Háromszáznegyven éve, 1686. szeptember 2-án ért véget a több mint két és fél hónapos ostrom, és Buda ismét keresztény kézre került. Sudár Balázs történész, turkológus a Business Classban azt mondta, a sikerhez európai erőátrendeződés, komoly logisztika és Lotharingiai Károly éles szeme kellett.
“A Duna vonala az, ami az egészet tervezi, mert a Dunán lehet szállítani a hadianyagot.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Pontosan 340 évvel ezelőtt foglalták vissza Budát a törököktől.
Sudár Balázs történész, turkológus a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában elevenítette fel, hogyan dőlt el 1686. szeptember 2-án a vár sorsa. A törökök nagyjából 145 évig ültek Buda falai között, és korábban többször is megpróbálták már visszavenni a helyet. A döntő fordulat mégsem egyetlen hőstettből nőtt ki, hanem abból, hogy Európa addigra felnőtt a feladathoz.
Az alapvető kérdés az erőegyensúly átrendeződése volt.
Sokáig az Oszmán Birodalom szervezésben járt Európa előtt, és emiatt a korábbi ostromok rendre elvéreztek. Anyagi erő, technika és főként a hadak összehangolása kellett ahhoz, hogy a magyar területek nagyjáról kiszorítsák a törököt. A Balkánon ez a lökés már nem volt elég, ott a csapást gyorsan visszafordították. Nekünk abban volt szerencsénk, hogy pont ekkor kerültünk vissza az európai térre.
Először Bécs alá mentek a törökök, és arra indult meg az ellenlökés.
1683-ban a bécsi ostrom majdnem sikerült, és elhárítani sem volt egyszerű. Kellett hozzá szerencse, és kellett hozzá a lengyel király. Az a sokk olyan európai mozgást indított el, hogy 1684-ben a seregek már Buda alá értek, de akkor még semmit sem tudtak kezdeni a várral. A sikertelen 1684-es ostrom tapasztalata és Lotharingiai Károly jelenléte két év múlva már elég volt a győzelemhez.
A pápának a koalíció összetartásában volt súlya.
Fegyvert, embert és pénzt is szerzett a vállalkozáshoz, de a döntő erőt nem ő adta. Abban viszont komoly szerepe volt, hogy Európa felsorakozott, és a franciák nem csaptak hátba a Habsburgokat. A súlyt a német területek vitték. A Habsburg monarchia csapatai álltak a legnagyobb számban Buda alatt, a hadjárat nagyjából százezer embert mozgatott.
Egy ilyen ostrom nem abból áll, hogy valaki odaér és megrohanja a falat.
Biztosítani kellett a logisztikát, el kellett szigetelni a török utánpótlást, és le kellett fogni a tartományi seregeket. Nem egyetlen sereg állt a vár alatt. Külön csapatok fedezték Fehérvár és Eger felől a terepet, mert a törökök folyamatosan zavarni akarták az ostromot. 1684-ben a védők és a külső seregek még jól játszottak össze. 1686-ban ez már nagyon rosszul működött török szempontból.
Az ostrom bő két és fél hónapig tartott.
1684-ben a hadmérnökök ránéztek a várra, és elavult, ócska erődítménynek tartották. Azt hitték, pikpak elveszik. Nem vették el. Európai szemmel valóban régi volt a rendszer, de ha elszántan védik, azok a falak is kitartanak. A törökök 1541-től folyamatosan javították Budát, az 1650-es években pedig komoly erődítési hullám ment végbe. A Szél-kálvária felőli oldalon akkor épült ki az a bástyasétány, ahol ma a várfalakon lehet járni.
Más stílusban építkeztek, mint az európaiak, és ez megzavarta a támadókat.
Nem könyvből tanulták a várépítést, hanem a gyakorlatból. A keresztény sereg először a külső, viszonylag modernebb védvonalat őrölte fel, arra másfél hónap kellett. A régi, középkori falak ezután még egy hónapig tartották magukat. A várban legfeljebb nyolc-tízezer török lehetett. Kint állt egy sok tízezres felmentő sereg is, a nagyvezír azonban nem merte kockára tenni.
Ha komoly ütközetbe bocsátkoznak, a várból kicsapó védők és a külső had két tűz közé szoríthatta volna az ostromlókat.
Ehelyett inkább kisebb csetepaték maradtak. Az utolsó három év megtépázta a török öntudatot, és ott volt a félelem is, hogy a fősereget nem szabad feláldozni. Ha az odavész, megnyílik az út Belgrád és a déli országrész felé. Ezzel viszont Budát feláldozták. Belül Abdurrahman pasa remekül védte a helyet. Értett az európai harcászathoz, mert a kandiai háborúban is harcolt, de permanens ostromban egy várat kitartó támadóval szemben nem lehet örökké tartani.
