt üzeni, hogy óvatos, megfontolt monetáris politikára van szükség. A jegybankelnök tegnap hangsúlyozta is az óvatosságot a világgazdasági bizonytalanság miatt. Emellett fontos üzenet volt a magas devizatartalékra való utalás. Ez lehetőséget ad arra, hogy a jegybank akár aktív intervencióval védje a forintot – például forintvásárlással, ha az árfolyam túlzottan gyengülne. A szakértő szerint ez a határozott kommunikáció elriasztja a spekulánsokat, és önmagában is stabilitást hozhat.

A közel-keleti események azonban továbbra is árnyékot vetnek a kilátásokra.

Az olaj- és gázárak ingadozása közvetlenül befolyásolja a magyar gazdaságot, hiszen energiaszegény országként erősen függünk az importtól. A jegybank friss előrejelzése szerint idén mindössze 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számolnak – ez jóval alacsonyabb a korábbi háromszázalékos várakozásoknál. Az infláció pedig átlagosan közel négy százalék körül alakulhat, az év vége felé akár öt százalék fölé is kúszhat. Ez a borúsabb kép az energiaárak hatásait tükrözi, de Virovácz szerint még mindig messze vagyunk a 2022-es húszszázalékos szintektől. Ha sikerülne tűzszünet vagy békemegállapodás a közel-keleten, akkor akár 2-2,5 százalékos növekedés is elérhető lenne, de erre egyelőre nem érdemes naivan számítani.

A április 12-i választások eredménye is befolyásolhatja a forintot, de jelenleg a piaci várakozások semlegesek. A befektetők nem tolódnak egyértelmű irányba, így bármilyen kilengés elképzelhető. A szakértő szerint kár most hosszú távú jóslatokba bocsátkozni – a piac majd a választások után reagál valójában, és utólag minden eredményhez megtalálják a magyarázatot.

Összességében a kamattartás a stabilitást szolgálja.

Magyarország nyitott gazdaságként különösen érzékeny az energiaárakra és a globális kockázatokra, ezért a magas kamatszint és a rugalmas eszközök – mint a devizatartalék – kulcsfontosságúak. A következő hónapokban a jegybank óvatos lépései és a geopolitikai fejlemények együtt határozzák majd meg, hogyan alakul a forint és a magyar gazdaság. Érdemes figyelemmel kísérni ezeket a folyamatokat, mert közvetlenül érintik a hiteleinket, a megtakarításainkat és a mindennapi kiadásainkat is. (karakter: 6124)

1. Miért döntött a jegybank a kamattartás mellett? A magas alapkamat elsősorban a forint árfolyamának stabilizálását szolgálja, és vonzóvá teszi a magyar eszközöket a külföldi befektetők számára a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságban.
2. Hogyan befolyásolják a közel-keleti események a magyar gazdasági kilátásokat? Az energiaárak emelkedése rontja a növekedési előrejelzéseket, ezért a GDP-növekedés 1,7 százalékra, az infláció pedig közel négy százalékra módosult idén.
3. Milyen szerepe lehet a magas devizatartaléknak? Lehetőséget ad aktív intervencióra, ha szükséges a forint védelme, így a jegybank akár forintvásárlással is megakadályozhatja a túlzott gyengülést.