Belasics Edit, a Szent András Kastély tulajdonosa, építész-közgazdász a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában elevenítette fel, hogyan lett egy 2007-es belső képből 2009-ben valódi, műemlékvédelmi kötöttségű birtok Bölcskén. A sárga klasszicista ház, a hét és fél hektár, a kápolna és a soha le nem zárható munka ma már vendégeket, alkotókat és önismereti programokat fogad.
“Kastélytulajdonosnak lenni itt alázatot tanít, nem díszes életérzést.”
Az alábbi cikk AI összefoglaló a műsorban elhangzott beszélgetés alapján. Kövesd velünk a legújabb AI trendeket! De… Pontos információkért hallgasd a rádiót, vagy hallgasd/nézd újra a hang és videó anyagainkat!
Egy 2007-es tréning utolsó meditációjában sárga, klasszicista kastély jelent meg Belasics Edit, a Szent András Kastély tulajdonosa, építész-közgazdász előtt.
Az udvarban integető gyerekek álltak, nyári tábor után indultak haza. A látvány akkor még belső kép volt, két évvel később viszont pontosan így állt egy romos sárga kúria a bölcskei Szentandráspusztán. A Jazzy Rádió FM90.9 Business Class adásában ebből a találkozásból bontakozott ki, milyen a valóságban kastélytulajdonosnak lenni.
A Balaton-felvidéken kereste a házat, a telefon viszont Bölcskére hívta.
Évfolyamtársakkal, ingatlanossal, egyedül járta a szeretett tájat, sehol nem jött meg az érzés, hogy ez az. Nem telt el két hét, egy sima hétköznapon csörgött a készülék: egy férfi azt kérdezte, akar-e venni egy kastélyt. A hívó a Balatonföldvár-szemesi szomszéddal dolgozott korábban az Erste Banknál, és egy beragadt hiteltől akartak megszabadulni. Az interneten sárga klasszicista épület jött szembe, a bölcskei kastély.
Fényképről még bizonytalan volt a döntés, a helyszínen már nem.
Bölcskéhez semmilyen kötődése nem volt. A földszinten szakadt be az eső, homokban jártak a házban, kutyák, macskák, papagájok laktak jogcím nélkül a falak között. Hét hektárnyi terület tartozott hozzá, műemlék- és régészeti védelem alatt. Ebből kellett felépíteni azt, amit ma a neten látni: klasszicista házat, parkerdőt, tavakat, patakot, gyümölcsfákat.
A kápolna a katolikus egyházé, hét évig tartott az engedély.
Ma a helyet odabent a változás terének hívják Európa közepén, mégis a világ végén. A Béke szigetének is emlegetik. A külső szemlélő parkot, rendezett falakat és vendégeket lát. 2009-ben rom volt, és a munka azóta sem állt le.
Kastélytulajdonosnak lenni itt alázatot tanít, nem díszes életérzést.
Műemlékvédelem alatt álló épületről van szó, a terület pedig négyezer éve lakott. Kelták és rómaiak után bárki, aki ásót nyom a földbe, előbukkan valami. Nem üres telekre építkeznek. A jelenlegi gazda egy pont a múlt és a jövő között, azoknak is dolgozik, akik majd innen ásnak elő nyomokat.
A 7,5 hektáron mindig akad tennivaló, ezért időnként el kell menni.
Mások ide pihenni, tanulni, kikapcsolódni érkeznek. Aki a birtokon lakik, minden sarokban újabb feladatot lát, miközben a fejében már a következő ötletek forognak. A kettő egymásnak feszül. A jövővel csak akkor lehet foglalkozni, ha az ember időnként kiszáll a saját kertjéből.
A kastélyok valamikor gazdaságot és szellemiséget is vittek.
Széchenyi Antal Nagybirtokszerkezet című munkája pontosan leírja ezt a kettős szerepet. A mecenatúra anyagilag támogatja a művészt, szellemi szinten a művészet hozza a teret formáló információt. Egyetlen kastély egy csomó a hálózatban, több kastélyból már kosár lesz, abból pedig másfajta munka születik.
2014 telén még ment a beruházás, karácsony után már jöttek a vendégek.
A fia egy mondattal húzta vissza a fókuszt: nem baj, ha nincs kép a falon, legyenek ágyak. Antik és modern tárgyak keverednek a szobákban. A szépség és a költségvetés egyensúlya itt naptár kérdése. A tér ma alkotásra és tartózkodásra egyaránt alkalmas.
Foglalási rendszerben nem szerepelnek, saját és befogadott programok mennek.
Önismereti alkalmakon az alkotás tárgya maga az ember. Tavasszal festők érkeznek egy hónapra a világ különböző pontjairól, magyar művész mindig van közöttük. Volt már kínai, japán, ausztrál alkotó is. Egyszer orosz és ukrán festő dolgozott ott egyszerre, mert ha az egyik, akkor a másik is.
A Szent András pezsgő ma már múlt idő, a konyha viszont a kertből él.
Neves borásszal készült a tétel, a palackozás ideje lezárult. Biodinamikus gazdálkodás folyik a birtokon, a vendég asztalára kerülő étel vegyszert nem látott. A víz saját kútból jön, a pusztán vízvezeték sincs. Őzike jár az erdőben, madárhang tölti a parkot, van olyan rész, ahol telefonálni sem lehet.
A kínálat természetes élet, zene, képzőművészet és önismeret. 5G nincs a területen, ezt itt előnynek tartják. A kastélytulajdonos szerepe nem romantikus címer, hanem folyamatos szolgálat a falak, a föld és a következő nemzedék között.
Milyen állapotban volt a kastély 2009-ben? Romos klasszicista épület, a földszinten beázott, bent homokban jártak, kutyák, macskák és papagájok laktak jogcím nélkül, hét hektár tartozott hozzá.
Hol van a Szent András Kastély, és hogyan lehet megtalálni? Bölcske-Szentandráspusztán, Budapesttől délre, Dunaújváros és Dunaföldvár irányában. A településen a Szent András Kastélyt kell beírni.
Kik járnak a birtokra? Önismereti programok résztvevői és materiális alkotók: tavasszal festők a világ különböző pontjairól, saját és befogadott művészeti alkalmakkal, foglalási rendszer nélkül.
A védővám az elektromos modelleket már megfogta, a hibrid és a benzines kínálat viszont továbbra is olcsón érkezik. Közben a Renault, a Stellantis és a Mazda már kínai technológiával dolgozik, Magyarországon pedig gyárak nőnek ki a földből. "Európa saját vetélytársát nevelte fel Kínában, és most ez a vetélytárs dömpingáron, gyárakkal és közös platformokkal jön vissza." https://lmzem.hu/playaudio.mp3?path=2/public/podcast/1ed8b41b-3d20-6d10-b4d2-d1aee33598f9/episode/1f1acdc0-ea53-6f18-8d2a-4f6a5640ad85/download Bögös Sándor autós újságíró a Jazzy Rádió FM90.9 Business Class műsorában a kínai autók […]