A magyarok szerepét általában alulértékeljük.
A támadó sereg nagyjából százezer fő volt, ebből mintegy tizenhatezer magyar. A Habsburgok nem magyar területeiről jött valamennyi ötvenezer ember, a Német-római Birodalomból nagyjából harmincezer, a magyarok pedig a megmaradt keskeny sávból álltak ki. Erdély akkor még török függésben volt, az ország jelentős része hódoltság alatt állt, így ez a létszám soknak számít. A magyarok tradicionálisan lovasharcot űztek, ami várrohamra kevésbé való. A tábor védelmében, az élelem és a lőszer biztosításában, a külső ellenség lefogásában viszont komoly szerepük volt, és a rohamcsapatokban is ott voltak.
Buda visszafoglalása szeptember 2-án egy nagy rohammal dőlt el.
A vár sokáig tartotta magát. Nem ott tört át a védelem, ahol hónapok óta lőtték. Két ponton lehetett egyáltalán eséllyel ostromolni: északon az Esztergomi rondellánál, ahol ma a Hadtörténeti Múzeum áll, és délen a Nagy rondellánál, a Budapesti Történeti Múzeum alatt. Lotharingiai Károly észrevett egy gyenge szakaszt az Esztergomi rondellától egy kicsit délre. Oda lövetett az utolsó időszakban, és ott jutottak be a védővonalak mögé.
Onnantól utcaharc indult, és a túlerő már nem hagyott esélyt.
A törökök barikádokkal próbálkoztak, de az már reménytelen volt. A belső vár, a mai palotanegyed, fegyverrel nem esett el. A parancsnok feladta, mert a város elvesztése után a vár tartását is kilátástalannak látta. Később azt mondta, ha tudja, milyen a helyzet, még kitartott volna. Napok kérdése lett volna az is. A vár jelentős része fegyverrel esett el, a megadók egy része szabad elvonulást kapott.
Utána dominó indult el a Duna mentén.
1683-ban még Bécs alatt álltak a törökök, három év múlva Buda már elesett, két évvel később Belgrád is. A Duna vonala a hadianyag útja. Ha ez a tengely hosszú távon megvan fogva, a szárnyakon álló várak elszigetelődnek. Erdély gyorsan átállt. Kanizsa, Szigetvár, Temesvár, Gyula és Eger innentől blokád alá került helyőrség lett. A vidék már korábban visszakerült, a várak egy-két év alatt dőltek be.
A Habsburg uralom a török hódoltsághoz képest mindenképpen jobb volt.
Más kérdés, hogy a magyar rendek és az uralkodó viszonya ettől még megbillent. A Habsburg fél a fegyverrel szerzett területet a sajátjának tekintette. A magyarok azt mondták, ez Magyarország, itt a magyar törvények érvényesek. Ezt a feszültséget majd a Rákóczi-szabadságharc teszi helyre. Ami ennél is fontosabb: megszűnt az a kettős szerkezet, amelyben muszlim igazgatás és félig összeomlott keresztény rend élt egymás mellett. Az ország visszatért a normális működéshez, és a 18. század már a török háborúk pusztulása utáni felpattanás időszaka lett.
Mikor foglalták vissza Budát a törököktől? 1686. szeptember 2-án, bő két és fél hónapos ostrom után. A döntő roham Lotharingiai Károly által felismert gyenge ponton jutott be a várba.
Hányan harcoltak Buda alatt? A keresztény sereg nagyjából százezer főt mozgatott, ebből mintegy tizenhatezer volt magyar. A várban nyolc-tízezer török védekezett, kint pedig egy sok tízezres felmentő sereg állt, amelyet a nagyvezír nem merte igazán bevetni.
Mit változtatott az ország sorsán Buda visszafoglalása? Elindult a Duna menti dominó, a hódoltsági várak elszigetelődtek, és Magyarország visszakerült a keresztény Európa rendjébe. A 18. század már ebből a romlásból indult újra.
Lobenwein Norbert kulturális menedzser a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában arról beszélt, hogy a tizennegyedik STRAND Fesztivál harminc százalékos jegynövekedéssel zárta a szezont, miközben a hazai fesztiválpiac továbbra is hullámvasúton mozog. "Miközben jegyet arra vesz a közönség, hogy XY fellép, közben milliónyi olyan programmal találkozott, amire nem is számított." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1a5d36-acc8-6946-a02f-159af19e79c0/download Lobenwein Norbert kulturális menedzser a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class stúdiójába. Fülöp Zoltánnal még gimnazistaként kezdték, 1992-93 táján, azzal […]
