A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, közismertebb nevükön kekvák jelentős átalakuláson mennek keresztül Magyarországon. A nem felsőoktatási szervezetek augusztus 31-ig megszűnnek vagy átalakulnak, míg az egyetemi alapítványok számára 2027-ig átmeneti időszakot biztosítanak. Ez a döntés szorosan kapcsolódik az uniós források visszaszerzéséhez és a közvagyon átláthatóbb kezeléséhez. Csurkó Dénes, a Telex újságírója a részleteket egy rádiós beszélgetésben fejtette ki, ahol a háttérről, a korábbi problémákról és a várható következményekről is szó esett.
„Az EU részéről az a fő kifogás, hogy ezek az alapítványok, ez a KEKVA struktúra, ezzel lényegében az állam létrehozza ezeket az intézményeket, odaad rengeteg vagyont ezeknek az intézményeknek, majd lényegében eldobja a kulcsot.”
A kekvák átalakítása alapvető változásokat hoz a magyar felsőoktatásba és a közvagyon kezelésébe.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszere évek óta vitatott téma Magyarországon. Ezek az alapítványok jelentős állami vagyont kaptak, köztük egyetemek fenntartását és nagy értékű részvényeket. Az új kormány döntése szerint a nem felsőoktatási kekvák augusztus végéig megszűnnek. Ez a lépés az uniós források visszaszerzését is szolgálja. A folyamat azonban összetett, hiszen a vagyon visszaszállása és az intézmények átalakítása sok részletkérdést vet fel.
A kekva rövidítés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt takarja.
A 2021-es törvény hozta létre ezt a formát, amely lehetővé tette, hogy az állam nagy értékű vagyonelemeket helyezzen át alapítványi keretek közé. Az első ilyen lépések között szerepelt a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása, majd sorra követték más nagy egyetemek is, az ELTE és a Műszaki Egyetem kivételével. Az alapítványok kuratóriumai életük végéig kaptak megbízást, és saját maguk dönthettek a tagságról. Ez a struktúra azonban átláthatatlanná vált, ami később komoly kritikákat váltott ki. Az egyetemi kekvák mellett létrejöttek nem felsőoktatási szervezetek is, például a Matthias Corvinus Collegium mögött álló alapítvány.
Az egyetemi és a nem egyetemi kekvák között fontos különbséget kell tenni.
A kormány külön törvényi szabályozást vezetett be a két típusra. Az egyetemi alapítványok még egy évig, 2027 augusztusáig működhetnek a jelenlegi formában. A nem egyetemi szervezeteknek viszont nyáron be kell zárniuk, és felszámolási eljárás indul. Ez a különbségtétel azért is lényeges, mert a nem egyetemi alapítványoknál gyorsabb a változás. Néhány szervezet, mint az MCC, normális alapítványi formában folytathatja tevékenységét, ha megfelel a feltételeknek. A folyamatot miniszterek felügyelik, hogy elkerüljék a vagyon kimentését az utolsó pillanatokban.
Az Európai Unió fő kifogása az átláthatatlanság és az ellenőrzés hiánya volt.
Az EU nem a kekvák megszüntetését kérte, hanem azok rendezését. A struktúra miatt Magyarországot kizárták több uniós programból, például az Erasmusból és a Horizonból. Ez a döntés évekig tartott, és komoly károkat okozott a magyar egyetemek nemzetközi hírnevének és a hallgatói mobilitásnak. A magyar adófizetőknek került pénzébe az alternatív rendszer fenntartása, amely nem nyújtotta ugyanazt a minőséget. Végül a Tisza-kormány lépései nyomán indult meg a rendezés, hogy az uniós források elérhetővé váljanak.
A kuratóriumok összetétele és a politikusok jelenléte is problémát jelentett.
Korábban miniszterek és kormányközeli személyek ültek több alapítvány kuratóriumában. Ez összeférhetetlenségi kérdéseket vetett fel, mivel egy miniszternek már így is rengeteg feladata van. A kormány később kivonta a politikusokat az egyetemi alapítványokból, de néhány nem egyetemi szervezetben maradtak. Az új szabályozás szerint miniszterek veszik át az alapítói jogokat és a felügyeletet. Ez lehetővé teszi, hogy szükség esetén gyorsan személyi változásokat hajtsanak végre a kuratóriumokban.
Augusztus 31-ig a nem egyetemi kekvák felszámolása zajlik.
A miniszterelnök kiosztotta, hogy melyik miniszter melyik alapítvány felett gyakorolja az alapítói jogokat. Például a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt Bóna Szabolcs felügyeli, a MOL Új Európa Alapítványt Pósvai Gábor. A felszámolási eljárás során megvizsgálják, mennyi vagyon maradt az alapítványokban, és mi az állami, illetve nem állami rész. Azok a szervezetek, amelyek normális alapítványi formában szeretnének tovább működni, külön folyamatot indíthatnak. A cél az, hogy a közfeladatokat az állam vagy más fenntartó vegye át.
A vagyon sorsa kulcskérdés a következő hónapokban.
Az alapítványokban jelentős értékek találhatók, például MOL és Richter részvények, ingatlanok, köztük a Ménesbirtok. A felszámolás során a vagyonelemek oda szállnak vissza, ahonnan származtak. Az MCC esetében az állam által betett vagyon körülbelül ötszáz milliárd forintot tesz ki, míg a magánszemélyek hozzájárulása sokkal kisebb arányú. A részvénycsomagok szavazati jogai is érdekes kérdéseket vetnek fel, ha egy kézbe kerülnek. A korábbi MCC-vezetés aggódott a magánvagyonok államosítása miatt, de a KEKVA-vá alakítás már korábban megtörtént.
A folyamat további személyi változásokat és szervezeti átalakításokat hozhat.
Az új vezetés feladata lesz, hogy a megőrzésre érdemes tevékenységeket megfelelő keretek között folytassa. Az alapítványok többségénél voltak olyan programok, amelyeket érdemes megtartani. Augusztus után az állami szereplőknek kell menedzselniük az átmenetet. Csurkó Dénes szerint komoly személyi döntésekre lehet számítani, ha fennáll a vagyon kimentésének veszélye. A következő hetekben és hónapokban még több részlet derülhet ki a vagyonkezelésről és az intézmények jövőjéről.
Mi az a kekva pontosan? A kekva a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány rövidítése. Ezeket a szervezeteket 2021 körül hozta létre az állam, hogy egyetemek és más intézmények fenntartását, valamint nagy értékű vagyonelemeket helyezzen át alapítványi formába. A kuratóriumok önállóan működtek, ami átláthatatlanságot okozott.
Mi a különbség az egyetemi és nem egyetemi kekvák között? Az egyetemi alapítványok 2027 augusztusáig működhetnek tovább a jelenlegi struktúrában. A nem egyetemi szervezeteknek viszont augusztus 31-ig meg kell szűnniük vagy át kell alakulniuk normális alapítványi formába. A kormány külön törvényben szabályozta a két típust.
Mi lesz a kekvák vagyonával augusztus után? A felszámolási eljárás során a vagyonelemek oda kerülnek vissza, ahonnan származtak, elsősorban az államhoz. A részvényeket és ingatlanokat arányosan osztják szét. Néhány szervezet, például az MCC, folytathatja tevékenységét sima alapítványként, ha megfelel a feltételeknek.
Józsefváros önkormányzata egyedi, háromszintű szabályozást vezet be a rövid távú szálláskiadásra, hogy védje a lakosok lakhatását anélkül, hogy teljesen feladná a turizmusból származó bevételeket. Dr. Udvarhelyi Éva Tessza alpolgármester a Jazzy Rádió FM90.9 műsorában részletesen ismertette a kompromisszumot, amely a jelenlegi három és fél százalékos arány befagyasztására épül. Ez a megközelítés jobban illeszkedik a kerület sajátosságaihoz, mint a teljes tiltás, és lehetőséget ad a fokozatos változásra. "A három szempontnak – […]
